Hjt.-módosítás: A Köztársasági elnökhöz fordult szakszervezetünk

Dr. Sólyom László

A Magyar Köztársaság Elnöke

Budapest

Tárgy: Kérelem

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!

Az Országgyülés 2009.december 07-én megszavazta a honvédelmi miniszter által T/10874. számon benyújtott, a Magyar Honvédség Hivatásos és Szerződéses Állományú Katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (Hjt.) módosítására vonatkozó törvényjavaslatot.

A jogalkotási folyamatban megtartott egyeztetéseket a kormány, valamint az illetékes tárca 2009. szeptember elején végrehajtotta, melyek során az egyeztetett normaszöveg tervezet semmilyen alapvető alkotmányos jogot, vagy kollektív érdekvédelmi jogosultságot korlátozó rendelkezést nem tartalmazott.

A közigazgatási egyeztetéssel párhuzamosan 2009. szeptember 25-én megtartott Honvédelmi Érdekegyeztető Fórum (HÉF) és Szolgálati Jogviszonyban Lévők Érdekegyeztető Fóruma (SZÉF) ülésein a HM és a Kormány részéről formálisan is beterjesztésre került a Hjt. és a Hszt. módosítása. A korábbi egyeztetések során egyeztetett szövegtervezethez képest a kormány mindkét törvénybe „technikai jellegü” módosításként olyan érdemi módosításokat emelt be, amelyek egyes alapvető állampolgári és a szakszervezeti jogok jelentős mértékü korlátozását, de facto kiürítését jelentik. A törvényjavaslat akkori szövege alapján az állomány tagja nem csak a politikai, hanem a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényeken is csak a fegyveres szerv képviseletében eljárva, az állományilletékes parancsnok általi előzetes engedély alapján viselheti egyenruháját. A fegyveres és rendvédelmi szféra érdekvédelmi szervezeteinek tiltakozása következtében az igazságügy miniszter és honvédelmi miniszter urak támogatásával egy olyan normaszöveg került közösen az érdekképviseleti szervezetekkel kidolgozásra, amely szük és szigorúan szabályozott keretek között továbbra is lehetővé tenné az egyenruha külön engedély nélküli viselését gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényeken. Ezzel a normaszöveggel került az Országgyülés elé a fenti számon a törvényjavaslat benyújtásra. Az előterjesztés bizottsági tárgyalásai során azonban egyéni módosító indítvány alapján, szakbizottsági támogatással, az emberi jogi bizottság nemleges döntése ellenére a normaszövegbe visszakerültek a korlátozó, az egyenruha viselését gyakorlatilag megtiltó rendelkezések.

Az elfogadott és az Ön aláírására váró normaszöveg szerint a Hjt. 23. §-a helyébe a következő lép:

„ 23.§ Az állomány tagja a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyülésen egyenruháját nem viselheti. Egyéb politikai rendezvényen, illetve a gyülekezési jog hatálya alá tartozó nyilvános rendezvényen egyenruháját csak a Honvédséget képviselő személyként, az állományilletékes parancsnok engedélyével viselheti.”

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!

A demonstráció, és ezen belül az egyenruhás demonstráció, a fegyveres és rendvédelmi szféra szakszervezeteinek egyébként is nagymértékben korlátozott kollektív munkavállalói érdekvédelmi eszközei közül a legerősebb, ugyanakkor a legritkábban, csak rendkívül indokolt esetben alkalmazott eszköze. Úgy gondoljuk, hogy sem a honvédelmi tárcának, sem a kormánynak nem lehet az érdeke, hogy a véleménynyilvánítás ezen eszközét a szféra szolgálatvállalóitól megvonja, ezáltal megfossza őket attól a lehetőségtől, hogy eredménytelen tárgyalások, egyeztetések után, végső eszközként a civil társadalom figyelmét felhívják a fegyveres szervek és az azokban szolgálók súlyos, sokszor megoldatlan problémáira. A Honvédszakszervezet 18 éves történelme során eddig mindössze két alkalommal, 1997-ben és 2009-ben szervezett egyenruhás demonstrációt, amelyek mindkét esetben méltóságteljesen, szervezetten és a gyülekezési törvényben foglaltaknak megfelelően kerültek megszervezésre és lebonyolításra. A médiában és a társadalomban egyértelmüen pozitív fogadtatásra, visszhangra találtak ezek az alkotmányos figyelemfelkeltő akciók. Úgy gondoljuk, hogy ez is alátámasztja ennek a kollektív érdekvédelmi eszköznek a létjogosultságát. Az állampolgári jogok országgyülési biztosa által a közelmúltban a sztrájktörvény kapcsán nyilvánosságra hozott állásfoglalás kimondja, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának és a kollektív munkavállalói jogoknak a szigorú korlátozása, egyes esetekben tiltása a fegyveres szerveknél a jelenlegi demokratikus jogállami keretek között nem indokolt. A biztos úr bizonyos szervezeteknél, ha korlátozott formában is, de akár a sztrájkjog biztosítását is lehetségesnek tartja. Emiatt sem értjük, hogy a jelenlegi szabályokhoz képest miért szigorítaná a parlament a gyülekezési jog gyakorlását, veti további korlátozás alá a katonák véleménynyilvánítási jogát, csorbítva ez által az őket képviselő szakszervezetek érdekvédelmi jogosítványait is.

A Honvédszakszervezet a nevezett alkotmányos jogok korlátozását, gyakorlásuk de facto ellehetetlenítését szükségtelennek és aránytalannak tartja.

Ezért kérjük Tisztelt Köztársasági Elnök urat, mint a Magyar Honvédség Főparancsnokát is, hogy élve a Magyar Köztársaság Alkotmánya 26.§ -ban biztosított jogkörével, a Hjt. 2009.12. 07-én elfogadott módosítása vonatkozásában, annak aláírása helyett éljen vétójogával.

Budapest, 2009. december 11.

                                                           Tisztelettel:

                                                                                              Mészáros Géza

                                                                                                      elnök