A jogi segítségnyújtás állami „reformjának” következő lépése a tárgyi alapon biztosított költségkedvezmények csökkentése, ahol lehetséges, megszüntetése; csak a rászorultak részére adjon az állam támogatást a perléshez, és azt is kizárólag a legszükségesebb mértékben. A jogalkotók szerint ezen rendelkezés a bírósághoz fordulás jogát nem sérti, hiszen a rászorultak számára továbbra is rendelkezésre állnak bizonyos költségkedvezmények: illetékfeljegyzési jog, vagy költségmentesség, –kedvezmény igénylése...
A gyakorlatban ez a következőket jelenti: 2008. február 6-tól kezdeményezett eljárások esetében megszünt (többek között) a munkaügyi perek korábbi tárgyi költségmentessége, amely jövedelmi viszonyaitól függetlenül mindenkit megilletett.
A jövőben a feleket ún. tárgyi költségfeljegyzési jog illeti meg, melynek értelmében a bírósági eljárás során az előre meg nem fizetett illeték, valamint az állam által előlegezett költségek (pl. tanúk díjazása, szakértő kirendelése során felmerülő költségek) megtérítésére a bíróság az eljárást befejező határozatában kötelezi a felet(feleket), mégpedig olyan arányban, amilyen arányban a perköltség viseléséről dönt.
Nyilvánvaló, hogy ezzel a döntéssel lényegesen nehezebb helyzetbe hozták a munkavállalók egy jelentős részét, hiszen a pervesztes felet ily módon terheli majd a bírósági eljárás illetéke, a megelőlegezett költségek, valamint a perköltség is.
Azt már csak halkan teszem hozzá, hogy mindezen változás a jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól szóló új 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelet végén, a módosuló egyéb jogszabályok között került „elrejtésre”.
A jogszabály-változás következtében a Honvédszakszervezet elnöksége a rendelkezésre álló költségvetési keret függvényében, vizsgálja annak lehetőségét, hogy tagjaink terheinek csökkentése érdekében, milyen módon tudja átvállalni az esetlegesen vesztes perek költségeit.
