Az alábbiakban a Népszava Mészáros Melindával készített interjúját közöljük. A március 4-én megjelent lapszámban Gulyás Erika bértárgyalásról, együttműködésről, országjárásról kérdezte a LIGA Szakszervezetek elnökét.
Az év végi bérmegállapodás előtt most először közös szakmai háttérrel készült közös javaslatot készítettek a versenyszféra szakszervezetei. A Liga Szakszervezetek elnöke, Mészáros Melinda azt is kiemelte a lapunknak adott interjúban, hogy mind több oktatást tartanak helyi vezetőiknek, mert csak így lehetnek sikeresek a kollektív szerződésről szóló egyeztetéseken és a bértárgyalásokon.
- Korszakhatárhoz érkeztek a szakszervezeti konföderációk?
- Ami most érdekes, az a minimálbér és a garantált bérminimum megállapodás értékelése, de évek óta hallani olyan véleményeket, hogy baj van a konföderációk háza táján.
- A bérmegállapodás csak felszínre hozta a gondokat?
- Nem, hiszen a konföderációk közösen kidolgozott szakmai anyagát tette a magáévá a kormány a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF). Mindössze annyit változtatott, hogy mi az idén és jövőre egyforma emelésekben gondolkodtunk, amikor tavaly tavasszal átadtuk a javaslatunkat, az őszi megállapodásig azonban a munkaerő-piaci helyzet megváltozott, a gazdaság teljesítménye javult, így nagyobbat lehetett lépni 2017-ben. A változásba azért mentünk bele, mert az a szakszervezeti elvárás, hogy a minimálbér nettó összege 2018-ban érje el a létminimum szintjét, teljesült.
- A közös szakmai háttérrel készült közös javaslat nagy előrelépés a korábbi szakszervezeti együttműködéshez képest?
- Igen, ilyen még nem volt, ez valóban nagy lépés a konföderációk részéről, és mindenki korrektnek tartotta a bérmegállapodást, hiszen a szakszervezetek követelését láttuk viszont, ezért nem értem a mostani utólagos kritikákat.
- A kritika annak szól, hogy a megállapodás összetolta a magasabb kategóriákban a béreket.
- Végeztünk egy kutatást a cégeknél, és azt láttuk, hogy a legtöbb helyen megszülettek a bérmegállapodások, sokfelé differenciált emelésekkel, amivel értékelték a régóta dolgozó, képzett munkatársakat.
- A versenyszférában és közszférában is ezt találták?
- A versenyszférára ez igaz, a közszférában más a helyzet, hisz sok helyen van fix bértábla, vagy életpálya, amit alig érint az idei bérmegállapodás, de az önkormányzati köztisztviselők is megkapják a központi költségvetésből a garantált bérminimumhoz szükséges illetménykiegészítést. A többségi állami tulajdonban lévő 250 gazdasági társaság pedig megmondhatta, hogy mekkora támogatásra van szüksége a béremelés megoldásához és megkapják a pénzeket.
- Amikor tavaly májusban megválasztották a Liga élére, azt mondta, a szakszervezeti mozgalom elment egy elméleti irányba, innen kellene visszatalálni a földre, a dolgozókhoz. Javult a helyzet?
- Amióta átvettem a Liga vezetését, sokkal többet járjuk az országot. Ugyanakkor az adott szakszervezeti vezető személyiségén és a munkaadó hozzáállásán is sok múlik, hogy mennyire sikerül kezelni a helyi feszültségeket, a konföderációk ezt legfeljebb segíthetik a személyes jelenlét erősítésével.
- Végigjárta a tagszervezeteket, ahogy ígérte?
- Egyrészt igen, másrészt elindítottuk a Nyitott Ház programsorozatot, ahol találkozunk a tagszervezeti vezetőkkel. Hiányzik az embereknek a találkozási lehetőség, ahol megvitathatják, hogy kezelték máshol a konfliktusokat, mi nem vált be, helyette mi a jobb megoldás. Fontos a szakmai felkészítés, tájékoztatás, hogy amikor leülnek tárgyalni, legalább olyan felkészültek, vagy jobbak legyenek a szakszervezeti vezetők, mint a munkaadók képviselői.
- Ez jogi felkészítést jelent?
- Jogi és gazdasági felkészítést, illetve a munka világában való általános tájékozottságot. Egy kollektív szerződés megkötése komoly számításokat igényel, amihez a munkaadóknak megvan a szakmai háttere, az érdekvédőknek azonban ezt önerőből kell megoldani. A konföderáció feladata, hogy ugyanezt a szakmai hátteret biztosítsa a tagszervezetei számára.
- A Kéményseprők Országos Szakszervezete mégsem elégedett mindennel, hiszen pár napja létrehozták a szerintük a hagyományos szakszervezeti struktúrán túlmutató Magyar Munkavállalókért Mozgalmat.
- Tagja a Ligának a szakszervezet, de nem tudjuk, hogy most mit akarnak, miről szól ez a mozgalom, kik a tagjai. Csak az biztos, hogy mi nagyon sokat segítettünk nekik a szakszervezet létrehozásában.
- Arról nincs szó, hogy kilépnek a Ligából?
- Ez nem vetődött fel.
- Tavaly a KSH folyamatosan csökkenő szakszervezeti tagsági adatokat hozott nyilvánosságra, a konföderációk szerint azonban ahányan mennek, annyian jönnek is. A Ligában is ez a helyzet?
- Nálunk stabil a létszám, sőt új szervezetek csatlakoztak hozzánk a közelmúltban és már kaptunk jelzést, hogy jönnek is még. Nem látom indokoltnak a KSH létszámadatait, mert sok munkahelyen, például a rendvédelem, honvédelem területén nem is tehetik meg, hogy levonják a munkabérből a szakszervezeti tagdíjat, hanem egyéni befizetések vannak, a statisztikusok pedig csak ezt mérték.
- Akkor miért nem látszik sokkal erősebben a szakszervezetek súlya a magyar közéletben?
- Mert olyat várnak el a szakszervezetektől, ami nem a feladatunk. A napi politikát és a szakszervezeti politikát el kell választani egymástól, mi az alapdokumentumainkban rögzítettük, hogy tagjaink sokféle ideológiai alapállását tiszteletben tartjuk, a programjaink szervezésekor csak a munkavállalói érdekeikre koncentrálunk. A legnagyobb baj, hogy manapság nem szeretünk kiállni magunkért, vagy másokért.
- Mert arra tanítottak az utóbbi évek, hogy a kiállást retorzió követi a munkahelyeken.
- Ez is benne van, de ez is azt erősíti, hogy csak az összefogás védheti meg az embereket. Itt van a mostani béremelés, amikor sokan telefonáltak, hogy a vártnál sokkal alacsonyabb emelést akar adni a munkaadó. De amikor megkérdeztük, hogy mit mond a helyi szakszervezet, sokszor az volt a válasz, hogy az náluk nincs, a munkáltató pedig nem ül le egyenként tárgyalni.
- A magyar kisvállalati kör foglalkoztatja a dolgozók 75 százalékát, vagyis rengeteg dolgozónak nincs módja belépni egy alapszervezetbe.
- Éppen ezért működtetünk megyei gyűjtő szakszervezeteket, hogy az ilyen egyedi érdeklődőknek is segíteni tudjunk.
-- A tárgyalásaik szempontjából előny, hogy nagyon sok nő ül a Liga elnökségében?
- Igen, gördülékenyebbé teszi a tárgylásokat, hogy nemzetközi szinten is kiemelkedő a női vezetőink aránya. Talán emiatt is van az, hogy mi nem vagyunk zajos szervezet, főleg szakmai kérdésekben nyilatkozunk és belső vitáink nincsenek.
- De azért abban a női vezetők sem tudnak sokat segíteni, ami a programjuk egyik fontos eleme, hogy kevesebb szorongással menjenek dolgozni az emberek.
- Nem sokat, pedig a pénz mellett a körülmények is fontosak. Van olyan munkahelyünk, ahol az átlagnál alacsonyabb bérek mellett is nagyon kicsi a fluktuáció, mert nagyon jó a kapcsolat a vezetők és a dolgozók között, stabilitást éreznek a munkavállalók.
- Tehát a munkaadóknak is változni kell ahhoz, hogy javuljon a munkahelyi légkör?
- Nem véletlen, hogy 2020-ra bevezetik az alapkompetenciák közé az empátiát. Állandóan változó dolgozók közt a szakszervezetek is nehezen tudnak bármit szervezni, márpedig manapság gyorsan odébb állnak az emberek egy munkahelyről. Oda jutottunk, hogy a jó munkahelyi légkör már aranyat ér.
Forrás: www.liganet.hu