„A katonai hierarchia legmagasabb fokán a haza áll”

A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban tartották kedden a honvédelmi miniszter és a Honvéd Vezérkar főnök éves értékelő és feladatszabó vezetői értekezletét. A rendezvényen részt vett és beszédet mondott Áder János köztársasági elnök. A biztonság iránti vágy kezdetektől fogva elválaszthatatlan az embertől, és a közös biztonság minden létező közösség létezésének és túlélésének alapja – fogalmazott az államfő. A biztonságot az ember teremti meg, ráadásul folyamatosan dolgozni kell érte. Minden magyar állampolgár tehet azért, hogy biztonságban éljünk, a legnagyobb felelősség azonban azokra hárul, akiknek a biztonság megóvása a hivatása – szögezte le Áder János.

Mint a köztársasági elnök fogalmazott, a biztonság történelmi koronként mást és mást kíván meg tőlünk. A 20. század végén, főleg a NATO-csatlakozást követően joggal hihettük, hogy a magyar katonák fő feladata, felelőssége a felkészülés és a készenlét, klasszikus harcászati aktivitásra pedig csak határainktól távol, külhoni missziókban lehet szükség. Ma ezzel szemben a katonák a határok mentén is állandó, napi védelmi feladatokat látnak el, és noha nem a fegyvereké a főszerep, a tét így is Magyarország szuverenitása, önrendelkezése, biztonsága. Jószerivel a teljes Magyar Honvédség részt vesz vagy vett a déli határok védelmében, összesen több mint tizenötezer katona teljesített szolgálatot a határon több mint félezer haditechnikai eszköz és jármű segítségével. Jelenleg is több mint hatezres állománykeret dolgozik itt váltásban. A cél érvénye juttatni Magyarország azon jogát és kötelességét, hogy ellenőrzés alatt tartsa saját határait. „Magyarország nem lehet átjáróház, területére csak ellenőrzött módon léphet bárki” – jelentette ki Áder János. Ehhez támogatást is kapunk, ennek jegyében dolgoznak együtt katonáinkkal a cseh és a szlovák katonák után jelenleg az osztrák védelmi erők.

Áder János felhívta a figyelmet a Zrínyi 2026 átfogó honvédelmi és haderő-fejlesztési programra, amelynek célja az új típusú kihívásokhoz megfelelő körülményeket biztosítva megteremteni az új, 21. századi biztonságot. A közvélemény ugyanakkor a változó feltételrendszerben is azt várja a katonáktól, hogy változatlan katonaerényekkel, hűséggel, becsülettel szolgáljanak. „Feladataik legfőbb forrása az eskü, amelyet egykor hazájuknak tettek: a katonai hierarchia legmagasabb fokán a haza áll” – jelentette ki Áder János. „A haza minden előtt!” – zárta beszédét az államfő.

Eredményes 2016

A köztársasági elnök után dr. Simicskó István mondott beszédet. „A Magyar Honvédség 2016-ban eredményes évet zárt” – szögezte le a honvédelmi miniszter, aki minden magyar katonának köszönetet mondott szolgálatáért, teljesítse feladatait akár a határ mentén, akár külhoni missziókban, beleértve ebbe egyaránt a hivatásos, szerződéses és tartalékos állományt is. „A haza védelme nemzeti ügy, amiben minden magyar állampolgárnak lehetősége van részt vállalni” – tette hozzá.

Aki azért jön, hogy ártson, mindig kész tervekkel érkezik – idézte a régi római mondást dr. Simicskó István, aki azt is hangsúlyozta: az államok az emberiség történeti fejlődése során eleve azért jöttek létre, hogy garantálják lakóik biztonságát, ezáltal fejlődésüket, gyarapodásukat. Mindennapi tevékenységünket tehát felelősségtudatnak kell áthatnia, a biztonság pedig nem állandó, mindennap dolgozni kell érte.

Átfogó fejlesztések

Az információs kor fegyverei egyre könnyebben elérhetők és használhatók, ráadásul bárki számára, és egyre gyorsabban: ezt láttuk a migrációs válság során, a terrortámadások megszervezésében – idézte fel dr. Simicskó István. A modern nehézségek mellett azonban továbbra is szembesülnünk kell a hagyományos katonai kihívásokkal is. A miniszter rámutatott: az elmúlt másfél évben megváltozott Magyarország biztonsági környezete, de stabilan állunk ebben a változó világban. Hazánk biztos pont, amely képes megvédeni határait: hatékony választ adtunk a migrációs válsághelyzetre az Alaptörvény módosításával és a határvédelemmel. Elfogadás előtt áll az új nemzetbiztonsági stratégia, készül az új katonai stratégia, és növekszik a védelmi költségvetés is. Ennek köszönhetően elindulhatott a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderő-fejlesztési program is.

Mint a miniszter mondta, a hadsereg erejét mindig a katonák szellemisége adja a kiképzés és az eszközök mellett, így az állományt meg kell becsülni, a katonákat kell a középpontba helyezni. Ennek jegyében megkezdődött és idén január 1-től is folytatódott az illetményemelés, a tárca pedig döntést hozott róla, hogy kártalanítást nyújt az állománynak a Honvéd Egészségpénztárral történtek után is. Életbe lépett az egészségkárosodási ellátási rendszer, bővült az árvaellátási rendszer, példaértékű bérmegállapodást kötött a tárca a szakszervezetekkel, és rég látott mértékű év végi plusz juttatásokat biztosított a katonáknak.

Megfelelő válaszok a modern kihívásokra

Dr. Simicskó István elmondta: mivel a magyar gazdaság jobban teljesít, mint korábban, az éves, GDP-részarányos 0,1 százalékos emeléssel történelmi esély nyílik a Magyar Honvédség fejlesztésére, így ennek érdekében meg is indult a közép- és hosszútávú tervezés. A Zrínyi 2026 az elmúlt negyed évszázad legnagyobb haderő-fejlesztési programja, amelynek célja, hogy általa megfelelő válaszokat adjon a honvédség a jelen és a jövő biztonsági kihívásaira.

Mindez változásokat jelent az önkéntes tartalékos rendszerben, ahol a cél az, hogy minden járásban működjön önkéntes tartalékos egység. Megalakult a Honvédelmi Sportszövetség is, amely a sportokon keresztül szándékozik megszólítani a fiatalokat. Útjára indul a kadétprogram, amely a honvédelmi nevelés kiteljesítésére ad lehetőséget, de ismét él a honvédelmi ösztöndíjasok rendszere is. Ami a haderő szervezetét illeti, létrejött az MH Katonai Rendészeti Központ, amely már az európai terrorfenyegetettség nyomán alakult meg. Megerősödött az MH 2. Különleges Rendeltetésű Ezred, amely a jövőben akár dandárképességűvé is alakulhat, létrejött az MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság, amely az önkéntes tartalékos rendszer bővítésében is kulcsszerepet lát el.

A technikai eszközöket illetően dr. Simicskó István kiemelte: a két balesetet szenvedett Gripent pótolta a haderő, és 2016-ban két darab AS−350B könnyűhelikopterrel bővült a helikopterképesség, amely kicsi, de fontos lépés. Megkezdődött és előreláthatólag májusra befejeződik négy plusz egy Mi−17-es helikopter nagyjavítása is, és négy új Zlin kisgéppel is gyarapszik a légierő. A gépjármű-fejlesztési program is elindult, mint ahogy kiemelt feladat az egyéni felszerelések és a légi szállítóképesség fejlesztése is. Ugyanígy szükség van új helikopterflottára, a tüzér- és légvédelmi képességek fejlesztésére, a híradó-informatikai rendszer modernizálására. Megindult az együttgondolkodás a magyar hadiipar újjáélesztésére is. A cél, hogy 2026-ra a Magyar Honvédség a térség egyik legmeghatározóbb haderejévé váljon.

A beszédet követően a honvédelmi miniszter, illetve dr. Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkar főnök zárt körben tartott évértékelő és feladatszabó beszédet a tárca és a honvédség megjelent mintegy kétszáz képviselőjének.