2023. 06. 01. csütörtök
Tünde
: 371 Ft   : 348 Ft Benzin: 398 Ft/l   Dízel: 415 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Emlékezz a halottakra, harcolj az élőkért!

2021. 04. 27., 12:24

Április 28-a a Munkahelyi balesetben megsérült vagy elhunyt munkavállalók emléknapja, ebből az alkalomból beszélgettek az Országos Munkavédelmi Bizottság két, LIGA Szakszervezeteket képviselő munkavédelmi szakértőjével, Borhidi Gáborral és Miskéri Lászlóval.

-          Köszönöm, hogy elfogadtátok a meghívást arra a beszélgetésre, amely a munkahelyi balesetben megsérült vagy meghalt munkavállalók emléknapjára emlékezve jött létre. Először Borhidi Gábort kérdezem: nemrég beszéltünk arról (lásd itt), hogy az Országos Munkavédelmi Bizottság megtárgyalja a munkahelyi balesetek 2020-as alakulásáról közzétett jelentést. Megtörtént-e már?

Borhidi Gábor: - Úgy gondolom, hogy az Országos Munkavédelmi Bizottság legközelebb a Nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetéről szóló jelentést tárgyalja meg. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ez alkalommal is kikérte a munkavállalói oldal és a munkáltatói oldal véleményét, javaslatait az elkészülő jelentéshez. Mi természetesen elküldtük a saját anyagunkat a Munkáltatói Oldalhoz hasonlóan. A véleményeket a Munkavédelmi Bizottság titkársága, valamint a Minisztérium Munkavédelmi Főosztálya összesíti, és – remélhetően – június végén - július elején a végleges változatot a kormány részére beterjeszti. Kérdésedre válaszolva az elmúlt év munkavédelmi helyzetéről szóló jelentésről és annak tapasztalatairól még nem tárgyalt az Országos Munkavédelmi Bizottság.

-          A Munkavállalói oldal elküldte a véleményét a jelentéshez. Mi áll ebben?

Miskéri László: Az utóbbi években kemény és kritikus hangú véleményeket fogalmaztunk meg a munkavédelem helyzetéről, mert a munkavállalói oldal elfogadhatatlannak tartotta a munkabalesetek számának folyamatos növekedését. Ebben az évben, amikor az álláspontunkat elküldtük, még nem ismertük a 2020 év munkabaleseti adatait, amelyek szerencsére jóval kisebbek, mint az előző éviek.

Borhidi Gábor: Az előző években valóban meglehetősen kritikus véleményeket fogalmaztunk meg a munkavédelmi helyzettel kapcsolatosan, de ebben az évben árnyaltabban fogalmaztunk, mert tudtuk, hogy 2020-ban a járvány adta megkötöttségek rendkívüli állapotot eredményeztek. Ez a rendkívüli állapot – többek között – abból adódott, hogy hónapokon keresztül rengeteg munkahely kényszer-otthoni munka végzésre váltott át. A munkavállalók is meglehetősen új szintre kerültek, és ezért ezt a helyzetet nem lehetett összehasonlítani a korábbi évek gyakorlatával.

A munkavédelmi bizottság foglalkozott a távmunkával és a home office-szal. Nem szabad összekeverni a kettőt! Nekünk meg kellett találni azt a formulát, hogyan hívjuk fel a home office-ban dolgozó munkavállalók figyelmét a veszélyekre, hogy a munkájuk balesetmentes legyen. Ugyanis ma még nem teljesen egyértelmű például, hogy ki milyen mértékben felelős, ha valaki otthon szenved munkabalesetet.

A tavaly márciusi jelentésünkben megfogalmaztuk, hogy amikor szinte az egész ország megállt, akkor a Munkavédelmi Főosztály sem tudta megfelelő információkkal ellátni a munkavállalókat. Más volt a helyzet az őszi időszakban: a főosztályon dolgozó szakemberek becsületére legyen mondva, soha annyi állásfoglalás és útmutató nem jelent meg, mint akkor! A főosztály is felismerte, hogy több dolgot tisztázni kell ahhoz, hogy a fejekben rend teremtődjön! Arról nem beszélve, hogy további kardinális problémák merültek föl, például a munkavédelmi oktatás kérdésében. Tudniillik az új Felsőoktatási törvény szinte lehetetlenné tette, hogy vállalatok a saját hatókörükben – az eddig jól bevált gyakorlatnak megfelelően – munkavédelmi és tűzvédelmi oktatásokat tartsanak. Szerencsére az Országos Munkavédelmi Bizottságnak a Munkavédelmi törvény alapján van olyan jogosítványa, hogy kezdeményezheti ennek a módosítását, ezt meg is tettük a Munkáltatói Oldallal közösen. Így sikerült keresztülvinni, hogy ma a munka- és tűzvédelmi oktatás ismét nem tartozik a felsőoktatási törvény hatálya alá. (Lásd itt)

A másik fontos felvetésünk az volt, hogy a munkavédelmi képviselők oktatása szigorú követelmények mellett folyjon. Mi többször kifogásoltuk azt is, hogy a munkavédelmi képviselők oktatásának szakmai színvonala sok esetben rendkívül alacsony színvonalú. Boldog-boldogtalan oktatta a képviselőket, ezért úgy gondoltuk, rendet kell tenni ebben a kérdésben is. A Felnőttképzésről szóló törvény módosítása ezt is a helyére tette, amit tulajdonképpen mi is jelentős sikernek érzünk.

Visszatérve az elmúlt évre: nagyon szépek a statisztikai adatok, valóban, ennyire kevés halálos munkabaleset évekre visszamenőleg nem volt, és a munkabalesetek száma is csökkent. Ugyanakkor nem hinnénk, hogy kényelmesen hátra kellene dőlni, és azt mondani, hogy minden rendben van, mert a csökkenésnél nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy tavaly több százezer munkavállaló otthoni munkavégzésre kényszerült, egész ágazatok kerültek ideiglenesen megszüntetésre.

A munkavállalói oldalnak továbbra is azt kell szem előtt tartania, hogy a munkabalesetek száma hogyan alakul. A nemzetgazdaság munkavédelmi helyzete című dokumentumban is megfogalmazásra került, amit már a munkavállalói oldal számtalanszor felvetett, hogy a balesetek ok-okozati kivizsgálására feltétlenül szükség van. Megjegyzem, hogy mindez benne van egyébként a Munkavédelem Nemzeti Politikájában is.

-          Ezek szerint ez most nincs így.

Borhidi Gábor: - Sajnos nincs. Régen egy kutatóintézet foglalkozott azzal, hogy elemezze a munkabalesetek körülményeit. Nem csak azt, hogy ki a felelős, hanem azt is, hogy milyen előírásokat kell ahhoz módosítani, hogy hasonló baleset ne következzen be. Ma is fontos lenne ez a munka, de őszintén szólva nem látjuk biztosítva a Nemzeti Politikában foglaltak megvalósítását, hiszen a megfogalmazott célok teljesülésének kitűzött határideje 2022-ben lejár.

-          Tehát úgy gondoljátok, hogy van egy jó célokat kitűző nemzeti politika, amelyet a munkavállalói oldal is támogatott és támogat, de mindez nem valósul meg?

Borhidi Gábor: Pontosan fogalmazzunk: részben valósul meg. Több eleme elindult már, de például az elkülönített munkahelyi balesetbiztosítási rendszer, amelynek a koncepcióját el kellene készíteni 2022-re, gyakorlatilag el sem kezdődött. Legalábbis a mi ismereteink szerint. Lehet, hogy valahol, valamelyik minisztérium már foglalkozik ezzel, de erről nincs információnk, holott az Országos Munkavédelmi Bizottságban minden alkalommal, a Munkáltatói Oldallal együtt, felajánljuk segítségünket ebben a kérdésben.

- Ez az elkülönített biztosítási rendszer azt jelentené, hogy azok a cégek, ahol gyakoribbak a balesetek, több társadalombiztosítási járulékot kell, hogy fizessenek?

Éppen az a lényeg, hogy a balesetbiztosítási díj nagysága ne függjön attól, hogy hány munkabaleset történt az adott gazdasági társaságnál, mert akkor a munkáltatónak érdeke lenne eltitkolni a baleseteket! A biztosítási díjat a munkabaleset, foglalkozási megbetegedés bekövetkezése kockázata nagyságának arányában kellene kiszabni. Ha a munkáltató csökkenti a baleset kockázatát, akkor kevesebb biztosítási díjat fizetne– így válna anyagilag érdekeltté a munkakörülmények javításában.

Miskéri László: Elképelhető, hogy a háttérben dolgoznak mindezen, de a munkavállalói oldalnak nincs információja arról, hogy ez a folyamat hol tart.

-          Az életünk egyre biztonságosabb, ha például egy autót veszünk, légzsák, elektronika gondoskodik a biztonságunkról, miért van az, hogy a munkahelyek nem lettek ennyivel biztonságosabbak: munkavédelem ennyire lemaradt ebben a folyamatban?

 Miskéri László: A tapasztalatom szerint létezik egy választóvonal a kis- és középvállalkozások, illetve a nagy vállalkozások között. Amit te megfogalmaztál, hogy lemarad a munkavédelem, ez a kisvállalkozásokra igaz, illetve különös tekintettel a mikrovállalkozásokra. Nagyobb vállalkozásoknál fontos ez a kérdés, nagyobb anyagi forrással rendelkeznek, erre apparátust is működtetnek: ez egy mikrovállalkozásnál elképzelhetetlen.

A legnagyobb baj az, hogy az egyéni vállalkozókra a munkavédelmi törvény, bizonyos pontjai kivételével, nem vonatkozik. Ezek a pontok elsősorban a hatókörben tartózkodók védelmét szabályozzák, de magukat az egyéni vállalkozókét nem. Az országban közel kétmillió egyéni vállalkozó dolgozik, és ha ő maga erről nem gondolkodik, akkor védtelen. Ezért a mikro- és középvállalkozásoknál a legmagasabb a balesetek száma. Érdekes, hogy a foglalkozási megbetegedések ezzel ellentétes tendenciát mutatnak, de ennek vélhetően az a magyarázata, hogy a nagyobb vállalkozásoknál bejelentik a megbetegedéseket. Sok kisvállalkozások talán nem is ismeri azt a fogalmat, hogy foglalkozási megbetegedés és nem tudja, hogyan lehet, és kell bejelenteni.

Az Országos Munkavédelmi Bizottság ismeri ezeket a problémákat, és ezekről rendszeresen tárgyalunk. A legutóbb a Munkástanácsoknál volt az ülésünk, nagyon jó alkotóműhely alakult ki, hívtunk szakértőket is, hogy ezeket a kérdéseket megvitassuk, de jelenleg a járvány miatt nem tudunk ülésezni.

-          Ezek szerint nem lehet ezeket a kérdéseket egy huszárvágással megoldani, a megoldásban nagy szerepe lenne a stratégia végrehajtásának, az intézményi keretek biztosításának, a munkavédelmi képviselők jogainak megerősítésének is.

 Miskéri László: Valóban, ez a lánc sok szemből tevődik össze, és ezek mind nagyon fontos elemei. Az egyik ilyen elem a munkavédelmi képviselők képzése. Sohasem volt kielégítő, de a válság miatt ez a helyzet még rosszabbodott. Félreértés ne essék: nem akarunk a munkavédelmi képviselőkből munkavédelmi szakembereket képezni! Nagyon sok szakmai feladat keletkezik, ezekről beszélünk, de beszélnünk kell a munkavédelmi érdekképviseletről és érdekvédelemről is. Nem állítom, hogy egy munkavédelmi képviselőknek tisztábban kellene lennie az összes jogszabály előírással; az a fontos, hogy tudjon kérdezni, tudjon kihez fordulni. Vannak munkavédelmi szakemberek a szakszervezeti szövetségekben, konföderációkban: keresse meg őket! Fontos, hogy a munkahelyeken felismerje a problémákat, és mindent kövessen el a munkavállalók egészsége és biztonsága érdekében!

A nemzetgazdasági jelentésben megemlítettük a munkavédelmi szakemberek regisztrációjának kérdését is. Fontos lenne, hogy országos szinten alkossunk egy regisztert, amely a munkavédelmi szakemberek rögzítve lennének, és rendszeres, időszakos továbbképzést kapnának. A jogszabályokat követni kell és új technológiákat is meg kell ismerni, így nagyon nagy segítség lenne a rendszeres kötelező továbbképzés, illetve, hogy csak azok tudjanak szaktevékenységet végezni, akik ezeken a képzéseken részt vesznek.

Nem vagyunk egyedül munkavédelmisek, hiszen más területeket is súlyosan érinti ez a járványhelyzet, de ez hátráltatja a munkavállalói munkavédelmi, érdekképviseleti munkát.

- Tehát a regiszter és a továbbképzési rendszer is fontos eleme lenne azoknak a rendszerszintű változásoknak a munkavédelemben, amelyek – végső soron – a balesetek számának csökkenésében is meg mutatkozhatnának.

Borhidi Gábor: Igaz. A munkabalesetben elhunytak és megrokkantak emléknapja alkalmából feltétlenül meg kell említeni, hogy akkor, amikor a kormányzat április 28-át nemzeti emléknapnak a nyilvánította, egyik szándéka az volt, hogy felhívja a munkavállalók és a munkáltatók figyelmét, a balesetek megelőzésére és a biztonságos munkavégzés körülményeinek megteremtésére, hogy emlékezzünk meg azokról, akik szerencsétlenül jártak. A munkabalesetek megelőzésének az egyik legfontosabb kritériuma, a munkavállaló és a munkáltató azon tulajdonságának a fejlesztése, hogy minden alkalommal, mielőtt egy munkát elrendel vagy megkap, tisztában legyen azzal, hogy annak a munkafolyamatnak milyen kockázatai vannak. A Munkavédelmi törvény ezért is írja elő a kockázatértékelés, kockázatbecslés kötelezettségét és szükségességét.

A másik lényeges kérdés az ellenőrzés. Legyünk őszinték, az ellenőrzés sajnálatos módon jelentősen visszaesett. Egyrészt azért, mert a munkavédelmi hatóság létszámát jelentősen csökkentették az elmúlt évtizedben – számomra egyébként érthetetlen módon –, másrészt azért, mert a szakszervezetek elveszítették a munkavédelmi szabályok ellenőrzésének jogosultságát a munkahelyeken. Így elveszett a szakszervezetek tisztségviselőknek az a több tízezres tábora, akik korábban a helyi munkakörülményeket ellenőrizték, mert legálisan ezt már nem tehetik meg. 2012 július elsejével módosult a Munka törvénykönyve, és „kivette” ezt a jogosultságot a szakszervezetek kezéből. A szakszervezeteknek harcolniuk kellene azért, hogy visszakapják ezt a jogosítványt.

Ezzel a munkáltató is jól járna, mert a munkahelyen minél többen tudják figyelmeztetni a dolgozót, hogy „vigyázz, ez nem helyes, ezt a munkafolyamatot nem így kell elvégezni, mert úgy biztonságosabb!” Ez tulajdonképpen kinek a felelősségét csökkenti? A munkáltatóét!

A munkavédelmi felügyelők kit fognak megbírságolni? A munkáltatót! A legritkább esetben a munkavállalót. Ezért közös érdeke lenne a munkáltatóknak és persze a munkavállalóknak, hogy ezt a jogosítványukat visszakapják a szakszervezetek.

-          Végezetül azt kérdezem, milyen üzenetet fogalmaznátok meg az emléknap alkalmából?  

Borhidi Gábor: Április 28-ának az a jelmondata, hogy Emlékezz a halottakra, harcolj az élőkért! Nekünk ez a mottónk, és ez a mondat különösen aktuális ebben a pandémiás időszakban.

Miskéri László: Teljesen egyetértek azzal, amit a Gábor mondott. Nekünk is magunkévá kell tenni ezt a mottót, hiszen mindenkinek az a célja, hogy ne emelkedjen a balesetek száma, és különösen ne emelkedjen a halálos munkahelyi balesetek száma a jövőben.  

Kozák László

Forrás: www.liganet.hu

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Honvédszakszervezetet a Facebookon!

Még több friss hír

2023. 05. 16., 07:32
A Katonák a Törvényességért és Jogbiztonságért Közhasznú Alapítvány céljai: a hivatásos, szerződéses és nyugállományú katonák állampolgári és szolgálati jogainak védelme, szociális segítségnyújtás. Az SZJA 1%-ának felajánlásával kérjük, járuljon hozzá Ön is az Önsegélyző és Szolidaritási Alap feltöltéséhez...
2023. 05. 09., 13:11
2023. május 03-án lezajlottak a Honvédszakszervezet küldöttgyűlését megelőző képviseleti értekezletek, a nyugállományú tagozat választmányi ülése és a Hosz elnökségi ülés. A szárazföld, légierő, logisztika és közigazgatás képviselethez tartozó alapszervezeti vezetők a megnyitó után tájékoztatást kaptak a Hjt.-vel kapcsolatos egyeztetésekről, a Honvédszakszervezet javaslatairól, valamint a várható változásokról…
2023. 04. 27., 08:39
Tájékoztatjuk a tisztelt tagságot, hogy 2023. április 28-án (pénteken) egyéb rendezvények miatt a központi iroda zárva lesz. Mobiltelefonos elérhetőségeken tisztségviselőink ügyletet tartanak.
2023-04-05 13:43:22
A Honvédszakszervezet elnöksége, munkatársai és tisztségviselői minden szakszervezeti tagunknak és családtagjának kellemes Húsvéti Ünnepeket kíván!
2023-02-15 14:19:50
A Honvédszakszervezet Elnöksége 2023. február 07-én tartotta az alapszervezet vezetőkkel kibővített ülését, ahol döntöttek a 8/2023. számú Kormány rendelet kapcsán felmerülő további feladatokról, illetve a Küldöttgyűlés előkészületeiről…
2023-01-31 15:27:36
A LIGA Szakszervezetek a magyar társadalom, a gyermekeink jövője szempontjából alapvető jelentőségűnek tartja a pedagógusok – dolgozzanak akár állami, önkormányzati vagy egyházi fenntartású intézményekben – hivatásuk jelentőségéhez mért megfelelő anyagi és erkölcsi megbecsülését. A közoktatás színvonalának aggasztó mértékű leromlása egyenes következménye az alacsony pedagógus fizetések következtében előállt drámai méretű munkaerőhiánynak, amely a következő években a pedagógustársadalom elöregedése következtében még jelentősebb mértékben fog emelkedni.
2023-01-31 14:08:05
A Katonák a Törvényességért és a Jogbiztonságért Közhasznú Alapítvány 2021. évi projekt keretében az alapítvány működési költségeinek támogatása és szakmai programjai (tanácsadás, szakmai jogi tájékoztatások) valósulhattak meg.

  JETfly Magazin

Két év rekordveszteség után újra nyereséges évet zárt tavaly a Budapest Airport, így a vállalatnak sikerült a koronavírus-járvány ideje alatt felhalmozott súlyos veszteségből némileg lefaragnia.

  Háború Művészete magazin

„Katonáink ismét hősiesen teljesítették kötelességüket” – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter május 30-án, Budapesten, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.
Széchenyi 2020 europai szociális alap.