2024. 03. 29. péntek
Auguszta
: 396 Ft   : 367 Ft Benzin: 583 Ft/l   Dízel: 614 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Megújuló Honvédség, növekvő költségvetés

2017. 04. 13., 14:27

A későbbiek során csökkenthetik a katonák jelenlétét a határnál, ha feltöltik a háromezer fősre tervezett határvadászegységek létszámát – tudta meg a magyaridok.hu Simicskó Istvántól.

A honvédelmi miniszter szerint a NATO-nak lenne szerepe az illegális migráció elleni védekezésben Európa külső határainak védelmében. Beszélt arról is: Magyarország a tervezettnél korábban a NATO által elvárt szintre növelheti a védelmi költségvetését is, területi alapon működő önkéntes tartalékos rendszer jön létre, és a szállítóhelikopterek mellett a harci helikopterek üzemidejét is hamarosan meghosszabbítják. Egy korszerű kibervédelmi központ fejlesztése is elkezdődött a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál.

– A NATO a napokban Budapesten tartotta transzformációs szemináriumát. Az ezt követő sajtótájékoztatón némi nézetkülönbség volt ön és a szövetség főtitkárhelyettese, Rose Gottemoeller között a migráció kérdésében. Ebből kiderült, hogy a NATO elsősorban emberi jogi kérdésnek tekinti a bevándorlást, a magyar kormány álláspontja szerint azonban a katonai szövetségnek részt kellene vennie az európai külső határok védelmében is. Változhat-e a NATO hozzáállása ebben a kérdésben?
– Nem éreztem olyan nagy különbséget a kormány és a NATO-főtitkárhelyettes asszony álláspontja között. Az azonban bizonyosnak tűnik, hogy világunkban az instabil államok növekedésével új típusú biztonsági kockázati tényezőkkel állunk szemben, amelyek hatásai Európa-szerte érzékelhetők. Egy sajátos újkori népvándorlás indult el Európa felé, ezt kihasználva terrorista sejtek és magányos merénylők is érkeznek a kontinensre, a brüsszeli bürokraták viszont még most sem ismerik el igazán az ebben rejlő veszélyeket. A NATO-nak tehát szerintünk van szerepe az ez elleni védekezésben, hiszen az uniós tagországok többsége tagja a szövetségnek is. Ez az elképzelés egyébként megegyezik az új amerikai adminisztráció véleményével is, hiszen az amerikaiak az egyenlőbb tehermegosztást és az EU nagyobb katonai felelősségét szorgalmazzák a kollektív biztonság megteremtése érdekében.

– Donald Trump a migrációval kapcsolatban azt mondta, hogy mindenkinek joga van a határai védelmére. Ez azt is jelentheti, hogy a NATO-szerződés 5. cikkelye, amely a kölcsönös védelemről szól, vonatkozni fog az illegális migráció megfékezésére is a határainknál?
– Az 5. cikkely a kollektív biztonság garanciája. Tisztázni kell azonban, hogy ma mit nevezünk háborús helyzetnek vagy háborúnak. A dilemma alapja az, hogy vajon csak azt nevezhet­jük-e háborúnak, ha konkrét katonai erővel megtámadnak egy másik országot. Szerintem nem. Ma azt látjuk, hogy a békeállapot gyakorlatilag összemosódik a háborús viszonyokkal, az úgynevezett minősített időszakokkal vagy a különleges jogrendekkel. Ma az úgynevezett hibrid hadviselés korszakát éljük. Ez azt jelenti, hogy egyszerre több irányból, az érzékeny pontokon bomlaszthatják egyes országok, cégcsoportok, nagyvállalatok,vagy esetleg civil közösségek működési rendjét, különböző külső befolyásolási műveletekkel, módszerekkel. Felhasználva a tudomány és a technológia újdonságait, olyan szinten tudnak már beavatkozni külső erők egy ország belpolitikájába, hogy egyes államok stabilitását is meg tudják ingatni, sőt akár kormányokat is képesek megbuktatni. Az 5. cikkely szerintem erre is kell hogy vonatkozzon. Megismertük a hibrid hadviselés módszereit, ennek okán a NATO-ban is gondolkodnak a megfelelő ellenlépések bevezetésében. Ezért is volt fontos a budapesti NATO-konferencia, amelyen Petr Pavel vezérezredessel, a szövetség katonai bizottságának elnökével, a NATO-főtitkárhelyettessel, valamint Denis Mercier vezérezredessel, a NATO transzformációs főparancsnokával is tudtam tárgyalni, ezenkívül a NATO főtitkárával is tudtam szakmai megbeszélést folytatni, aki Orbán Viktor miniszterelnökkel is találkozott.

– Mire jutottak ezeken a tárgyalásokon? A NATO külügyminisztereinek találkozóján Rex Tillerson amerikai külügyminiszter kijelentette: 2024-ig minden NATO-tagállamnak el kell érnie, hogy a GDP két százalékát honvédelemre fordítsa. Mi nem 2026-ra tervezünk?
– Ez a jövő biztonsága szempontjából és a szövetség szempontjából is az egyik legfontosabb kérdés. A NATO-szerződés 3. cikkelyéről sem szabad megfeledkeznünk, amely arról szól, hogy a tagországok nemcsak fenntartják, hanem fejlesztik is a haderejük képességeit. Ezt az igényt olyan karakteresen még egyik amerikai vezetés sem fogalmazta meg, mint a jelenlegi. Hazánk védelmi költségvetése jelenleg a GDP-részarány 1,01 százaléka, de elkötelezettek vagyunk abban, hogy ezt az elvárásoknak megfelelően felemeljük 2 százalékra. A kérdés már csak az, hogy ezt 2026-ra vagy esetleg korábban, már 2024-re tudjuk-e teljesíteni. A jelenlegi ütemezés szerint évente 0,1 százalékkal növelnénk a védelmi költségvetést, de ha ezt az arányt megemeljük 0,15 százalékra, akkor már 2024-re is teljesíteni tudjuk a NATO ilyen irányú elvárásait. A NATO-ban az az iránymutatás a fejlesztések tekintetében, hogy a tagállamoknak nem csupán növelni kell a védelmi kiadásaikat, hanem annak legalább húsz százalékát fejlesztésekre kell fordítani. Mi ezt már az idén teljesítjük, hiszen a védelmi költségvetésünk 20 százalékát modernizációra tudjuk fordítani.

– Tudjuk-e hat év alatt teljesíteni azt, amit nyolc évre terveztünk? Mennyire kell ehhez átírni a költségvetést?
– Májusban lesz egy NATO-csúcstalálkozó, amelyre a hírek szerint Donald Trump is eljön. A találkozó alkalmával egységes döntés születhet ebben a kérdésben is, amennyiben olyan határozatot hoznak, hogy a 2 százalékot már 2024-re teljesíteni kell. Hazánk készen áll arra, hogy ezt meg is valósítsuk, annak köszönhetően, hogy a magyar gazdaság ilyen jól teljesít.

– Ez felgyorsíthatja a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programot is? Mi az, ami ebből már 2018-ig megvalósulhat?
– Olyan komplex tervvel rendelkezünk, amely komoly képességekkel igyekszik felvértezni a Magyar Honvédséget. A fejlesztési terveinket tudatosan, bizonyos szegmenseiben előbb is meg tudjuk valósítani. A program kapcsán a kormány kiemelten fontos tényezőként számol a hazai védelmi ipar minél szélesebb körű, átgondolt fejlesztésével, valamint lehetséges bővítésével, annak gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő hatásaival együtt. Az önkéntes tartalékos rendszerünket is új alapokra helyezzük. A cél az, hogy területvédelmi elvek mentén létrehozott struktúrát hozzunk létre, ennek megfelelően az ország mind a 197 járásában rendelkezzünk tartalékosegységekkel. A szerződéses és hivatásos állomány megbecsülése mellett katonáink megőrzése és létszámuk növelése is kiemelt feladatunk. Egy harmincezer fős hivatásos és egy húszezer fős tartalékosállomány, megfelelően kiképezve és korszerű eszközökkel ellátva már komoly tényező lehet.

– Milyen haditechnikai fejlesztéseket hajtanak végre ennek érdekében a legkorábban?
– Szükségünk van a meglévő eszközök felújítására, egyidejűleg természetesen új eszközök beszerzésére is. A haderőfejlesztés egyik első lépéseként az elavult Jak–52-es kiképző kisrepülőgépeinket kivontuk a hadrendből, és helyettük új, korszerűbb, Zlin típusú gyakorló, felderítő repülőgépeket szereztünk be. A helikopterflottánkból négy Mi–17-es szállítóhelikopter felújítása már tavaly megkezdődött, de a kormány döntött arról is, hogy a Mi–24-es harci helikopterek üzemidejét is meghosszabbítjuk 2023–2024-ig. Nem mondtunk le az új vagy újszerű, modern helikopterek beszerzéséről sem, de mindenki jól tudja, hogy ez komoly pénzügyi ráfordításokat igényel.

– Visszatérve a határvédelemre: szigorították a határrendészeti és menekültügyi szabályokat Magyarországon, és modernizálják a biztonsági határzárat is. Ennek eredményeként csökkent az illegális bevándorlás a déli határszakaszon. Eközben azonban a katonáinknak nemzetközi missziókban, hadgyakorlatokon kell részt venniük, és szolgálatot kell teljesíteniük a helyőrségekben is. Nem hiányzik az a háromezer katona, akik ebből kiesnek a határvédelem miatt?
– Ez jogos felvetés. Szorosan együttműködünk a Belügyminisztériummal, és folyamatosan elemezzük a helyzetet. Amint a határvadászegységek létszámát feltöltik a tervezett háromezer főre, úgy terveink szerint arányosan csökkenthetjük a katonai jelenlétet az ország déli határszakaszán. Határaink védelme valóban nagymértékű leterheltséget okoz a honvédségnek, de egyben igazi próbatétel is, amellyel katonáink eddig is bizonyították rátermettségüket, megbízhatóságukat és a haza védelme iránti elkötelezettségüket. Ezzel együtt a katonák jelenléte egyértelműen növeli az emberek biztonságérzetét a határ mentén, és továbbra is készen állunk Magyarország határainak védelmére.

–Déli irányból több minden veszélyezteti az országot, a Balkánon egyre feszültebb a helyzet. Szijjártó Péter külügyminiszter nemrég bejelentette, hogy Irakban 200 fősre növeljük a kontingensünket. A Balkánon is növeljük a békefenntartóink létszámát?
– A NATO a keleti irányú fenyegetettségre igyekszik megfelelően felkészülni, amely az érintett országok álláspontját figyelembe véve jogos igény. Ennek megfelelően a Magyar Honvédség a közeljövőben – a V4-ek keretei közt megvalósuló műveletben – egy magyar lövészszázad kiküldésével járul hozzá Észtországban a szövetségesi feladathoz. A déli irányú fenyegetésekkel szemben viszont kevesebb lépést tett eddig a szövetség, és ezek pótlását sürgeti most az Egyesült Államok jelenlegi vezetése is. Nekünk fontos, hogy a Nyugat-Balkán térségében – ami egybeesik az egyik fő bevándorlási útvonallal – igyekezzünk segítséget nyújtani és jelen lenni, hiszen a térség stabilitása kiemelten fontos számunkra. Ezért úgy döntöttünk, hogy közel 400 főre növeljük a koszovói kontingensünk létszámát, így vezető nemzet leszünk a balkáni békefenntartásban. Ezzel egyidejűleg növelni kívánjuk jelenlétünket az iraki misszióban is. Nagyon fontos, hogy az Iszlám Állam elleni harc sikeres legyen, többek között azért, mert ezzel is csökkenthető az Európát fenyegető nemzetközi terrorfenyegetettség.

– A terrorizmus elleni harc a kibertérben is zajlik. Milyen fejlesztéseket hajtanak végre a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál a védekezés érdekében?
– Elindítottuk egy kibervédelmi központ fejlesztését. Erre azért is szükség van, mert a mai digitális világunkban – ahol az okostelefonokkal egy-egy kis számítógép van az emberek kezében – ki vagyunk téve sok támadásnak és befolyásolási kísérletnek. Szeretnénk az ilyen irányú fejlesztéseinkben elérni a csúcstechnológiát, hogy a biztonságot ezzel is garantálhassuk.

– Jövőre lesz 170 éves a Magyar Honvédség. Mekkora az elismertsége a szervezetnek, és hogyan ünneplik meg a jubileumot?
– A jövő esztendő évfordulós szempontból is kiemelt jelentőséggel bír a Magyar Honvédség életében. Nemcsak a honvédség jubileumát ünnepeljük, hanem egy sor olyan kiemelt jelentőséggel bíró fegyvernem vagy szakcsapat, illetve szervezet ünnepli fennállásának kerek évfordulóját, amelyekről méltó módon kell megemlékeznünk. Szeretnénk egy olyan programsorozattal előállni, amellyel megfelelőképpen bemutathatjuk történelmi hagyományainkat, valamint a honvédség jelenét és jövőjét is. Az elmúlt években katonáink elismertsége nagyot nőtt, a legutóbbi reprezentatív felmérések alapján a közintézményekbe vetett bizalom szempontjából az első helyre került a Magyar Honvédség. Büszkék vagyunk a katonáinkra, ezért is szeretnénk őket – a tervezett illetményemelések mellett – a legmesszebbmenőkig megbecsülni.

 

Forrás: www.magyaridok.hu

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Honvédszakszervezetet a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 01. 05., 10:17
Eddig Európa számos országában irigykedve figyelték katonatársaink, hogy nálunk szakszervezet működhet. Ez a jog tényszerűleg még az európai unióban is különleges kiváltság volt, amelyet a végletekig próbáltunk megőrizni. Az alapításunk, azaz 1991 óta eltelt több mint 32 év alatt folyamatosan azon küzdöttek elődeink, hogy a civil szférában megszokott jogok illessék meg a katonákat is, vagy legalább ahhoz erősen közelítő szintet sikerüljön elérni mind az egyéni, mind a kollektív jogérvényesítés terén...
2024. 02. 23., 10:44
Tájékoztatjuk Tisztelt Tagjainkat, hogy a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet szabályzói szerint a tagdíj mértéke változik. A befizetendő tagdíjak 2024. március 1.-től...
2023. 12. 15., 11:16
Tisztelt Tagunk! Ezúton szeretném Önt tájékoztatni, hogy a Honvédszakszervezet (HOSZ) a jogszabályi környezet változásaira reagálva, valamint a szervezet működésének folyamatos biztosítása érdekében új Alapszabályt fogadott el és hamarosan Honvéd Érdekképviseleti Szervezet (HÉSZ) néven folytatja tevékenységét.
2024-02-13 13:05:08
2024.02.14-16-ig a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet személyes ügyfélfogadása technikai okok miatt (karbantartás) szünetel. Ezúton is köszönjük elhelyezési feltételeink jobbítását a HM HIM-nek! Telefonos ügyelet a 0670-374-30-83-as telefonszámon.

  JETfly Magazin

Mint ahogy arról korábban már lapunkon is beszámoltunk, Dánia - az F-35-ösök érkezésével - folyamatosan vonja ki a hadrendből F-16-os vadászbombázóit, melyek értékesítését már korábban meghirdették. A lehetséges vásárló kilétét a napokban hozták nyilvánosságra.

  Háború Művészete magazin

Széchenyi 2020 europai szociális alap.