Az Országgyűlés július 24-én elfogadta a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról szóló T/366. számú törvényjavaslatot. A törvényjavaslat jelenleg az Országgyűlés elnökének aláírására vár. A törvényjavaslat többek között a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvényt (Hjt.) is módosítja...
A Hjt. 59. §-a a felmentést eddig úgy szabályozta, hogy „az állomány tagjának szolgálati viszonya - a (3) és (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével - felmentéssel akkor szüntethető meg, ha c) szolgálati nyugellátásra szerzett jogosultságot és az eredeti beosztásában szolgálati érdekből tovább nem foglalkoztatható, a számára felajánlott legalább azonos szintü beosztást - figyelemmel az 51. § (4) bekezdésére is - pedig nem fogadta el”.
Az elfogadott törvényjavaslat szerint „az állomány tagjának szolgálati viszonya - az (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével - felmentéssel akkor szüntethető meg, ha c) szolgálati nyugellátásra szerzett jogosultságot”. Ez annyit jelent, hogy a szolgálati nyugellátásra jogosult személyek esetében megszüntethető a szolgálati viszony akkor is, ha a személy továbbra is foglalkoztatható lenne az eredeti beosztásában. Nincs továbbá a honvédségnek kötelezettsége másik beosztást sem felajánlani.
A létszámcsökkentés vagy átszervezés következtében alkalmazott felmentés esetén is megszünik a másik beosztás felajánlásának kötelezettsége.
Változott továbbá az is, hogy a beosztás ellátására alkalmatlan minősítés esetén már ugyancsak nincs a honvédségnek kötelezettsége más beosztást felajánlani. Ez a kötelezettség azonban megmaradt az egészségi, pszichikai alkalmatlanság esetén.
Felmentés esetén a hivatásos állomány tagja a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenlő részletekben lesz csak jogosult. Ha ez idő alatt az érintett személy bármely költségvetési szervvel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,
a) ezt a tényt a korábban munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,
b) a felmentési időből hátralevő idő tekintetében távolléti díjra nem jogosult,
c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.
A törvény a kihirdetését követő 8. napon fog hatályba lépni, azonban a felmentési időre járó távolléti díjra, valamint az ennek megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket csak a hatályba lépést követően közölt felmentésekre kell alkalmazni.
A törvénymódosítással kapcsolatos álláspontunkat itt olvashatják.