A küldöttek új Ügyvezető testületet választottak, és megvitatták az európai fegyveres erőkben megjelenő rasszizmus és szélsőségesség kérdését az EUROMIL 123. Elnökségi ülésén és 6. Kongresszusán. A Honvédszakszervezetet Bácskai István elnökségi tag és Czövek János elnök képviselte…
2021. április 22–23-án az EUROMIL tagszervezeteinek több mint 60 küldötte vett részt az EUROMIL 123. Elnökségi ülésén és 6. Kongresszusán. A COVID-19 járvány miatt az ülések online kerültek megtartásra.
2021. április 22-én Emmanuel Jacob elnök nyitotta meg az évente kétszer tartandó Elnökségi ülést, amely jóváhagyja az Ügyvezető testület feladatait és lendületet ad az EUROMIL szakszervezet politikájának jövőbeni továbbfejlesztéséhez, továbbá elfogadták a szervezet költségvetését.
Ezután Roger Housen (ACMP-CGPM, Belgium) a virtuális Kongresszus elnöke folytatta ülés levezetését. A Kongresszus új Ügyvezető testületet választott a következő négy évre. Az EUROMIL új vezetését napjainkban Emmanuel Jacob elnök (ACMP-CGPM, Belgium), Jörg Greiffendorf alelnök (DBwW, Németország), Ton de Zeeuw gazdasági alelnök (MARVER/FNV, Hollandia), valamint Bácskai István (Hosz, Magyarország), Gerard Guinan (PDFORRA, Írország), Jesper Hansen (CS, Dánia), Antonio Lima Coelho (ANS, Portugália), Johan Öhlén (SAMO, Svédország) és George Zgardanas (P.FE.AR.F.U., Görögország) alkotják.
Ismertetésre került az Ügyvezető testület 2016–2021 közötti időszakra vonatkozó jelentését, amely kiemelte az EUROMIL által az alapvető jogok, a szociális párbeszéd, a biztonság és a védelem, valamint a tagszervezetek közvetlen támogatása terén elvégzett tevékenységeket. Mivel azonban a Kongresszus a szervezet hosszú távú szakszervezet politikai célkitűzéseiért felel, megismételték, hogy fontos döntéseket kell hozni az EUROMIL jövője szempontjából.
2021. április 23-án a küldöttek újra képernyő elé ültek az Elnökségi ülésre. Ennek keretében reggel nyilvános panelbeszélgetést szerveztek „A szélsőségesség leküzdése a fegyveres erőkben” témában. A fegyveres erőkben gyanús vagy bizonyított szélsőséges esetekről szóló jelentések felvetették a párbeszéd szükségességét ebben a kérdésben. 2020 júliusában az EUROMIL már közzétett egy nyilatkozatot a fegyveres erőkben egyre gyakrabban megjelenő szélsőségességekről. A megbeszélés feltárta a jelenlegi helyzetet az európai fegyveres erőkben a szisztematikus rasszizmus és szélsőségesség kapcsán, majd megvitatta a kérdés lehetséges kezelését. A téma feldolgozásának célja a bevált gyakorlatok meghatározása, valamint a politikai és katonai vezetés számára ajánlások megfogalmazása volt a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartásának biztosítása érdekében, az erőszak, a rasszizmus, a szélsőségesség, az idegengyűlölet, a diszkrimináció és az intolerancia elleni küzdelem révén a fegyveres erőkben.
Momodou Malcolm Jallow (Svédország, UEL), a rasszizmus és intolerancia elleni küzdelem főelőadója, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének, a „No Hate” Parlamenti Szövetség koordinátora kiemelte, hogy a szélsőjobboldali szélsőségesek beszivárognak a biztonsági erőkbe, különösen a fehér szupremácista mozgalom, amely tényt sürgős prioritással kell kezelni. A fegyveres erők aggódnak, és foglalkozniuk kell ezzel a súlyos kérdéssel, amely nem csak a működésüket veszélyezteti, de aláássa azt a békés multikulturális társadalmi együttélést is amelyben élünk, és hatással van a társadalom egészére. Jallow úr bemutatta az Európa Tanácsban végzett munkáját, ideértve a 2020 decemberében szervezett meghallgatást is. Megjegyezte, hogy a szélsőséges fenyegetés növekszik, gyorsan fejlődik és egyre összetettebbé válik. Szerencsére a tudatosság is növekszik, és néhány vezető politikai akaratot mutat a probléma kezelésére. Azonban még várat magára az a munka, hogy felhívjuk a figyelmet a jelenségre, megvizsgáljuk a probléma természetét és mértékét, továbbá kezeljük azt. Jallow úr kiemelte, hogy a fegyveres erők fontos szerepet játszanak a demokratikus intézményeink működésében. Küldetésük ezen intézmények és azok tartóoszlopainak védelme, amely magát az emberi jogokat, a demokráciát és a jogállamiságot jelenti. Meg kell tehát állítani a szélsőséges narratívák és ideológia aktív terjedését, be kell fejezni a „rossz alma” retorikáját és meg kell érteni, hogy az egyes esetek kezelése helyett a strukturális rasszizmus megkérdőjelezésére van szükség. Legtöbbször nem tesznek intézkedéseket addig, amíg nincsenek kitéve a problémának. Jallow úr ismertette a decemberi meghallgatáson tett néhány ajánlást is, amelyek magukban foglalták a szilárd jogszabályok elfogadását és végrehajtását, az emberek szélsőséges narratívák elleni beoltására irányuló oktatást, a megkülönböztetés ellenes képzést, a demokratikus állam védelme szempontjából fontos üzeneteket közvetítő képzést. A küldetés lényege, a toborzási eljárások javítása, a különböző kisebbségekből és etnikai származásból származó személyek toborzásának növelése, a rasszizmus elleni küzdelem célzott cselekvési tervei, célzott adatok, valamint független felügyeleti szervek és panaszmechanizmusok. Jallow úr kihangsúlyozta, hogy nem elegendő nem rasszistának lenni, hanem fontos anti-rasszistának lenni, ennek megfelelően cselekedni és a szavakat tetteknek kell követnie.
Marcel Bohnert alezredes, a WeAgainstExtremism kampány németországi kezdeményezője hangsúlyozta, hogy a német fegyveres erők tagjai többségének semmi köze nincs a szélsőségességekhez, és valóban aggasztja őket ez a kérdés. Beszélt arról a számos botrányról és feltételezett szélsőséges esetről, amelyek 2017 óta derültek ki a német fegyveres erőkben, különösen a különleges erőknél (KSK). 2021 elejéről származó két jelentés, melyek közül az egyik a fegyveres erők parlamenti biztosától, míg a másik pedig szélsőségesség gyanúja miatt a német hadsereg hivatalától, a szélsőséges esetek számának riasztó növekedését tárta fel 2020-ban. A szélsőségesség szempontjából a szélsőségesség a legelterjedtebb és legveszélyesebb a fegyveres erőkben. Ezek azonban csak gyanús esetek, a katonák körében megnőtt a bejelentési érzékenység. Mindazonáltal ezek az esetek, jelentések és az ebből következő médiavisszhangok általános gyanakvást váltottak ki a lakosság körében. E benyomás javítása érdekében Bohnert úr kollégáival együtt határozott álláspontra helyezkedett a szélsőségesség ellen, és közösségi média-kampányba kezdett egyenruhás katonák képeivel, egyedi megjelenés és hashtag használata mellett. Számos katona vett részt önként ebben a hadjáratban. A kampányt a fegyveres erők tagjai és más biztonsági erők széles köre támogatta, és a hatóságok is támogatták. Ez adta a kezdőlökést egy országos szintű vitához. Bohnert úr ennek ellenére kifejezte reményét, hogy a projekt soha nem ér véget, és hogy további katonák csatlakoznak ehhez a küzdelemhez.
Nicola Williams, a fegyveres erők korábbi katonai ombudsmana, a rasszizmus és a szélsőségesség kérdésével foglalkozott az Egyesült Királyság fegyveres erőiben, ahol a szélsőségesség ma igen fontos kérdés. Az állomány többsége fehér, a szélsőséges esetek többsége viszont faji jellegű. Elismerte az Egyesült Királyság katonai vezetőinek a rasszizmus és a szélsőségesség ellen tett kijelentéseit, de sajnálatát fejezte ki a konkrét nyomon követési intézkedések hiánya miatt. Az ombudsmani megbízatása során nyilvánosságra hozott rasszista esetek több példáját bemutatva megjegyezte, hogy hacsak az elkövetők maguktól nem hagyták el, 2020 végéig a fegyveres erők nem bocsátotta el őket. Véleménye szerint a rasszizmust nem szabad úgy kezelni, mintha az nem lenne elterjedt, hanem pont ellenkezőleg, a katonai szervezetnek kell megoldania a problémát. Ezenkívül a rasszistáknak nem szabad hozzáférniük fegyverekhez. Így nem elfogadható annak kijelentése, hogy a társadalom rasszista, ezért rasszistákat tudnak toborozni. Végül pontatlan azt hinni, hogy a fegyveres erők néhány tagja kiképzés után megváltoztathatja véleményét. Ha valaki egy bizonyos típusú szervezet része, akkor csak ki kell gyökereznie a fegyveres erőkből. Ezután Williams asszony felvetette, hogy ha katonai érdekképviseleti szervezetek vagy szakszervezetek lennének az Egyesült Királyságban, vajon megakadályoznák-e az ilyen eseteket, és megbizonyosodnának-e arról, hogy nem-e rossz személyeket vesznek fel, vagy ha már bent vannak, elbocsátanák-e őket. Hangsúlyozta annak szükségességét is, hogy zéró toleranciának kellene érvényesülnie az ilyen jellegű viselkedés iránt, amely egyébként romboló hatással lehet a meglévő személyzet moráljára és befolyásolhatja a jövőbeni toborzást az etnikai kisebbségek közül származó emberek köréből.
A megbeszélés ezután a katonai érdekképviseleti szervezetek szerepével foglalkozott a fegyveres erőkön belüli rasszizmus és szélsőségesség elleni küzdelemben. Fidel Gomez, a „Spanyol Katonai Egyesület” - AUME képviselője kifejtette, miért aggasztja a szélsőségesség kérdése a fegyveres erőket, és miért különösen káros a missziók szempontjából a kohézió, a politizálás, a közbizalom, a küldetések és a társadalmi integráció. Ezután ismertette a szélsőséges ideológiák a Franco-örökségből fakadó történelmi és politikai okok miatti beszivárgásának folyamatát a spanyol fegyveres erőkbe. A demokráciához való spanyol átmenet ellenére nem fordítottak kellő figyelmet a múlt rendszer szimbolikájára, és a fegyveres erőkben sem végeztek proaktív demokratikus pedagógiát. Következésképpen a katona állomány egy része továbbra is magához közelinek érzi a diktatúra által bevezetett hagyományokat. Gomez úr több olyan eseményt vázolt fel, amelyekről a média 2020 végén, 2021 elején számolt be, amelyek bemutatták a fegyveres erők egyes tagjai és a szélsőjobboldali politikai akciók közötti kapcsolatokat. Az AUME ezen események előtti reakciója az volt, hogy kapcsolatba lépett a védelmi minisztériummal, és aggodalmát fejezte ki az ideológiailag elfogult társulások megjelenése, valamint a szélsőjobboldal laktanyákba való bejutása miatt. Az AUME kezdeményezést nyújtott be a személyügyi tanácshoz is az alkotmányos elvek és demokratikus értékek ismeretének a fegyveres erőkön belüli megerősítésére. Azonban nem kaptak választ, a kezdeményezésüket nem fogadták el. Mindazonáltal Gomez úr hangsúlyozta, hogy a szélsőségesség leküzdése érdekében az oktatás kulcsfontosságú. Az egyéb ajánlások között szerepelt a demokratikus pedagógia, a demokratikus értékekről szóló képzés, az emberi jogok tiszteletben tartása, az alapvető jogok gyakorlása, az „Egyenruhás állampolgárok” koncepciójának előmozdítása, valamint a demokratikusan nem elfogadható attitűdök és magatartás folyamatos figyelemmel kísérése.
Az ezt követő kérdések-válaszok időszakában foglalkoztak a hadsereggel, mint hierarchikus intézménnyel, bizonyos jogok fegyveres erőkön belüli hiányával (ideértve az egyesülési- és a szólásszabadsághoz fűződő jogokat), melyek a radikalizálódás termékeny talajaként jelenhetnek meg. Ezenkívül problémaként emelték ki a tengerentúlra küldött katonák problémáját, akiknek lehetőségük volt ideológiájuk bemutatására és bűncselekmények elkövetésére. Hozzátették a politikai, történelmi, de egyben pszichológiai oktatás szükségességét is. Ismét kiemelték a sokféleség és a befogadás fontosságát, és ezáltal a különböző etnikai kisebbségek közül származók toborzásának szükségességét. Hangsúlyozták továbbá, hogy a fegyveres erőknek és az érdekképviseleti szervezeteknek meg kell felelniük a szerepüknek, és hogy minden lehetséges platformot fel kell használni a kérdés kezelésére.
A beszélgetést Caroline Henrion, az EUROMIL szakpolitikai munkatársa moderálta. Ő arra a következtetésre jutott, hogy a szélsőségesség veszélyt jelent a sokszínűség és az egyenlőség európai értékeire, valamint az emberek biztonságára, amely megköveteli, hogy nemzeti vagy nemzetközi szinten minden érdekelt fél, beleértve az ombudsmani intézményeket, a szakszervezeteket és a civil társadalmat, együttműködjön. Biztosítsa mindenki számára az egyenlőséget, a tiszteletet és a méltóságot a fegyveres erőkön belül, és azon kívül is. A vita ajánlásai között szerepelt a hatékony jogszabályok, szakpolitikák és cselekvési tervek, a megfelelő oktatás és képzés, a minőségi adatok, az erős vezetés, az intézményekben való sokszínűség, a kollégák közötti beszélgetés biztonságos terének szükségessége, az önreflexió ösztönzése és az öntudatlan küzdelem szükségessége elfogultság és dezinformáció, és természetesen szankciók és elszámoltathatósági mechanizmusok. Kiemelte a katonai érdekképviseleti szervezetek és szakszervezetek „figyelő kutya” szerepét, mivel ez alapvető fontosságú a demokrácia és az emberi jogok védelme, valamint a sokszínűbb és befogadóbb környezet megteremtése szempontjából. Az államoknak tehát lehetővé kell tenniük a katona állomány érdekképviselőinek a működését. Végül Henrion asszony kijelentette, hogy „az EUROMIL elutasítja és elítéli a rasszizmus és az intolerancia minden formáját, és továbbra is szilárd marad álláspontjában. A fegyveres erőknek reflektálniuk és védeniük kell az embereket, akik őket szolgálják”.
Délután az Elnökség megvitatta a belső jelentéseit, és jóváhagyta az OMVTO román érdekképviseleti szervezet azon kérését, hogy megfigyelői státuszt kapjon az EUROMIL-en belül.
Az EUROMIL-nek jelenleg 21 ország, 33 szakszervezet és egyesület a tagja. A következő Elnökségi ülést 2021 októberében tartják Athénban, Görögországban.