Érvágás lesz a szülői szabadság

A parlament honlapján megjelent, az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról címet viselő törvényjavaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be. Az indoklás szerint a módosítások fő célja a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése. Ezek közül a legfontosabbak a következők: az apasági szabadság, szülői szabadság, gondozói szabadság, és a rugalmas munkafeltételek.

Nagy terjedelemben módosul a javaslatban a munka törvénykönyve. Egy kiegészítő szabály kimondja, hogy a joggal való visszaélés tilalmának megsértésére alapított munkajogi igény érvényesítése esetén

- az igény érvényesítője (a munkavállaló) bizonyítja a tilalom megsértésének alapjául szolgáló tényt, körülményt és a hátrányt,

- a jog gyakorlója (a munkaadó) bizonyítja, hogy az igény érvényesítője által bizonyított tény, körülmény és a hátrány között okozati összefüggés nem áll fenn.

Egy másik kiegészítés szerint a munkaadó – a munkavállaló kérelmére – indokolási kötelesség hiányában is meg kell hogy indokolja a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát, ha a munkavállaló hivatkozása szerint a munkaviszony megszüntetésére

• munkaidő-kedvezmény,
• az apasági szabadság,
• a szülői szabadság,
• a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadság igénybevétele, vagy
• a munkaszerződés módosítása

miatt került sor.

A munkavállaló az indokolását annak közlésétől számított 15 napon belül írásban kérheti. A munkaadó az indokolást a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban közli. A munkavállaló kérelmére közölt munkaadói indokolásnak meg kell felelnie az indokolással szemben támasztott követelményeknek, vagyis valósnak, világosnak és okszerűnek kell lennie.

A következő szakasz arról szól, hogy a munkaadó felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt

• a várandósság,
• a szülési szabadság,
• az apasági szabadság,
• a szülői szabadság,
• a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság,
• a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés,
• a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt.

A munka törvénykönyve módosítása intézkedik a szülői szabadságról is. A munkavállalót gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg. A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony a gyermek születését vagy örökbefogadás esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követően egy éve fennálljon.

A munkaadó a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki. A munkavállaló erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt bejelenti. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szülői szabadság kiadását – legfeljebb 60 nappal – elhalaszthatja, ennek indokát és a kiadás általa javasolt időpontját a munkavállalóval írásban közli.

A munkavállaló a szülői szabadság tartamára a távolléti díj 10 százalékára jogosult, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra a munkavállalónak megfizetett gyermekgondozási díj, illetve gyermekgondozást segítő ellátás összegével. (A távolléti díj lényegében az átlagkeresetet jelenti.)

A munkavédelmi törvény módosításával a munkavédelmi ellenőrök munkáját könnyíti meg az az előírás, amely szerint az építési munkahelyeken, a hatósági ellenőrzés biztosítása érdekében, az illetékes munkavédelmi hatóság részére be kell jelenteni - egyebek mellett - a helyszínt, az építtető, a tervező és a kivitelező nevét is. Erre azonban csak akkor lesz szükség, ha 

• az építőipari kivitelezési tevékenység időtartama előreláthatóan meghaladja a harminc munkanapot és egyidejűleg ott több mint 20 fő munkavállaló végez munkát, vagy
• a tervezett munka mennyisége meghaladja az 500 embernapot.

A túlnyomásos légtérben (keszonban) végzett tevékenységet - annak veszélyessége miatt - hatósági ellenőrzés lefolytatása, valamint egy jövőben esetlegesen bekövetkező foglalkozási megbetegedés foglalkozási eredetének tisztázása érdekében, a munka megkezdése előtt 15 nappal a munkavégzés helye szerint illetékes munkavédelmi hatóság részére be kell jelenteni. A bejelentés tartalmazza a keszonban dolgozók száma mellett a gyógy-zsilip helyét is.

A szövetkezeti törvény azzal az új szabállyal egészül ki, hogy egy helyi önkormányzat legfeljebb hat, egy nemzetiségi önkormányzat vagy közhasznú jogállású szervezet legfeljebb három szociális szövetkezetben tarthat fenn egyidejűleg tagsági jogviszonyt.

A polgári perrendtartásról szóló törvény pedig úgy módosul, hogy a megszüntetett munkaviszony helyreállítására irányuló perben, valamint a felszámolás alatt álló munkáltatóval szembeni igény elbírálása esetén a bíróság soron kívül jár el.

Forrás: www.napi.hu