Bizalommal fordultam a Honvédszakszervezethez 2004. márciusában megbízási díj vonatkozásában, mert tudomásomra jutott, hogy másnak folyósítanak (parancs alapján) megbízási pénzt, olyan beosztás-feladatkör ellátásáért, amit több éven keresztül végeztem az alakulat díszlokálásáig folyamatosan. A megbízott illető nem értett a beosztás követelte feladatokhoz és ez később a Salgótarjáni Munkaügyi Bíróságon ki is derült. Egyébként több hónapon keresztül kaptam megbízási díjat a plusz munkavégzésért...
Amikor a parancsnokomnak felvetettem a problémámat, miért nem kapom tovább a megbízási díjat, az volt a válasza, hogy Tamás, "neked ez nem okoz gondot és ügyes vagy megtudod oldani" mindkét feladatkört. A szolgálati panaszomat tehát elutasították az illetékes parancsnokságok, de mivel szerintem nem kellő alapossággal vizsgálták ki kérésemet, ezért Munkaügyi Bírósághoz fordultam a szakszervezet jogsegély szolgálatánál tevékenykedő Dr. Fodor Zita ügyvéd hölgy és Dr. Hortobágyi Tibor jogász úr segítségével. Kereseti kérelmem az elöljáró parancsnokság utasítása alapján a Veszprémi Munkaügyi Bírósághoz lett benyújtva, aki megállapította illetékességének hiányát, ezért elrendelte a per, valamint az iratok áttételét a Salgótarjáni Munkaügyi Bírósághoz. A bíróság meghallgatta a beterjesztett tanúk 50%-át, a felperest, az alperest és ítéletet hozott a megbízási díj (25%-s) három évre visszamenőlegesen alperes által történő megfizetésére. Az ítélet ellen 15 napon belül lehetett volna fellebbezni, ha nem tartottam volna elfogadhatónak, igazságosnak. Egyben azt gondolom, hogy parancsnokok által hozott döntések sem tévedhetetlenek, ezért a kérelmeket, beadványokat nem felületesen kell kivizsgálni. Még egyszer köszönöm a szakszervezet segítségét, valamint Dr. Fodor Zita segítségét, aki közvetlenül a tárgyalásokon képviselte problémámat, kérelmemet. Köszönöm: Kovács Tamás nyá. mk. őrnagy
