Az elmúlt napokban a LIGA Szakszervezetek két területen is kezdeményezéssel élt a Kormányzat felé, melyet a Pénzügyminisztérium valamint a Technológiai és Ipari Minisztérium részére juttatott el.
Az elmúlt napokban a LIGA Szakszervezetek két területen is kezdeményezéssel élt a Kormányzat felé, melyet a Pénzügyminisztérium valamint a Technológiai és Ipari Minisztérium részére juttatott el.
1., Magyarország Kormánya a 268/2022. (VII. 29.) rendeletében előírta, hogy a közfeladatok folyamatos ellátása érdekében a közszférában foglalkoztatottak esetében 2022. szeptember 1-jétől 2023. augusztus 31-éig nem szüneteltethető az öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék, illetve táncművészeti életjáradék a folyósítása. A LIGA Szakszervezetek – a kereseti korlát bevezetése óta - folyamatosan jelezte, hogy a nemzetgazdaság egészére jellemző munkaerőhiány leküzdésében is jelentős szerepe lehetne a korhatár előtti ellátásokban részesülőknek, amelyről véleményünk szerint nem mondhat le a nemzetgazdaság. Álláspontunk helyességét támasztja alá a fentiekben megjelölt és indokolt rendeleti szabályozás bevezetése is. Ezért újfent javasoltuk, hogy a fenti rendelet hatályát a Kormány terjessze ki a Munka törvénykönyve alapján foglalkozatott korhatár előtti ellátásban (szolgálati járandóságban, stb.) részesülőkre is, különös tekintettel arra, hogy a közszféra bizonyos -munkaerőhiánnyal szintén sújtott - szegmenseire is jellemző a Munka törvénykönyve szerinti foglalkoztatás, tehát a hatály kiterjesztése a rendelet eredeti céljának a megvalósulását is jól szolgálná. További fontos szempont, hogy a rendelet hatályának kiterjesztése segíthetné az állami tulajdonban álló munkáltatók foglalkoztatási gondjainak megoldását is.
2., Kezdeményeztük továbbá a Kormánynál a munkavállalókra a munkába járással összefüggő költségtérítési szabályok módosítását. Ismeretes, hogy a munkába járás költségtérítésének szabályait a 39/2010. (II. 26.) Korm.rendelet (továbbiakban: Rendelet) szabályozza. Bizonyos, a Rendelet által szabályozott esetekben a munkáltatónak pénzbeli térítést (minimum 9 Ft/km) kell nyújtania a munkába járás költségei tekintetében a bérlet vagy menetjegy ára 86%-ának megtérítése helyett. A Rendelet által előírt minimum mértéken felül is van lehetősége a munkáltatónak további munkába járási költségtérítés fizetésére, ennek szabályait a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 25. § (2) bekezdése szabályozza. Eszerint a munkáltató mérlegelési jogkörében a 9 Ft/km-es mérték felett 15 Ft/km-es összegig magasabb összeget is téríthet adómentesen. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy napjainkra már a 15 Ft/km-es felső térítési korlát a jelenlegi üzemanyagár-színvonal mellett elvesztette eredeti funkcióját, a valódi felmerülő utazási költségekhez való hozzájárulása minimálisra zsugorodott, miközben a bérlettel vagy menetjegy igénybevételével utazók esetében ez a helyzet nem állt elő. Ilyenformán mindazon munkavállalók, akiknek a munkába járáshoz nem áll rendelkezésére helyközi vagy közösségi közlekedési mód vagy egyéb élethelyzetbeli, családi okok következtében kénytelenek saját gépjárművel megoldani a munkába járást, az üzemanyagáraknak az utóbbi években tapasztalt óriási növekedése jelentős anyagi hátrányt okozott. Ezért javasoltuk a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 25. § (2) bekezdése bb) pontjában szabályozott 15 Ft/km-es adómentes térítési összeg, mint felső korlát, jelentős mértékű, legalább 50 Ft/km összegben történő meghatározását, ezzel egyidőben a jelenlegi legalacsonyabb mérték (9 Ft/km) felemelését. Kezdeményezésünket megelőzően számos munkáltatóval előzetes egyeztetés is folytattunk a kérdésben, ahol egyértelművé vált, hogy az igény mind a munkavállalói, mind a munkáltatói oldal részéről egyformán jelentkezik.
Budapest, 2022. augusztus 8.
Forrás: www.liganet.hu
