A rögzített nyugdíj nyomában - készítsük elő, szerezzük be igazolásainkat!

Mint ismeretes a Hjt. 214. §- a rendelkezik ugyan a nyugdíjak rögzítésére (25 év tényleges szolgálati idő betöltésekor a hivatásos állomány tagja nyugdíjának összegét - annak folyósítása nélkül hivatalból kell megállapítani (rögzíteni). A katona nyugdíjazásakor a rögzített és az évenkénti emelésekkel növelt, valamint a tényleges nyugállományba helyezésekor megállapított nyugdíja között választhat.), de a törvény hatályba lépése óta nem történt meg a határozatok kiadása és kézbesítése, ami gyakorlatilag mulasztásos törvénysértést eredményezett.

A Hosz véleménye szerint a lehetőségek pontos, összegszerü ismerete a 25, vagy annál több évvel rendelkezők, vagy a szolgálati nyugdíjjogosultságot az elkövetkezendő időszakban elérők számára egyaránt fontos támpontot nyújthat pályafutásukat meghatározó döntéseik kialakításában. Egyértelmü, hogy akiknek a rögzítés mintegy anyagi biztonságot jelent - a jelenleg még beláthatatlan változások által generált bizonytalanság ellenére - bátrabban felvállalják a pályán maradást. Mivel a honvédség ismét jelentős létszámleépítések előtt áll, az említett szempontok még nagyobb hangsúlyt kapnak. A napjainkban tapasztalható kétségek könnyen az állomány szóban forgó tagjainak a szándékoltnál nagyobb arányú kiáramlásához vezethetnek.

A PSZNYI vezetőjével folytatott eszmecsere során több lényeges dolog körvonalazódott. Először: a pénzügyi szervezet adottságai folytán nem képes a megközelítőleg 2600 határozat gyors pótlására. Másodszor: a szolgálati idő nyilvántartás kettőségéből (személyügyi- pénzügyi) valamint bizonyos eljárási hézagokból adódóan a rendelkezésre álló szolgálati idő nyilvántartás sok pontatlanságot tartalmaz, jelen állapotában nem nyújt kellő alapot a rögzítés végrehajtására. Harmadszor: a rögzített nyugdíj – a 2001 és a 2002 illetmények, így az azokból számított nyugdíjak nagyarányú különbözősége okán - azoknak jelenthet igazán egyfajta biztonságot, akik a jogosultságot a közelmúltban érték el, illetve ezután (de vélhetőleg jelenlegi feltételekkel) szerzik meg. Így a „garancia” mértéke csak személyenként mérlegelhető, értékelhető.

A találkozón ezt követően a megoldási lehetőségek kerültek szóba, amikor is a továbblépés feltételeként a szolgálati idő egyénenkénti pontosításának szükségszerüsége fogalmazódott meg. Az eredmény: a személyügyi és pénzügyi szervek rövid időn belül pontosító adatlappal (amin a rögzített nyugdíj hozzávetőleges összegéről is tájékoztatást ad) keresik meg a nyilvántartás szerint legalább 25 év szolgálati idővel rendelkező szolgálatvállalókat, majd a beérkezett információk alapján pontosítják az adatbázist. A határozatok kiadására ezután kerülhet sor.

A Hosz kérése és javaslata az érintettek felé: a pontosító lapokat mindenki a legnagyobb figyelemmel és körültekintéssel töltse ki, ha az ürlap valamelyik mezője gondot okozna, úgy kérje a személyügyi, pénzügyi szakemberek segítségét. Párhuzamosan célszerü előkészíteni, ha kell beszerezni a beszámítható (akár egy két hetes szolgálati- munka viszonyban töltött) időkről szóló igazolásokat, bizonylatokat, mert eltérés esetén csatolni kell a módosítási kérelemhez. Sürgős esetben az állomány tagja az igazolások melléklésével a PSZNYI Nyugdíjmegállapító osztályához fordulhat.