Az elmúlt időszakban – főleg a szolgálati nyugdíj megváltoztatása kapcsán felröppent hírek következményeképpen – több helyről is kérdést és bírálatot kapott szakszervezetünk, mely szerint nem képviseli kellő hatékonysággal azon tagjai érdekeit, akik 1996. szeptember 1-jét (vagyis a Hszt. hatályba lépését) követően létesítettek szolgálati viszonyt.
Mint az bizonyára az érintettek előtt ismeretes, a Hjt. (és korábban a Hszt. is) úgy rendelkezik, hogy „az 1996. szeptember hó 1-je után létesített szolgálati viszony esetén a szolgálati viszonyban eltöltött időként csak a sor-, a tartalékos-, a póttartalékos, a továbbszolgáló és a szerződéses katonai, a fegyveres szervnél hivatásos és szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött, továbbá a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézménynél 1996. szeptember 1-jét megelőzően hallgatói, növendéki, illetve a tiszthelyettesképző szakközépiskolában hallgatói jogviszonyban eltöltött idő vehető figyelembe”.
Úgy gondoljuk, hogy nem felel meg a valóságnak az az állítás, miszerint nem teszünk (vagy nem tettünk) meg mindent annak érdekében, hogy képviseljük az érintettek érdekeit. Szakszervezetünk az idézett jogszabályi előírás másképpen történő értelmezése érdekében több esetben pert is indított, melyek mindegyike a 90-es évek végén, a 2000-es évek elején azzal zárult, hogy aki 1996. szeptember 1-jét követően létesített szolgálati viszonyt, az annak tudatában tette ezt, hogy nem fogják neki a szolgálati viszonyba beszámítani az ezt megelőzően közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt. A kérdéses időpontban az érintettek általában továbbszolgáló, szerződéses, vagy közalkalmazotti viszonyban álltak, melyben amúgy sem szerezhettek szolgálati nyugdíjra jogosultságot. Ezzel a kérdés jogi úton való rendezésének lehetősége számunkra lezárult.
Másfajta megoldási lehetőséget jelentett volna az idézett jogszabályi hely megváltoztatása, melyre számos esetben tettünk is lépést. Szakértői fórumokon hangoztattuk, hogy az amúgy sem túl nagy számú érintett esetében komoly erkölcsi elismerést jelentene, ha a honvédségnél végzett közalkalmazotti munkájukat ilyen formában is megbecsülnék. Az eltelt 10 év tapasztalata azt mutatta, hogy erre egyáltalán nem mutatkozott hajlandóság a másik fél részéről. Napjainkban ez a kérdés pedig azért nincs napirenden, mert azt is komoly sikernek tartanánk, ha a jelenlegi szabályok változatlanok maradnának. Célunk a szolgálati nyugdíj-rendszer vívmányainak minél nagyobb fokú megőrzése, ezért a fentebb említett kérdésben érintett személyeknek be kell látniuk, hogy abban további engedmények követelése nem lehet reális cél.
Kérem az érintettek megértését, és azt, hogy az eredmények elmaradását ne úgy képezzék le, hogy szakszervezetünk nem tett semmit az érdekeik képviselte érdekében. Továbbra is valamennyi rendelkezésünkre álló eszközt fel fogunk használni, hogy tagjaink érdekeit minden lehetséges fórumon megjelenítsük és legjobb tudásunk, meggyőződésünk szerint képviseljük.
Mészáros Géza Dr. Hortobágyi Tibor
elnök jogi ügyvivő
