A Magyar Honvédség olyan erő, amely példát mutat szervezettségével és felkészültségével - egyebek mellett ezt hangsúlyozta az éves feladatszabó értekezleten a honvédelmi miniszter. Dr. Szekeres Imre a tárcánál kialakult párbeszéd részeként említette a társadalmi szervezetek és a HM között létrejött 2009. évi kereset-megállapodást. Szakszervezetünket Mészáros Géza elnök és Szincsák Gyula alelnök képviselte a február 5-i, tatai eseményen...
A rendhagyó - lőtéri körülmények között megtartott - értekezleten a honvédelmi tárca irányítója kijelentette: nincs kétsége afelől, hogy az MH elkötelezettségéből adódó tennivalóit maradéktalanul végrehajtja 2009-ben is. A Magyar Köztársaság Nemzeti Stratégiáját méltatva elmondta: a honvédelem nemzeti ügy, az elfogadott stratégia pedig társadalmi vita eredménye. Az Országgyülés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága, valamint Külügyi Bizottsága mellett 5475 internetező szólt hozzá a témához, mielőtt a Parlament elfogadta volna. Az önerő a Magyar Honvédség és a szövetséges erők. Ez a két pillér határozza meg a végrehajtandó feladatainkat - tette hozzá a szakminiszter. Ezt követően a 2009-es kihívásokról, a NATO és az EU védelmi rendszere részeként a békefenntartói és a humanitárius feladatokról és képességekről beszélt.
Tömböl László vezérezredes pedig - többek között - arról beszélt, hogy a társadalom bizalmára van szüksége a katonáknak, illetve arra, hogy konkrétan fogalmazzák meg az elvárásokat a jövő hadereje számára. A HM Honvéd Vezérkar főnöke megfogalmazta, hogy az MH elsődleges feladatai 2009-ben a honvédelem területén jelentkeznek majd.
Tömböl vezérezredes a Tata melletti szomódi lőtéren bővebb interjút is adott a HoszTv-nek, ezt hamarosan megtekinthetik honlapunkon - a szerk.
A beszédek utáni harcászati mozzanat egy olyan kiképzési feladatba engedett betekintést, ahol az Összhaderőnemi Parancsnokság Szárazföldi Fegyveres Készenléti Szolgálata és a Légi Készenléti Alegység kijelölt erői készültek fel feladataikra. A feladat egy olyan fiktív harcászati helyzetre épült, mely szerint egy, az országhatár mentén fekvő fiktív országban kialakult belpolitikai feszültség eredményeként szemben álló csoportok jöttek létre, amelyek harcban állnak egymással.
Tevékenységük során a fegyveres csoportok átsodródtak hazánk területér, és az sem volt kizárt, hogy szakadár, nehéz fegyverzettel rendelkező kötelékek szándékosan átléptek volna az országhatáron, hogy kihasználják a semleges terület nyújtotta védettséget, megkerüljék az elenség szárnyait, vagy épen saját erőinket provokálják. A vonatkozó terveknek megfelelően, a Magyar Honvédség a kailakult helyzettel arányos rendszabályokat léptetett életbe. Ennek keretében teljes kézsenlétbe helyezte a Szárazföldi Készenléti Szolgálatot (SZKFSZ), valamint a Légi Készenléti Alegységet (LKA).
A gyakorlást megtekintette Mészáros Géza elnök és Szincsák Gyula alelnök is.
