Illetményügy: elhárultak az akadályok, megkezdődhetnek az ágazati tárgyalások

A HÉF február 20-i ülésén a honvédelmi miniszter képviseletében Iváncsik Imre államtitkár, a vezérkar főnöke nevében Palásti Ferenc dandártábornok, a HM személyzeti főosztályvezetője jelent meg. A munkaadói oldal ügyvivője dr. Lakatos László mérnök vezérőrnagy, a HM tervezési és koordinációs főosztályvezetője, míg a munakvállalói oldal ügyvivője Ipacs József, a BEOSZ ügyvezető elnöke volt, az ülés levezető elnöke Erdélyi Lajos ny. dandártábornok, a HM főtanácsadója volt.   

A plenáris tárgyalás elején - napirend előtt - Wapplerné dr. Balogh Ágnes számolt be a bérmegállapodással kapcsolatos tárgyalásokról. 2007-ben átlagosan mintegy 2,5%-os kereset-növekedést lehet elérni a 13. havi részelemeinek előrehozásával – mondta a szakállamtitkár. Ezt követően a Kormány ígéretéről is tájékoztatott, vagyis arról, hogy amennyiben a konvergencia-program alakulása lehetővé teszi, akkor konkrét illetmény-emelések is elképzelhetőek lesznek 2008-tól. Havi monitoringozást végeznek majd a szakértők azért, hogy mindez hitelesen nyomon követhető legyen. Nem a sztrájk, hanem a munkavállalók zsebében megjelenő többletpénz volt a cél, erre bizonyíték volt ,,az utolsó pillanatban” létrejött megállapodás, melyet nagy megnyugvással fogadott mindkét fél - összegezte álláspontját Wapplerné szakállamtitkár.

,,Édesítse" meg a helyzetet a munkáltató, és kóstolja meg a Hosz logójával ellátott csokoládét - mondta hozzászólásában a Hosz elnöke. Mészáros Géza emellett azt is elmondta, hogy elhárultak az akadályok, a kereset-növekedésről szóló ágazati elemekről mihamarabb kezdődjenek meg a HM és a Hosz közötti szakértői tárgyalások.

Breuer László, a Hodosz vezető titkára elmondta: nem fogadtuk megelégedéssel a bértárgyalások lezárulását, tudomásul vesszük, ám nagy érdeklődéssel várjuk az ágazati érdekegyeztetés folytatását.   

Ezt követően a Hosz napirend előtti kérdéseket tett fel a munkáltató képviselőinek.

1.      A HÉF 2007. 01. 24- i ülésén egyeztette „A Honvédelmi Minisztérium fejezetéhez tartozó szervezetek állománya élelmezési pénznormáinak és térítési díjainak megállapításáról szóló 26/2006. HM rendelet módosításáról” szóló tervezetet. A módosítás érdemi célja az állomány részéről fizetendő térítési díj (önköltségi tartalom) emelése volt, miközben az élelmezési pénznormákat meglepő módon változatlan szinten kívánta fenntartani.

A munkavállalói oldal egységes álláspontja szerint a kedvezményes étkeztetés egyértelmüen a juttatási rendszer részét képezi, alakulása elválaszthatatlan annak többi elemétől (ruházati illetmények, pénztári munkaadói hozzájárulások, étkezési hozzájárulás, kedvezményes üdültetés, stb.). Így az oldal nyomatékosan kérte és javasolta, hogy a térítési díjról történő döntést a Miniszter Úr halassza el a juttatási rendszer más összetevőit is érintő tárgyalások lezárásáig. Egyben az érdekvédelmi szervezetek jelezték, hogy az illetmények reálértékének jelentős csökkenésének időszakában ez a – szakmailag kellőképpen alá nem támasztott, így indokolatlannak látszó - lépés tovább rontja a katonák anyagi kondícióit, ami negatívan hat az amúgy is feszült hangulatra.

Az előzmények után a munkavállalói oldal nagyfokú értetlenséggel fogadta azt a nem hivatalos úton érkező információt, miszerint a rendelet röviddel a HÉF ülés után aláírásra került.

Tisztában volt-e a Miniszter Úr a HÉF ülésen elhangzottakkal döntése meghozatala idején? A munkavállalói oldal miért nem értesült a döntés előtt vagy után hivatalosan kezdeményezése és javaslata fogadtatásáról, az elutasítás okairól? Mennyiben javul az étkezés minősége az emelés következtében vagy mennyire romlott volna annak elmaradása esetén?

A Mészáros Géza által feltett kérdésre válaszoló dr. József Péter jogi főosztályvezető elmondta: utasítást kapott az általa vezetett főosztály, hogy fél nap alatt írassa alá az adott HM rendelet módosítását. Ezt követően mind a Hosz, mind a Hodosz azt kérte, hogy a következő időszakban, ha a HÉF résztvevői megállapodnak valamiben, akkor ahhoz mindkét fél tartsa magát, amennyiben pedig sürget a határidő, akkor újra üljenek egyeztetni.

2. A Magyar Honvédségben hosszú ideje állandósultak az egymást követő vagy átfedő át- és leszervezések, miközben lényegileg módosultak, módosulnak a szolgálatvállalás körülményei, távlati garanciái. A közvetlen, illetve közvetett kényszer hatására, a honvédséget elhagyó katonák mindeddig a jogszabályi lehetőségek, számukra legméltányosabb alkalmazásával kapták meg juttatásaikat. Ennek részét képezte a felmentési idő kezdetének - a szervezési időszak első és utolsó napja között, az állományilletékes parancsnok által történő – megállapítása. Mivel kezdő nap kiemelt jelentőséggel bír a jubileumi jutalomra, a 13. juttatás kifizetésére, szolgálati nyugdíjra való jogosultságra, annak mértékére, a illetmény folyósításának idejére, jelentősen érinti mind a nyugállományba vonuló, mind a munkaerőpiacra kilépő állomány rövid- és hosszú távú egzisztenciális érdekeit.

A folyamatban lévő haderő-átalakítás közben a fenti elv és gyakorlat gyökeresen megváltozott. Az I. ütem során (Honvédelmi Minisztérium, intézményei, középvezető szervek) minden az eddigiek szerint történt, a II. ütem által érintettek (csapatok) azonban (ritka kivételtől eltekintve) felmentésüket a szervezési időszak első napján (2007. 03. 01.) kell, hogy megkezdjék. A következmény nyilvánvaló: azonos döntés alapján folyó átszervezés során, a különböző helyen szolgálatot teljesítők eltérő feltételekkel válhatnak ki a honvédség állományából. Az utóbbi katonai szervezeteknél szolgálatot teljesítők sokkal hátrányosabb helyzetbe kerültek, mint a társaik. Gyakori eset, hogy a 2007. 01. 01- el megszünő szervezethez tartozó katona később kezdi meg felmentési idejét, mint a 03. 01- el megszünő, átalakuló alakulatnál lévő. Véleményünk szerint a felmentési idők ilyetén megállapítása sérti az esélyegyenlőséget és hátrányosan különbözteti meg a szolgálatvállalók egy bizonyos csoportját.

A Miniszter Úr ismeri az itt felsorolt körülményeket? Miért nem részesülnek a többiekhez hasonló elbánásban a II. ütemben érintettek?

Palásti Ferenc dandártábornok válaszában kifejtette: Igen, tudott a döntésről a honvédelmi miniszter. A HM személyzeti főosztályvezető azt is elmondta, hogy tudja a szaktárca, hogy szociálisan érzékenynek kell lenni, de a pénzt sem szabad kiszórni. Reakciójában Szincsák Gyula elmondta: elfogadhatatlan a személyi állománnyal való, fentebb leírt, ilyetén bánásmód. A Hosz alelnöke szerint a kényszerüségből vagy közvetett kényszerüségből kiválók ügye nem érzelmi, hanem keményen anyagi érdek. Természetes a munkáltató reakciója, ám most - a csapatoknál lévő hangulat miatt is - azt kérjük, ne sújtsa tovább az állományt a tárca. Az elhangzottak elenére a minisztérium nem tud puhítani - tette hozzá a személyzeti főosztályvezető.  

3.      A HÉF 2007. 01. 10-i ülésén, a Honvédszakszervezet napirend előtti kezdeményezésére tárgyalta a szolgálati buszjáratok kérdését. Mivel belátható időn belül kialakul az érintett katonai szervezetek személyi összetétele, lakóhely szerinti megoszlása, időszerünek tartjuk az egyeztetések mielőbbi megkezdését.

Történtek-e, illetve milyen lépések történtek az igények és lehetőségek felmérésére? Mikor kezdődhetnek meg a konkrét egyeztetések a járatok jövőbeni sorsáról.

Dr. Szöllősy Tamás, a HM fejlesztési és Logisztikai Ügynökség (HM FLÜ) vezérigazgató-helyettese elmondta: Igen, történtek lépések, felmértük az új igényeket, március elsejével megkezdődnek a konkrét egyeztetések.

4.      A Honvédelmi Miniszter Úr éves értékelő és feladatszabó vezetői értekezletén a munkavállalói oldal meghívott vezetői, képviselői sajnálattal állapították meg, hogy az érdekképviseleti- érdekvédelmi szervezetek semmilyen összefüggésben nem kerültek említésre. Úgy véljük, hogy az érdekképviselet és az érdekvédelem (így annak szervezete keretei, színtere) szervesen és elválaszthatatlanul részét képezik a honvédség és a katonák életének, ahhoz ezer szállal kötődnek. Véleményünk szerint hivatali és katonai vezetők szervezeteinkhez való viszonya, kapcsolatának formája, módja, együttmüködési készsége, tevékenységének jellege (az együttmüködés területén) egyik fontos területe a honvédség egésze megítélésének.

Hordoz-e üzenetet számunkra az említett hivatkozások mellőzése?

Válaszában mind dr.Lakatos László, mind Palásti Ferenc tábornok elmondta, hogy egyetértenek a Hosz-szal, így a HM nem kíván változtatni az érdekegyeztetés fórumain kialakult, eredményes és jól müködő egyeztetések mikéntjén.

A tervezett napirendi témák közül a HÉF megtárgyalta az aktuális haderő-szervezési feladatokról szóló, Békési István dandártábornok, a HM haderő-tervezési főosztályvezetője által beterjeszett írásos tájékoztatót. Dr. Némerth András orvos dandártábornok - dr.Zsiga Imre és Szincsák Gyula által feltett kérdésekre adott - válaszában elmondta: a verőcei betegotthon a szakállomány terhére növelni kell a kiszolgálói álományt.

Az egészségügyi reform szervezeti következményeiről és az ellátás Magyar Honvédségnél várható hatásairól dr. Németh András orvos dandártábornok beszélt. Az MH Egészségügyi Központ Előkészítő Törzsének parancsnoka sorra vette a 2007-re tervezett átalakításokat, majd a személyi beszélgetések helyzetéről számolt be. A szakember beszélt a betegellátás rendjéről, valamint az MH egészségügyi intézményeiben történő vizitdíj-fizetés mikéntjéről, a kórházi napidíjról és a gyógyszer-rendelésről is.

Kása László, a Hosz elnökségi tagja hozzászólásában megfogalmazta: nem voltak felkészülve az egészségügyi intézmények a változásra, már-már embertelen állapotok uralkodtak február 15-én. Vizitdíj-automaták hiányában tömegek álltak, órákat várakoztak a regisztrációnál. Annak ellenére, hogy megmarad az igényjogosultság, nagyon érzékenyen érintik az egészségügyi átalakítások a nyugállományú katonákat. Gondot okoz a gyógyszer-iratás, a várakozási idő, a soronkívüliség, a vidéken élők budapesti hónvédkórházi ellátásra jelentkezése.

Az MH Egészségügyi Központ Előkészítő Törzsének parancsnoka válaszában - egyebek mellett - elmondta: nagyon nehéz a helyzet mind a csapatorvosok tekintetében, mind az MH egészségügyi intézményeinek infrastruktúráját iletően is. Ott, ahol a honvédségi költségvetés fedezi az egészségügyi ellátást, ott nincs vizitdíj-fizetés, továbbra is ingyenes az ellátás.  

A Hjt. közszolgálati reformmal kapcsolatos, illetve a tárca részéről kezdeményezett módosításairól (koncepciói), kiemelten a katonák jogaira és járandóságaira a szolgálatteljesítés rendes és rendkívüli formáit és körülményeit érintő kérdésekről, az ügyeleti szolgálatok viszonyáról a szolgálat-teljesítési időhöz, a szolgálatok utáni szabadidőről, a készenléti szolgálat és túlszolgálat viszonyáról, a készenléti jellegü beosztásokról szóló napirendet dr. Lakatos László mérnök vezérőrnagy terjesztette elő. A HM tervezési és koordinációs főosztályának (HM TKF) főosztályvezetője elmondta, hogy a hosszútávú elgondolást tartalmazó anyag szóbeli kiegészítésre szorul. Három területet érintő időrendet vázol fel a hosszútávú elgondolás. Az előmeneteli rendszer müködtetése kisebb-nagyobb hiányosságokat mutat, annak ellenére, hogy valós pályaképet kellene sugallnia. A teljesítmény-értékelő rendszer kényszerítő körülménye a közigazgatási reform fontossága. A munkaidő-szervezés rendezése is egy hosszabb távú tevékenység eredményeképpen oldódhat meg - tette hozzá az előterjesztő.

A Hosz nevében felszólaló Heiling Ottó alelnök azt hangsúlyozta, hogy a HÉF döntéselőkészítő fórum, melynek az a rendeltetése, hogy közös, mindkét fél számára megnyugtató megoldásokat találjon. A Hosz örül annak, hogy egy platformon van a szaktárcával, ezt igényeljük akkor is, amikor az egyéb speciális elemekről - rendkívüli igénybevételi, különleges müveleti pótlékokról - esik szó. Nemcsak a katonák a Hosz is idegenül fogadja a teljesítményalapú bérezést, tudomásunk szerint egy NATO tagállam esetében sincs rá példa - tette hozzá a Hosz alelnöke. Heiling ottó azt is kijelentette, hogy a teljes munkaidőre vonatkozó fejezet kidolgozása - az EU-s irányelv miatt is - a tárca felelőssége, ennek megalkotásában a Honvédszakszervezet is közre kíván müködni. A HM TKF vezetője megköszönte a Hosz által felajánlott segítséget. Elhangzott még, hogy miután az MH ÖHP parancsnokával megszületik a megállapodás, a tárca tájékoztatni fogja a fórumot a különböző pótlékok kifizetésének mikéntjéről.

Az Államreform Bizottság (ÁRB) előtt a katonaállomány érdekeit maximálisan szem előtt tartva képviseljük a szakszervezetek javaslatait, bár ezért sok kritika ér bennünket - mondta dr. József Péter főosztályvezető.

A Hosz összeállított egy Alkotmánybírósági anyagot, melyben azt vizsgálta a szakszervezet, hogy a Hjt. jelenleg hatályos szabályai mennyire vannak összhangban az érvényben lévő EU-s előírásokkal - tájékoztatta a résztvevőket Heiling alelnök.  

A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok átszervezésével összefüggő feladatokról szintén a HM TKF főosztályvezetője adott tájékoztatást. Ezt követően a HM 2007-2010 közötti időszakára vonatkozó humánpolitikai programjáról is Lakatos tábornok adott hasznos információkat.

,,A Honvédelmi Minisztérium humánpolitikai programja a haderő átszervezésének befejezése és helyzetének stabilizációja 2007-2010 közötti időszakára" tervezetéhez hozzászóló Szincsák Gyula megköszönte a tárca hozzáértését, valamint a megtapasztalt nyitottságot. Fel kell öltöztetni a rendelkezésre álló vázat, a humánpolitikai programot - tette hozzá a Hosz alelnöke. Fontos lenne a reálisan nyújtott teljesítmény, a pályamodell részletes kidolgozása, különösen a pálya csúcsának meghatározása, a szerződéses katonák legjobbjainak hivatásos állományba vételi lehetőségének megjelentetése, ennek hogyanjának konkretizálása - mondta Szincsák alelnök.

A szaktárca 2007. évi költségvetésének főbb adatairól, figyelemmel az állomány élet- és munkakörülményeit befolyásoló irányszámokra vonatkozó napirendet Bugner Sándor ezredes terjesztette a Fórum elé. A HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökségének vezérigazgató-helyettese - többek között - elmondta: a HM tisztában van vele, hogy negatív hozadékai is vannak a költségvetésnek.

A napirendi témák megtárgyalását követően a szakszervezeti vezetők újra megkérdezték, hogy mikor kezdődnek meg az ágazati tárgyalások az illetményjellegü - ruházati illetmény, étkezési hozzájárulás, bankkártya-költségek, stb. - elemekről, egyéb forrásokról. Lakatos tábornok válaszában elmondta, hogy legkésőbb a jövő héten megkezdődhetnek e témában az ágazati egyeztetések.

Az ülés végén Zsoldos Géza HÉF titkár elmondta, hogy a tárca szintü érdekegyeztetés plenáris ülését legközelebb március 20-án Budapesten, míg május 22-én a katonai érdekegyeztetés elmúlt 15 esztendejéről megemlékező ünnepi HÉF-ülést Székesfehérvárott rendezik meg.