Eljuttattuk a javaslatainkat - interjú Mészáros Melindával

TTK: Mi a véleménye a közalkalmazottak béremeléséről?

- Nemcsak a közalkalmazottakról, hanem a közszféra egészéről kell beszélnünk. A közszférában a 2017-es statisztikai adatok alapján több mint 623 ezer főt foglalkoztatnak. Mondhatjuk azt, hogy sok, hiszen a skandináv államok szintjén vagyunk a közszférában foglalkoztatottak tekintetében, de meg kell néznünk, mindehhez milyen feladatok társulnak. Általában csak a közalkalmazottakról szoktunk beszélni, de a különböző foglalkoztatási jogviszonyokról külön-külön is érdemes beszélni. Sokszor napvilágot látott már az a fejtegetés, hogy gyakorlatilag kiüresedett a közalkalmazotti bértábla, tettünk már erre vonatkozóan javaslatot - és ez a munkavállalói oldal összességére vonatkozik - hogy tekintsük át a közalkalmazotti bértáblát, alkossunk meg egy új bérrendszert a közalkalmazottak tekintetében, mert jelenleg kényszerintézkedésekkel stoppoljuk be azokat a foltokat, amelyek egyik vagy másik ágazatnál keletkeztek.

TTK: A javaslatok süket fülekre találnak?
- Folyamatosan egyeztetünk a közszolgálati érdekegyeztető fórum keretében. Én azt gondolom, hogy a módosítások sokkal nagyobb léptékű, átfogó intézkedéscsomag részei kell, hogy legyenek. De ugyanez vonatkozik a kormánytisztviselőkre is, az ő esetükben tervezetten 2018-tól, a költségvetési törvény alapján viszont csak 2019-től kerülne sor az illetményrendezésre. Szó volt az önkormányzatoknál foglalkoztatott köztisztviselőkről, itt is nagy a feszültség, annál is inkább, mert, itt az önkormányzatoknak kellene helytállni, nekik kellene biztosítani azokat a megemelt összegű illetményeket, amelyet egy javaslatcsomagunkban – szintén 3 évre előre vetítve – megközelítőleg 50 százalékos mértékben határoztunk meg. Ez az egyeztetés folyamatban van, remény van arra, hogy augusztus 20-át követően megegyezés születhet ebben a kérdésben. Itt azonban szükséges az állami beavatkozás.

TTK: Kérdés az, hogy a szándék megvan-e.
- Korábban is megvolt a szándék a kormányzat részéről, hogy az önkormányzatok bizonyos körét előnyben részesítse. A garantált bérminimum emelésnél is voltak olyan önkormányzatok, akik önerőből ezt a jelentős, 25 százalékos emelést nem tudták kigazdálkodni, ezért szükséges volt az állami beavatkozás.

TTK: A jelentős minimálbér-, illetve szakmai bérminimum emeléskor lerögzítették, hogy az emelés jövőre hány százalék legyen. Látva a nagyon súlyos következményeket, Ön szerint, szükség van-e arra, hogy ezt felülvizsgálják, hiszen nem csak a közalkalmazotti bértábla omlott össze, de összecsúsztak a bérek is?
- Én ezt semmiképpen nem támogatnám. Azt gondolom, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum fokozatos, lépcsőzetes emelése elengedhetetlenül szükséges volt. Ezek a bérfeszültségek és bértorlódások hosszú évekre, évtizedekre vezethetők vissza, és most, az elmaradt bérfejlesztéseknek egylépcsős hatásaként jelentkeztek.

TTK: De nagyon sokkszerű ez a hatás. Van, akinek egy forinttal nem emelkedett, van, akinek igen jelentősen megemelkedett a bére. Nem tükrözi a valóságot a bérstruktúra.
- A versenyszféra megpróbálta ezt a helyzetet kezelni. A kezdeményezésünk alapján a minimálbér és a garantált bérminimum emeléssel párhuzamosan jelentős bérrendezésre került sor a legtöbb területen. Rá is kényszerültek a munkáltatók. A jelenlegi gazdasági és munkaerőpiaci helyzet is hozza magával azt, hogyha új foglalkoztatotti létszámot szeretnének az adott vállalatnál elhelyezni, akkor a kényszerhelyzet okán egy jóval magasabb összegű, megemelt bért kell kiajánlani. A közszférában való igaz, hogy a közalkalmazotti bértábla nem áll stabil lábakon, de ez nem a mostani minimálbér és garantált bérminimum hatása. Ez szintén több évtizedes probléma.

TTK: Két hete itt ült Dávid Ferenc és beszélgettünk a nagyon erősen megemelt minimálbér következményeiről. Azt mondta, van egy határ, ahol egyszerűen nem tudnak bért emelni – azért is, mert a minimálbér-emelés egy csomó pénzt elvitt. A jövő évi minimálbér-emelés még nagyobb problémát fog okozni. Nem gondolkodnak azon, hogy megpróbálják a kormányt meggyőzni, hogy ezt másképp csinálják?
- A munkáltatói oldal nem jelezte, hogy ennek a bérmegállapodásnak a jövő évre vonatkozó emelési mértékét tárgyaljuk újra. Egyébként a Versenyszféra Konzultációs Fórumának keretében a nyár elején elvégeztük azt az összesítést, hogy milyen hatást gyakorolt a munkavállalók és a munkáltatók helyzetére a minimálbér és a garantált bérminimum emelése. Elhangzott ott is, pont Dávid Ferenc mondta, hogy voltak olyan foglalkoztatók, ahol nagyon nagy nehézséget okozott a minimálbér kigazdálkodása. Lehet, hogy voltak olyanok, akik bizonyos átalány-juttatásokat vagy béren kívüli juttatásokat konvertálták át, vagy a jövőben nem biztosítanak, és ezzel kivédik a jelentős, tényleges béremelést. De nem ez az általános, és nem ez a jellemző.
Végeztünk egy nem reprezentatív felmérést országos szinten. A régiós kollégákat megkértem, tekintsük át mind a dunántúli, mind a tiszántúli régióban foglalkoztatottak helyzetét. Jelentős eltérést mutatnak a régiók a gazdasági fejlettség tükrében, de azért egy közép-dunántúli, vagy nyugat-dunántúli régióban ezekkel a problémákkal nagyon régóta nem kell szembesülnünk. Vannak olyan ágazatok, területek, ahol a garantált bérminimum emelés nem jelentett problémát, hiszen a foglalkoztatottak lényegesen magasabb jövedelemmel rendelkeztek már korábban is. Tehát az ő helyzetüket nem szabad összemosnunk azokkal a vállalkozásokkal, amelyek egyik napról a másikra élnek.

TTK: Akkor ugorjuk a népszavazásokra. Bérplafon az állami szférában és a december 24-i munkaszüneti nap. Dávid Ferenc azt mondta, nem az a baj, hogy december 24-e munkaszüneti nap lesz, hanem az, hogy a nagypéntek munkaszüneti nap, és ehhez képest még egy munkaszüneti nap nem túl könnyen értelmezhető vállalkozói szemmel. Ha jól tudom, van olyan szakszervezet, a MASZSZ, amely teljes mellbedobással a két aláírásgyűjtés mellé állt.

- A magam részéről ambivalens érzéseket táplálok ezzel a témával kapcsolatban, hiszen, mikor bizonyos számok napvilágot látnak, akkor a munkavállalók egy része jogosan, vagy csak pusztán ellenérzésből felhördül. De azt gondolom, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor a béreket folyamatosan emeljük, és bizonyos területeken össze is csúsztattuk, nem szabad ilyen plafont meghatározni, hiszen ahány foglalkoztató, annyi bérezési rendszer és struktúra. Ilyen módon, ráadásul a köztársasági elnökhöz igazítva, akinek a helyzete összemérhetetlen egy gazdasági társaság vezetőjével, a plafon bevezetése nem indokolt.

TTK: Én is ezt gondolom. És a december 24-i munkaszüneti nap?
- A december 24-i munkaszüneti nap kapcsán a LIGA Szakszervezeteknél még testületi döntés nem született, a testület egyébként tárgyalni fogja ezt a kérdést. Tervezünk olyan kormányzati megkeresést, hogy, amennyiben lehetséges, a Versenyszféra Konzultációs Fóruma foglalkozzon ezzel a kérdéssel még az aláírásgyűjtés lezárása előtt, annál is inkább, mert a szakszervezeteknek nagyon régi kezdeményezése a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítása.
Amikor a nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánításáról egyeztettünk a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács keretében, felvetettük, támogatjuk a nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítását, hiszen a munkavállalók pihentetése nagyon fontos kérdés, és azok esetében is fontos, akik egyébként folyamatos munkarendben vagy több műszakos munkarendben foglalkoztatottak. Jeleztük akkor is, hogy térjünk vissza a későbbiek során a december 24-ére.
Ha december 24-e munkaszüneti nap lenne, akkor is csak az európai középmezőnyben foglalnánk helyet a munkaszüneti napok száma tekintetében.

TTK: A munkaerőhiányt többször érintettük, iszonyat munkaerőhiány van az országban, azt is érintettük, hogy az egyik hipermarket láncban, a Tesco-ban, áll a bál, sztrájkolni fognak, nincs elég ember. A kereskedelemben is túl nagy a munkaerőhiány, mert aki tehette, kiment, aki maradt, az dolgozik vagy nyugdíjba ment; keletkezett egy nagy vákuum. A béremelések még mindig nem érik el azt a szintet, amivel itt lehet tartani az embereket. A nőket elengedik 40 évvel nyugdíjba, sőt, akit lehetett, elhajtottak nyugdíjba lásd pedagógusok, bírók…
- Nagyon összetett ez a kérdés. Pont a december 24-ről beszéltünk, mennyire fontos a munkavállalók pihentetése, és az a rekreációs szabadidő, amit biztosítani tudunk. De a létszámhiány, és itt a TESCO került említésre, amit vásárlóként is megélünk nap mint nap, az nem csak a munkáltatók oldaláról jelentkezik problémaként, hanem a munkavállalók oldaláról is.
Nagyom magas a munkavállalók leterheltsége, nagyon magas a túlórák száma, meg merem kockáztatni, hogy vannak olyan foglalkoztatók, akik a törvényes keretek fölött is elrendelnek túlórát, hiszen a kényszer is erre viszi őket! Munkaidő keretek alkalmazása esetén is óriási problémák merülhetnek fel, és azt se rejtsük véka alá, hogy többek között a mostani felmérésünk eredményeként, például a közép-dunántúli régióban, vannak olyan munkáltatók, ahol a törzsmunkavállalók és a kölcsönzött munkavállalók aránya 40 - 60 százalékos! Jelentős mértékben megnőtt a kölcsönzött munkavállalók szerepe, ezzel párhuzamosan a juttatásaik is. A törzsmunkavállalók kerülhetnek így relatíve hátrányosabb helyzetbe.
Ezért számos áthidaló javaslatot tettünk a kormányzat részére. Az egyik ilyen javaslatunk a már nyugdíjas foglalkoztatottak munkaerőpiaci foglalkoztatásának lehetővé tétele. Ebből a javaslatcsomagból azt érzékelem, hogy gyakorlatilag egyetlen elem került kiemelésre, amit egyébként támogatunk, ez a közérdekű nyugdíjas szövetkezeti rendszer bevezetése.

TTK: Gyakorlatilag el is dördült a startpisztoly, csak még nem tudnak üzemelni, mert kell még ennek a rendszernek egy kis kifutás.
- Úgy gondolom, hogy ősszel a már megalakult nyugdíjas szövetkezetek jelentkezni fognak a munkaerőpiacon, és elkezdhetik ténylegesen a foglalkoztatotti rétegek alkalmazását, de ez a forma a tényleges öregségi nyugellátásban részesülő-, illetve a nők 40 program keretében nyugdíjba vonultakra vonatkozik. Kimaradt egy olyan jelentős réteg, amely korából adódóan sokkal aktívabban elhelyezhető lenne a munkaerőpiacon. Valószínűsíthető, hogy ez a réteg a magasabb iskolai végzettsége okán azokban a hiányszakmákban is teret nyerhetne, ahol nagyon komoly problémával küzdünk.
Nem csak a kereskedelemre kell gondolnunk, képzett szakmunkások, képzett mérnökök, informatikusok hiányoznak. A munkaadói oldal komoly hiányokat jelez a magasan képzett munkaerő vonatkozásában is. A korhatár előtti ellátásban részesülők jelentős köre alkalmas lenne ezeknek a munkaköröknek a betöltésére, de sújtja őket az a helyzet, amely feloldására javaslatot tettünk a Nemzetgazdasági Minisztériumnak. Kedvező visszajelzést kaptam a munkaerőpiacért felelős államtitkár úr részéről. Megvizsgálják annak a lehetőségét, hogy a társadalombiztosítási és a nyugellátási törvényben lévő korlátozás, amely a 18 havi minimálbérhez, mint kereseti plafonhoz köti a korhatár előtti ellátottak foglalkoztatását, eltörlésre vagy módosításra kerülhessen.

TTK: A nők 40 évével nyugdíjba mentekre is ugyanúgy vonatkozna mindez? A törvényt akár már jövőre is módosíthatják?
- Évek óta küzdök ezzel a problémával. A megváltozott környezetben nehéz ennek a korlátozásnak a fenntartása.

TTK: A szabályozást akkor hozták, amikor még sok munkaerő volt.
- Nagyon jelentős volt a munkanélküliek száma, és nyilvánvalóan azoknak szerettek volna terepet és helyet engedni a munkaerőpiacon, akik elsődlegesen csak foglalkoztatottként juthatnak bármilyen ellátáshoz. Ez a helyzet megváltozott, és ehhez alkalmazkodni kell. Az ilyen korlátozások már nem indokoltak, sőt, ennek eltörlése lenne indokolt, hiszen ez akadályozza ennek a még aktív rétegnek az elhelyezkedési lehetőségeit.

TTK: Amikor a műsor előtt beszélgettünk, rácsodálkoztam arra, ha valaki eléri a minimálbér 18 szorosát és 65 év alatti, akkor megszűnik a nyugdíjszerű ellátása arra az évre, de ha két hónap múlva felmondanak neki, akkor se nyugdíja, se munkabére nincs.
Ez olyan bizonytalansági faktor, amiért egy korhatár előtti ellátásban részesülő nem biztos, hogy hivatalosan munkát vállal. Képzeljük el azt a helyzetet, hogy valaki eléri a 18 havi minimálbér adta korlátot, onnantól kezdve bizonytalan a helyzete, ki van szolgáltatva a foglalkoztatónak, bármilyen oknál fogva, például a munkáltató megváltozott körülményei okán megszüntetik a munkaviszonyát, a tárgyév hátralévő részében ellátatlan marad.

TTK: Azt mondta, az illetékes államtitkár jól fogadta, de ez mit jelent? Csomagban lehet változtatni?
- Már most indokolt lenne ennek a korlátnak a teljes eltörlése. Ez nem bír kötelező érvénnyel a foglalkoztatókra, ez lehetőség, adottság a számukra. A korhatár előtti ellátásban részesülőknek jelentős része életkoránál, egészségügyi állapotánál fogva nem biztos, hogy vállalja a munkaerőpiacon való elhelyezkedést, de ugyanez vonatkozik a nők 40-nel nyugállománnyal nyugdíjba vonultakra is. Elhangzott a Versenyszféra Konzultációs Fórumán egy harmadik javaslat is, ami egyébként a szövetkezeti rendszerhez szorosan kapcsolódik, hogy biztosítsa a kormányzat ugyanazokat a feltételeket a nem szövetkezeti keretben foglalkoztatott tényleges nyugdíjasok számára is, azaz kizárólag személyi jövedelemadót kelljen fizetniük. Ez azért lenne indokolt, mert sokan már foglalkoztatottak, nem kívánnak ezen változtatni, és sem a munkáltató, sem ők nem kívánnak szövetkezeti rendszerben foglalkoztatottakká válni.

TTK: Egy munkáltatónak jelenleg jobban megéri szövetkezeti formában foglalkoztatni. Ha én nyugdíjasként foglalkoztatva vagyok, azt mondhatja a főnököm, vagy elmész a szövetkezetbe, vagy felmondok.
- Ennek megvan a kockázata. Nem mindegyik foglalkoztató dönt úgy, hogy a szövetkezeti rendszerrel köt megállapodást, lehet, hogy van egy olyan stabil, jól képzett munkavállaló, akit ilyen változtatás miatt nem akar elveszíteni.

TTK: Mennyi lehet a visszafoglalkoztatott nyugdíjasok száma jelenleg, és a munkaerőhiány miatt mennyi lenne az ideális?
- Nincsenek felmérések. Ez a réteg összetett, és nagyon eltérő szabályok mentén foglalkoztatható, a versenyszférában egyébként is nehéz ilyen típusú statisztikák megalkotása, azt tudjuk, hogy az említett kereskedelmi láncnál a részmunkaidős foglalkoztatottak száma jelentősen megnőtt az utóbbi időszakban, és jellemzően a korán nyugdíjba vonult rétegből került ki. Számos kereskedelmi vállalkozás rövid időtartamra, jellemzően részmunkaidős munkavállalókat foglalkoztat, így többen adják ki a műszakot egy foglalkoztatási nap során.

TTK: A magyar rendőrségen is nagy a munkaerőhiány, a belügyminiszter elmondta, ha duplájára nem is, de kétharmadával emelkedett a túlórák száma.
- A fáradtság nyilvánvalóan azt eredményezheti, hogy a hivatásos állomány tagjai nem olyan intenzitással tudják a feladataikat ellátni, ahogy kellene. Egy hivatásos rendőr vagy katona túllendül ezen a kérdésen, pont ezért vállalta a hivatásos létet, hogy minden körülmények között a feladatát teljesítse és ellássa. Erőn felül teljesítenek a rendőrök és a katonák is, de a közszféra más területeit is lehetne említeni, ahol valóban kibontakozóban van egy komoly létszámhiány. A beszélgetésünk során említettük az oktatás, köznevelés területét is, ahol az elkövetkezendő években komoly pedagógushiánnyal is szembe kell nézni,
Nem mentes a közszféra sem attól a kialakult munkaerőpiaci helyzettől, amelyet elsődlegesen a versenyszféra vonatkozásában szoktunk megemlíteni. Nem csak ott, de a közszférában is kevés a foglalkoztatott, nagy a fluktuáció és az elvándorlás. Számos olyan intézkedést tett éppen ezért mind a belügyi mind a honvédelmi tárca, amely megpróbálta ezt a létszámhiányt kezelni, a meglévő állományt rendszerben tartani.

TTK: Ez elég nehéz azok után, hogy minden olyan kedvezményt megvontak, amely egy fiatalembernek csábítóvá tehette, hogy egy életet ott töltsön. Gondolok itt például a szolgálati nyugdíjra. Mindeközben egyre több az elvárás, és nem túl jók a kereseti viszonyok. Önmagához képest emelkedtek a rendvédelmi szerveknél, de ha kimegy a boltba vásárolni, az mutatja meg igazán, mennyit ér a pénze.
- Az életpálya bevezetésével lényegesen emelkedtek az illetmények az elmúlt két évben, és emelkedni is fognak. Ez még mindig kevés, mert értékelnünk kell, hogy ezt a munkát valaki hivatásaként választja. Ez az értékelés korábban abban is megnyilvánult, hogy a hivatásosok korkedvezményes nyugdíjban, szolgálati nyugellátásban részesültek.

TTK: Megjegyzem, hogy a rendőrségen például mentális problémák sokkal nagyobb számban fordulnak elő, 20-25 év szolgálati viszony után – ezt radírozták ki.
- Ebben a helyzetben is el kell gondolkodnunk, hogy a korkedvezményes – adott esetben a korengedményes – nyugellátást milyen formában lehet visszavezetni. Nyújtanunk kell olyan hosszú távú elgondolásokat, azok számára, akik ezt hivatásként választják, mely vonzóvá teheti számukra a pályát.

TTK: Tehát Ön is így látja, hogy ez nem annyira vonzó pálya?
Aki szereti - és lehet szeretni – hiszen nagyon sokan azért választják a rendvédelem vagy a honvédelem területét, mert ez szakmailag vonzó pálya.

TTK: Azért beszél ilyen szeretettel erről, mert Ön a honvédség területéről jött.
- Igen, ezt nem is szeretném eltitkolni. Erre nagyon büszke vagyok, és azokra a kollégákra is, akik jelenleg is ott szolgálnak, Sokat és sokszor beszélünk a juttatásokról és az ellátásokról, de beszélnünk kell arról is, hogy ezek a kollégák, például a határ menti feladatok ellátásánál, nagyon komoly feladatokkal szembesülnek nap, mint nap. Ezeket a feladatokat nem csak a kapott illetményért látják el, hanem azokért a köszönetekért, amelyeket a határ menti településen élőktől kapnak.

TTK: Nem akarok kötekedni, ha annyira sok elhivatott lenne, akkor nem lenne munkaerőhiány, ezzel azt a karom mondani, hogy vannak elhivatottak, Ön is az, és ezért tisztelem is, de az emberek javarésze az elhivatottság mellett a forint fillérért megy.
- Tartsuk meg az egyensúlyt! Nem csak elhivatottságból élünk és nem szabad visszaélni az elhivatottsággal! Hozzá kell rendelni mindazokat a juttatásokat akár a nyugdíjrendszer, akár az illetményrendszer vonatkozásában, amikor nem azt érzik a kollégák, hogy visszaélnek az elhivatottságukkal, hanem hogy értékelik és becsülik a munkavégzésüket.

TTK: Beszéljünk még pár szót a munkavállalói jogokról! Kialakult a munkaerőhiány, de az nem, hogy a munkáltatók máshogy nézzenek a munkavállalókra, hogy a jogaikat maradéktalanul érvényesíthessék.
- Itt van egy nagyon komoly lemaradás, nagyon sok munkáltató még nem mérte föl a ténylegesen kialakult helyzetet. Vannak olyan munkáltatók, akik megpróbálják a munkavállalói igényeket kielégíteni, juttatási csomagokat bővítenek, toborzási rendszerüket szélesítik, olyan juttatási rendszereket alakítanak ki, amely korábban elképzelhetetlen volt a magyar munkavállalók számára. Az a fajta kizsákmányolás azonban, amely a jogok érvényesülése területén jelentkezik a munkavállalók oldaláról, még mindig megvan számos munkáltatónál.

TTK: Talán fel kellene rá hívni a figyelmet… Talán azért van ennyi munkahelyi baleset is..
- Fáradt munkavállalók esetében nagyobb a kockázata annak, hogy munkahelyi baleset következik be, az utóbbi napokban pont ilyen esettel kellett szembesülnünk. A jogszabályi keretek adottak, szigorúak az előírások, csak senki nem tartja be.

TTK: Mert nem ellenőrzik a munkáltatókat! Beolvadt ez az egész szervezet… Önöknek ez nem fájó pontja?
- Fáj. Nagyon sokszor jeleztük, hogy a munkaügyi ellenőrzés rendszerét teljes mértékben újra kell gondolni, szigorítani kell az ellenőrzések rendszerén, számán és gyakoriságán is. Egyébként pont a hőségriadó kapcsán nagyon komoly ellenőrzéseket hajtott végre a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékes főosztálya és nagyon komoly hiányosságokat tárt fel. Igyekszünk felhívni a munkavállalók figyelmét, hogy milyen jogos elvárások keletkezhetnek a munkavállalók oldaláról. A szabályokat be kellene tartani és szigorúan szankcionálni kellene azokat, akik jogellenesen járnak el, és visszaélnek a munkavállalók helyzetével. De a munkavállalóknak is használni kellene azokat a munkavédelmi eszközöket, amelyek nagyon sok helyen a rendelkezésükre állnak.

Forrás: www.liganet.hu