Néhány éve ment nyugdíjba? Nagyon bánhatja!

Összeszedtük, az elmúlt években milyen szorzók érintették a friss és a régebbi nyugdíjasokat.

Egyik olvasónkat állítólag a nyugdíjfolyósítónál beszélték rá tavalyelőtt arra, hogy decemberben sietve menjen nyugdíjba, mert „jövőre már sokkal kedvezőtlenebbek lesznek a szabályok”.  Sajnos, csak később érdeklődött nálunk, mi lenne (lett volna) számára a jó. Amellett, hogy a nyugdíjazás terén nem léptek életbe kedvezőtlenebb előírások, a rosszul megválasztott időponttal az asszony jelentős összeget is bukott. A számára 2017 végén megállapított nyugdíj 143,6 ezer forintot tett ki, ami ha egyetlen hónapot várt volna még, akkor 162 ezer fölé emelkedik.

A nyugdíj megállapítása ugyanis a keresetek korrigált (valorizált) összege és a szolgálati idő nagysága alapján kialakuló százalékos mérték alapján történik. A korábbi években kapott pénzt a jelenlegi viszonyokhoz igazítják olyan szorzószámokkal, amelyeket a kormány évről évre márciusban hirdet meg. A törvény szerint a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években bekövetkezett növekedését alapul véve kell a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez igazítani.

Forrás: Azénpénzem.hu gyűjtés az aktuális kormányrendeletekből

Érthetőbben és számokkal kifejezve: ha valakinek a korábbi években keresett összeg alapján 2015-ben járt volna az előbbi példában szereplő 143,6 ezer forintos nyugdíj, az idén akkor is majdnem 203 ezret kapna, ha az eltelt években egyetlen napot sem dolgozott. Amennyiben a korábbi évek átlagát keresve ráhúzott volna még 3 évet (a nő 40 év szolgálati idő után ment nyugdíjba), akkor a 2019-ben megállapított a nyugdíja 218 ezer forint fölé emelkedett volna.

Amit fontos nyugdíj előtt tudni

Hasonló számokkal és példákkal mutatta ki tavaly év végén egy nyugdíjjal foglalkozó közgazdász az Újegyenlőség blogon, hogy a Nők40 egy „hibás termék”. A szerző pedig akkor még nem tudhatta, hogy az idén a valorizációs szorzó további 11,3 százalékkal nő.  Az 1955–1957-es korosztályok sokkal nagyobb nyugdíjveszteséget szenvednek el – állapította meg a cikk –, mint amekkora összeget a korhatár-kedvezményes időszak alatt kaptak. Talán ez lehet a magyarázat arra, hogy nem bánja a kormányzat, ha minél többen gyorsan elmennek nyugdíjba.

A nyugdíjba vonulásukat tervezőknek mindenképpen fontos tisztában lenniük ezekkel a szabályokkal, és – legalábbis amíg a mostani erőltetett bérfelzárkóztatási ütem tart – a lehető legkésőbbre halasztani (persze amennyiben ezt élethelyzetük megengedi) az aktív időszak lezárását. Nagy esélyt látunk arra, hogy 2020-ban is akár 10 százalék feletti is lehet majd a nettó átlagkereset növekedése. Részben a bérmegállapodásban szereplő 8 százalékos emelésnek, részben a cafeteria „béresítésének” következtében.

Forrás: azenpenzem.hu