Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentése az AJB-2940/2010. számú ügyben

Az eljárás megindulása

Az országgyülési biztosok közel 15 éves müködésük során számos honvédséget érintő vizsgálatot folytattak. A délszláv válság békés rendezésének végrehajtását biztosító erők kötelékébe tartozó magyar müszaki kontingensnél 1996-ban végzett vizsgálat célja annak feltárása volt, hogy mennyire érvényesülnek különleges körülmények között a katonák emberi illetve állampolgári jogai.[1]

A 32. Budapest Őrezrednél és a 25. Klapka György Gépesített Lövészdandárnál egyidejüleg folytatott vizsgálat az 1996 augusztusában bevonult újonc-állomány élet-és munkakörülményeinek, illetve az 1996. szeptember 1-jén hatályba lépett, a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény előírásai érvényesülésének megismerését szolgálta.[2]

Ki kell emelni az alkotmányos jogok honvédségen belüli érvényesülése tárgyában hivatalból indított átfogó vizsgálatot, amelynek eredményeként tett ajánlások döntő többségét elfogadták.[3] A jelentésben megfogalmazott ajánlások megvalósulását a következő években utóvizsgálatok során igyekeztek felmérni a biztosok.[4]

Ombudsmani vizsgálat indult az MH Alföldi Kiképző Központ kalocsai és szabadszállási laktanyájában 1999 végén észlelt gennyes agyhártyagyulladásos megbetegedések miatt is.[5]

Több vizsgálat foglalkozott a Magyar Honvédség (MH) tüzszerészeivel, legutóbb 2008-ban. Ombudsmani fellépés hatására következett be a sorállomány kivonása a tüzszerészi feladatok elvégzéséből, továbbá a honvédségi tüzszerészek illetménypótlékának emelése.[6]

2008-ban a külföldön szolgálatot teljesítő hivatásos, illetve szerződéses katonák devizaellátmányának összegét sérelmező panaszok tekintetében folyt vizsgálat.[7]

A jelenlegi átfogó vizsgálatot a korábbi óta eltelt hosszabb idő és az alábbi körülmények együttesen indokolták.

Az elmúlt évtizedben a Magyar Honvédséget két alapvető változás érintette: Magyarország 1999-es csatlakozása az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO) új kötelezettséget, egyúttal kihívásokat, lehetőségeket jelentett és jelent folyamatosan a Honvédségnek. Még lényegesebb változás, hogy – 136 év után – 2004 novemberében megszünt a kötelező sorkatonai szolgálat, a szerződéses, önkéntes haderő megteremtése, kialakítása pedig alapjaiban változtatta meg a Honvédség szervezetét, müködését, és a vonatkozó szabályozás gyökeres átalakításával járt.

A fegyveres testületek szigorú hierarchikus rend szerint müködnek, sajátos külön panaszmechanizmussal (ún. szolgálati út), így feltehetően ennek is betudható, hogy a Magyar Honvédséggel kapcsolatos, a hivatásos, szerződéses állomány tagjaitól érkező panaszok száma csekély. 2002. óta 279 panasz érintette a Honvédelmi Minisztériumot (HM) és az egyes alakulatokat, lényeges azonban, hogy ez a szám magában foglalja a devizaellátmánnyal összefüggő, 2008-ban érkezett mintegy 200 azonos tartalmú, de önálló panaszt is. Megállapítható tehát, hogy az elmúlt években – a 2008-as esztendőt figyelmen kívül hagyva – a honvédséget érintő panaszok száma évente átlagosan 10 körüli.

A fentiekre figyelemmel, újabb átfogó jellegü vizsgálat lefolytatása vált indokolttá.

A vizsgálat előkészítéseként munkatársaim személyes megbeszélést folytattak a HM jogi főosztályának vezetőivel, amelyen ismertették a vizsgálat tervezett témaköreit és azokhoz kapcsolódóan kérdéseket tettek fel. A HM rendkívül részletes, statisztikai adatokkal, táblázatokkal alátámasztott válaszának megismerését követően határoztuk meg a vizsgálat végleges témaköreit és a helyszíneit.

Témakörök:

– a Magyar Honvédség létszáma, szervezete,

– a toborzás,

– a katonanők helyzete, az egyenlő bánásmód követelménye,

– a lelkiismereti és vallásszabadság érvényesülése,

– a müvelődéshez való jog,

– a szolgálati viszonnyal összefüggő kérdések,

– a véleménynyilvánítás szabadsága és a panasztételi jog,

– a fegyelmi ügyek,

– az érdekképviseleti rendszer müködése, a kollektív jogok érvényesülése.

A vizsgálat az alábbi katonai szervezeteket érintette:

– MH 25. Klapka György Lövészdandár – Tata;

– MH 86. Szolnok Helikopter Bázis – Szolnok;

– Magyar Honvédség Központi Kiképző Bázis – Szentendre;

– 12. Arrabona Rakétaezred – Győr;

– Toborzó és Érdekvédelmi Központ – Székesfehérvár.

A helyszíni vizsgálatok időpontjáról – az Obtv. 18. § (2) bekezdésében[8] foglaltakra is figyelemmel – minden esetben előzetesen értesítettem az alakulat parancsnokát és tájékoztattam a honvédelmi minisztert is. A vizsgálatokat a munkatársak azonos módszer szerint a következőképpen folytatták le. Az alakulat parancsnoka rövid szóbeli tájékoztatást adott feladataikról, a szervezeti felépítésről, eszközeikről, a személyi állományról, elhelyezési körülményekről. A Toborzó és Érdekvédelmi Központ kivételével valamennyi helyszínen sor került az előre elkészített anonim kérdőívek önkéntes kitöltetésére. Szentendrén az MH Kinizsi Pál Tiszthelyettes Szakképző Iskola hallgatóit, a többi helyszínen szerződéses katonákat kértek erre. A vizsgálat során részletes helyszínbejárást tartottak az állomány élet- és munkakörülményeinek (létesítmények, lakhatás, pihenési, sportolási lehetőségek, egészségügyi ellátórendszer müködése) pontosabb megismerése érdekében.

Alkalmazott jogszabályok:

–        a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.)

–        a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény (a továbbiakban: Hvt.)

–        a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hft.)

A megállapított tényállás

A honvédelmi miniszter tájékoztatója

A honvédelmi miniszter tájékoztatását, témakörönként az alábbiakban foglalom össze.

I. A Magyar Honvédség létszáma, szervezete

A Hvt. 47. § (1) bekezdésének c) pont alapján az Országgyülés állapítja meg a Honvédség részletes bontású létszámát.

A Kormányprogram célul tüzte ki a haderő átalakítását oly módon, hogy a hivatásos haderő megfelelő szervezetben, jobb képességekkel és felszereltséggel védelmezze Magyarország szuverenitását és az ország nagyságával, teherbíró képességével arányosan tegyen eleget a nemzetközi szervezetekkel való hatékony együttmüködés követelményének.

A szervezeti átalakítás keretében a tárcánál összességében csökkent a vezető és támogató szervezetek száma és létszáma, ugyanakkor növekedett a csapattagozatban szolgálatot teljesítők aránya.

A közigazgatás korszerüsítése keretében 2006. augusztus 1-jével megtörtént a Honvédelmi Minisztérium szervezeti korszerüsítése.

A Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási és az igazgatás jellegü tevékenységet ellátó központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszámáról szóló 2117/2006. (VI. 30.) Korm. határozatban előírt létszámkeretre figyelemmel a szervezeti változtatásokat követően a minisztérium rendszeresített létszáma 650-ről 499-re csökkent.

A létszámcsökkentés alapvetően a szolgálati jogviszonyban állókat érintette, mert a katona állomány létszámában 30 %-os, míg a közszolgálati jogviszonyban lévőket illetően mindösszesen 5 %-os csökkenés következett be. A magas rendfokozathoz (tábornok, ezredes, alezredes) kötött beosztások számának csökkenése a 30 %-ot is meghaladta. A létszámcsökkentés eredményeként a köztisztviselői állomány aránya a korábbi 22 %-ról 28 %-ra nőtt, míg a katona állományé 78 %-ról 72 %-ra csökkent.

A létszámcsökkentéssel egyidejüleg kialakult a HM új szervezete, amelynek eredményeképpen a korábbi 25 főosztályi szintü szervezet helyett 11 főosztály végzi a szakterületi feladatokat.

            A háttérintézményi struktúra átalakításának keretében 2007. január 1-jén az addig 5 minisztériumi háttérszervezet, illetve katonai vezető szerv által ellátott feladatok egységes irányítására létrejött a HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség, amely a szervezeti átalakítás mellett a logisztikai rendszer új alapokra helyezését is jelentette.

A pénzügyi ellátás, szolgáltatások rendszerének átalakítása keretében ugyancsak 2007. január 1-jén alakult meg a HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség a korábbi HM Pénzügyi és Számviteli Szolgálat négy szervezeti eleméből.

Az államigazgatási profiltisztítás jegyében 2007. január 1-jével a Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatal integrálódott az Elektronikus Közszolgáltatások Központjába. A HM Katonai Légügyi Hivatal 2007. július 1-jei hatállyal beolvadt a Nemzeti Közlekedési Hatóságba és a Közlekedésbiztonsági Szervezetbe.

2007. július 1-jével megalakult a HM Állami Egészségügyi Központ, ezzel párhuzamosan sor került az MH egészségügyi rendszerének átalakítására is. 2007. március 1-jével az MH Dr. Radó György Központi Honvédkórház, az MH Kecskeméti Repülőkórház, az MH Egészségügyi Kiképző Központ, az MH Egészségvédelmi Intézet, valamint az MH Honvéd Egészségügyi Központ Előkészítő Törzs – mint önálló hadrendi elemek – megszüntek, integrálódtak az új szervezetként megalakult MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központba.

2008. november 1-jével költségvetési szervként létrejött a HM Katona-egészségügyi Kiválósági Központ, amelynek célja a NATO egészségügyi tevékenysége minőségi átalakításának támogatása szakértői tevékenység végzésével a képzés, a kiképzés, a doktrína- és szabványfejlesztés, valamint a müveleti tapasztalatok hasznosítása területén.

2007-ben befejeződött a Magyar Honvédség strukturális korszerüsítése, a haderő-átalakítás. Integrált katonai szervezetek jöttek létre, amelynek eredményeként a korábbi 77 hadrendi elem helyett 35 látja el a feladatokat.

2007. január 1-jével megalakult az MH Összhaderőnemi Parancsnokság.

Megszünt az MH Katonai Fogház is, amelynek feladatrendszerét a büntetés-végrehajtási szervezetek vették át.

Figyelemmel az önkéntes haderőre áttérés következtében megváltozott feladatrendszerre, 2007. január 1-jével megtörtént a hadkiegészítési és toborzó rendszer átalakítása. A honvédelmi igazgatás területi és helyi szervezeti rendszerének átalakítása eredményeképpen a korábbi 19 megyei és a fővárosi hadkiegészítő parancsnokság helyett két területi illetékességü, ügyfélközpontú és országos lefedettséget biztosító szervezet, a Kelet-Magyarországi és a Nyugat-Magyarországi Hadkiegészítő Parancsnokság jött létre Szolnok és Veszprém központtal. A parancsnokságok szervezetében három Toborzó és Érdekvédelmi Központ, valamint tizenhat Toborzó és Érdekvédelmi Iroda müködik.

            Az oktatás hatékonyságának növelése érdekében – a Magyar Honvédség képzési igényeihez igazodva – 2007-ben jelentős szervezet- és létszám-racionalizálás történt a felsőoktatás és a közoktatás területén is.

II. A toborzás

2004. november 3-án leszerelt az utolsó sorkatona és létrejött az önkéntes haderő. A katonai szolgálati jogviszony önként választott élethivatássá vált, amelynek létesítése, illetve fenntartása a jelentkező személyes belátásán múlik, és a korábbi sorkötelezettséggel ellentétben nem állami kényszerből fakad.

Mindez alapvető szemléletváltozást jelentett a haderőben: a Honvédség alkotmányos feladatainak teljesítése, folyamatos müködőképességének biztosítása érdekében biztosítani kell a szükséges létszámú és megfelelő minőségi mutatókkal rendelkező személyi állományt.

A külső toborzás mellett nélkülözhetetlen a belső utánpótlás, az arra alkalmasak további szolgálatvállalásának támogatása.

A toborzásban alkalmazott módszerek rendkívül sokszínüek, alapvetően a regionális és országos rendezvényekre, az iskolalátogatásokra és a munkaügyi központokkal történő szoros együttmüködésre épülnek. A nyilvános közszereplések, valamint a tárca által készített tájékoztatók és szóróanyagok tartalmi része folyamatosan frissül.

A toborzási feladatok végrehajtását informatikai hálózat, a HM Költségvetési Gazdálkodási Információs Rendszer toborzó modulja támogatja, amely minden toborzóiroda rendelkezésére áll.

A toborzó rendszer rugalmasan reagált az önkéntes haderő feltöltöttségével kapcsolatos igényekre. 2006. januártól decemberig a Magyar Honvédségben szolgáló legénységi állomány létszáma 1 261 fővel csökkent és összesen 356 fővel történt szerződéskötés. 2006-ban a legénységi állomány év végére meghatározott beosztásainak száma (7 043), illetve a ténylegesen meglévő létszám (6 466) alapján a Magyar Honvédség feltöltöttsége 92%-os volt.

A 2007. év második felétől a korábbi évek igényének többszörösét kellett biztosítani: a korábbi tartalékok jelentősen csökkentek, a fluktuáció mértéke – a folyamatban lévő átszervezések miatt is – jelentősen megnőtt, és tovább rontotta a helyzetet az is, hogy a katonák illetményének versenyképessége csökkent. Szükségessé vált tehát a hatékonyság fokozása, elsősorban a megtartó-képesség területén. E gondolatok jegyében, illetve a felismerésnek köszönhetően kontrolling vizsgálatra került sor, amelynek alapvető és átfogó célja a legénységi állomány toborzásának, az alkalmassági vizsgálat és a bevonultatás folyamatának hatékonyságát befolyásoló tényezők megismerése, az erőteljes kiáramlási szándék okainak feltárása, illetve javaslatok kidolgozása volt a Magyar Honvédség megtartó képességének növelése érdekében.

A toborzóirodákban 2008-ban 3619 fő jelentkezett. A folyamatos (2 havonta történő) bevonultatás eredményeképpen 664 fő szerződéses legénységi állományba jelentkező vonult be alapkiképzésre. Közvetlenül a katonai szervezetekhez 572 fő vonult be, így összességében 1236 fő került a Magyar Honvédség rendszerébe.

A bevonulási létszám mellett ugyanakkor 2008. november  11-ig 655 fő távozott, amelynek 30,23%-a azonnali hatállyal próbaidő alatt lépett ki a rendszerből, de jelentős a lemondással, a felmentéssel és a közös megegyezéssel leszerelők száma is (37,1%).

Államközi szerződés alapján az NFTC pilótaképzés tekintetében 2008-tól az igény 7 fő/év. A jelentkeztetési és felvételi eljárás során 15 fő kapott 1/A (vadászpilóta) és 12 fő 1/B (helikopterpilóta) alkalmassági minősítést. 12 fő nyert felvételt és ebből 11 fő jelenleg is részt vesz a képzésben.

A toborzóirodák müködésének tapasztalatai az alábbiakban összegezhetők:

– a toborzási piacon igen élénk verseny folyik a szolgálatteljesítésre alkalmas „munkavállalóért” és a toborzási költségek folyamatosan emelkednek,

– a demográfiai hullámvölgyek, a gazdasági helyzet és az évszakok változása alapvetően befolyásolja a toborzás sikerességét,

– a potenciális jelöltek fizikai állapota, értékrendje, társadalmi háttere igen változó,

– fontos a társadalmi rétegek esélyegyenlőségének biztosítása, azonban az alacsony kvalifikáltságú jelentkezők előmenetelre való alkalmassága rövid időn belül megkérdőjeleződhet, az egyre magasabb színvonalú haditechnikai felszereléssel egyre inkább növekszik a magas technikai ismeretekkel rendelkező katonák iránti igény,

– a kiképzési költségek egyre emelkednek egyrészt a haditechnikai felszerelések minőségi változása miatt, másrészt a személyi állomány felkészültségének függvényében (a rosszabb képességü katonáknál hosszabb a kiképzés),

– a potenciális jelentkezők motivációját jellemzően az illetmény, a szolgálatteljesítéshez kapcsolódó egyéb juttatások, kedvezmények, a változatos élet és a férfias kihívás, a Honvédségnél megszerezhető képzettség jelenti,

– a jelentkezők részéről a hosszú távú karrier igénye, az elköteleződés jelentősen csökken, a toborzottaknál a minimális megtérülési idő 4-5 év, viszont a többség ennél rövidebb időre szeretné elkötelezni magát,

– a létszámhiány és a túlterhelés miatt nagyobb a lemorzsolódás.

A megfelelő személyi állomány biztosítása és a jelentkező létszámhiány orvoslása érdekében a katonai toborzás feladataira vonatkozó szabályozók pontosítása megkezdődött. A legfontosabb lépések az alábbiakban összegezhetők:

– a létszámhiány csökkentése és kezelése érdekében szükséges elsődlegesen személyügyi feladatok végrehajtására pontos feladat-meghatározások történtek,

– a pótbevonulási időpontokat engedélyeztek, illetve bevezették a kéthavonkénti bevonulást,

– toborzási folyamat átalakítása, új nyilvántartás, ügyfélközpontú felvételi eljárás kialakítása van folyamatban,

– figyelemmel arra, hogy a jelentkezők fizikai teherbírása, edzettségi szintje az alapkiképzés folyamatos terhelése eredményeképpen jelentős mértékben javul(hat), a fizikai alkalmassági követelményeknek a próbaidő végére kell megfelelni,

– nagyobb arányban alkalmazzák a korábban kiképzésben részesültek mentesítési nyilatkozatok alapján történő közvetlen bevonultatását a katonai szervezetekhez,

– a kritikus hiánnyal küzdő szakmák feltöltésére programokat indítottak: gépjármüvezetői, illetve ADR (veszélyes áruszállítási) képzések szervezése,

– az átlagos szolgálati idő 7-8 évre történő emelése érdekében folyamatban van a szerződéses állomány hosszabb szolgálatteljesítését ösztönző jogi lehetőségek felülvizsgálata (pl. leszerelési segély, lakhatási támogatási rendszer).

III. A katonanők helyzete, az egyenlő bánásmód követelménye

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebtv.) 63. § (4) bekezdése alapján a honvédelmi tárca első alkalommal 2004 végén készítette el a következő két évre szóló Esélyegyenlőségi Tervét, amelyet a munkáltató és a munkavállalók képviselői közösen írtak alá. A dokumentum keretterv jelleggel készült, és általános iránymutatást kívánt adni a Honvédség szervezetei felé, amelynek segítségével elkészíthetik saját terveiket. Az állományilletékes parancsnokok kijelölték az esélyegyenlőségi referenseiket is, akiknek minden évben két alkalommal szakmai napot rendeznek, ahol egyrészt alkalmuk nyílik a felmerült problémákról beszámolni, illetve olyan szakemberek előadásait meghallgatni, akik jelentős segítséget nyújthatnak a téma jobb megismeréséhez.

            A Honvédség más intézményekhez képest sokkal inkább formalizált, belső élete szabályozottabb, ezért e területen kizárhatóak az előmenetel folyamatából azok a szubjektív szempontok, amelyek más társadalmi szegmensekben olyan visszásságokhoz vezethetnek, mint az azonos munkakörben dolgozó férfiak és nők eltérő bérezése. Az állomány tagjának illetményét ugyanis – a nemtől független – három különböző tényező határozza meg. Ezek közül a leghangsúlyosabb a beosztás, kisebb jelentőséggel bír a rendfokozat, illetve a szolgálati idő.

A Hjt. 267. § b) pontja rögzíti, hogy a Hjt. a férfiak és nők azonos bérezése elvének alkalmazására kibocsátott jogi előírások összehangolásáról szóló 75/117/EGK irányelvvel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

A katonanőkre vonatkozó sajátos szabályozás azonban további rendelkezésekben is megjelenik, amelyek az alábbiakban összegezhetők:

–        nem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel a terhesség ideje, a szülést követő 3 hónap, a szülési szabadság, a gyermekgondozás céljából – a gyermek három éves koráig – kapott illetmény nélküli szabadság, valamint illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül is a gyermekgondozási segély folyósításának ideje, és ezen időtartamokat követő 30 nap alatt,

–        a szülési szabadság miatti távollét idejére távolléti díj jár,

–        kérelmére illetmény nélküli szabadságot kell engedélyezni a szülési szabadság letöltése után a gyermek gondozása céljából a gyermek 3. életévének, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében a 12. életéve betöltéséig,

–        az állomány egy évet meghaladó illetmény nélküli szabadság igénybevételét kérő tagját beosztásából való felmentése mellett rendelkezési állományba kell helyezni, ez idő alatt rendfokozati előmenetelére a speciális beosztást betöltők várakozási idejét kell figyelembe venni,

–        a várakozási időbe az egy évet meghaladó illetmény nélküli szabadság időtartama nem számít bele, azzal, hogy a minimális várakozási időbe, illetve speciális beosztás esetén a gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság időtartamát be kell számítani,

–         az állomány a terhesség ideje, a szülést követő 3 hónap, a szülési szabadság, a gyermekgondozás céljából – a gyermek három éves koráig – kapott illetmény nélküli szabadság miatt rendelkezési állományba került tagjának az illetmény nélküli szabadság idejére megüresedett beosztását csak az ok megszünéséig terjedő határozott időre lehet betölteni; a beosztást a rendelkezési állomány megszünése után az eredetileg a beosztást betöltőnek kell felajánlani,

–        ha az állomány tagjának beosztását a Hjt. 46. § (5) bekezdésében elrendelt civilesítés keretében köztisztviselői vagy közalkalmazotti munkakörré minősítik át, azt a terhesség ideje, a szülést követő 3 hónap, a szülési szabadság, a gyermekgondozás céljából – a gyermek három éves koráig – kapott illetmény nélküli szabadság igénybevételét követően is katonai beosztásnak kell tekinteni.

A fontosabb családi eseményekhez kötődően (például házasságkötéskor vagy gyermekszületéskor) ajándék adományozható, gyermek születése esetén munkaidő-kedvezmény jár, külön jogszabályban meghatározottak szerint születési támogatás, iskolakezdési támogatás, illetve nevelési segély adható. A tárca mindemellett segítséget nyújt a gyermekek elhelyezéséhez a nyári szünidő alatt, így többek között tábort szerveznek nagycsaládosok és hátrányos helyzetü családok gyermekeinek, továbbá munkahelyi családos rendezvényeket tartanak.

A férfiak és nők társadalmi egyenlőségét szolgáló egyéb szabályozások a humánpolitikai, illetve esélyegyenlőségi irányelvekben is megtalálhatók.

2003 novemberében a honvédségnél szolgáló nők egyre növekvő számára tekintettel és nemzetközi kötelezettségvállalás teljesítése érdekében – az MH Esélyegyenlőséget Vizsgáló Bizottságot felváltva – megkezdte müködését az MH Katonanői Bizottság. A testület nem végez érdekvédelmi feladatokat, hanem a katonanők élet- és munkakörülményeit, járandóságaik, szociális juttatásaik alakulását vizsgálja, a felmerülő problémákat orvosolandó ajánlásokat fogalmaz meg, gyüjti a katonanők helyzetével kapcsolatos nemzetközi tapasztalatokat, javaslatokat tesz azok alkalmazására, így tevékenységével elsősorban a különböző szintü és beosztású parancsnokok munkáját segíti. Az MH Katonanői Bizottság révén a minisztérium vezetése is rendszeres tájékoztatást kap arról, hogy mely területeken kell beavatkozni a nőket érintő esetleges negatív folyamatokba.

Az MH Katonanői Bizottság feladatainak megtervezésekor figyelembe veszi a főbb nemzetközi szervezetek ajánlásait, felkéréseit, eredményeit is. Ilyenek elsősorban az EU és az ENSZ mellett müködő, a nemiséggel foglalkozó szakmai szervezetek, de a legszorosabb, legintenzívebb kapcsolat a NATO Katonanői Bizottságával alakult ki. Az együttmüködés eredményeképpen jutnak olyan ismeretekhez, amelyek szerint a NATO-tagállamok hadseregeiben tovább növekedett a katonanők száma, emelkedett részvételük aránya a missziókban, jelentősen előrehaladt integrálódásuk a haderőkbe, azonban általában jelenleg is adminisztratív, egészségügyi és kiszolgálói beosztásokat töltenek be. Mindemellett a tárca részt vesz a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanácsban, amelynek célja a nők érdekeit képviselő civil szervezetek kormányzati tevékenységbe való bevonásának erősítése, illetve a nők és férfiak társadalmi egyenlőségét megvalósítani kívánó jogalkotás, illetőleg a cselekvési programok kidolgozása.

A katonai objektumokban a szociális helyiségek berendezési tárgyait elhelyezési norma szerint kell tervezni, amelynek részletes szabályait az infrastrukturális fejlesztések és az elhelyezési ellátás során alkalmazandó egyes normák közzétételéről és alkalmazásáról szóló 45/2003. (HK 12.) HM utasítás határozza meg.

A beérkezett válasz szerint a Laktanya Rekonstrukciós Program keretében a nemeknek megfelelő infrastruktúra biztosítására figyelemmel voltak. Azoknál az épületeknél, ahol a felújítás még nem történt meg, a női szociális helyiségeket a létszám és a rendelkezésre álló kapacitás függvényében jelölték ki.

IV. A lelkiismereti és vallásszabadság érvényesülése

A három azonos jogkörrel rendelkező szolgálati ág (Katolikus Tábori Püspökség, Protestáns Tábori Püspökség és Tábori Rabbinátus) az egyházak autonómiájának jegyében hierarchikusan nem tagolódik be a katonai szervezetek rendszerébe, lényegében önálló, és a Honvédelmi Minisztérium háttérintézményeként funkcionál.

A Szolgálat állományában katonai szolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek teljesítenek szolgálatot.

1994. január 10-én írták alá az „egyfelől a Magyar Köztársaság, másfelől az Apostoli szentszék a Magyar Honvédségnél és a Határőrségnél végzendő lelkipásztori szolgálat tárgyában” készült megállapodást, amely szerint „a Magyar Honvédség és a Határőrség katolikus tagjainak lelkipásztori ellátására a Szentszék felállítja Magyarországon a Katonai Ordinariátust”. Ennek vezetőjét a Szentszék nevezi ki, amennyiben a Magyar Köztársaság Kormánya 15 napon belül nem emel a jelölttel kapcsolatban általános jellegü politikai kifogást.

A Protestáns Szolgálati Ág irányítását a Protestáns Tábori Püspökség végzi, amelynek élén a Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház megfelelő vezetői testületei által – a honvédelmi miniszter előzetes egyetértésével – választott tábori püspök áll. A tábori püspököt e tisztségében a tábori püspökség hivatalvezetője helyettesíti. Amikor a tábori püspök református, akkor a hivatalvezető evangélikus, amikor a tábori püspök evangélikus, akkor a hivatalvezető református.

A református és evangélikus tábori lelkészi állomány viszonyában mind személyi, mind anyagi tekintetben a 3:1 arány érvényesül.

A Tábori Rabbinátus élén a vezető tábori rabbi áll, munkáját egy tiszthelyettes, és egy közalkalmazott segíti.

A Szolgálat müködésének jogi kereteit a Hjt. 25. §-a, a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény, valamint a Tábori Lelkészi Szolgálatról szóló 61/1994. (IV. 20.) Korm. rendelet határozza meg. Ez utóbbi többek között kimondja az egyenlő bánásmód követelményét, deklarálja az egyház, azaz a Szolgálat és az állam, vagyis a Honvédség feladatainak szétválasztását, meghatározza a Szolgálat főbb feladatait.

Azokban a helyőrségekben, ahol főállású tábori lelkész van, a rendszeres lelkészi jelenlét biztosított, ahol pedig kisegítő tábori lelkész jár be megbízással az objektumba, a lelkész a parancsnokkal egyeztetett helyen és időpontban érhető el. Mindemellett az alakulatoknál imaszobákat, kápolnákat alakítottak ki, ahol Bibliák és vallásos iratok állnak az érdeklődők rendelkezésére, továbbá minden katona számára a könyvtárakban hozzáférhetőek az egyházak hetilapjai.

A NATO-ban egységesen minden tagállamnak biztosítania kell a hadseregen belül a vallás szabad gyakorlását. Gyakorlati értelemben is szükséges a tábori lelkészek munkája az otthontól távol lévő, sok esetben más kultúrában és vallási környezetben szolgáló katonák lelki és vallási szolgálatának biztosítása érdekében. A pszichológusok munkájával együtt nagy szerepet játszanak a fegyveres konfliktusokban elhunyt személyi veszteségek feldolgozásában. A szerződéses katonai szolgálat pedig a sorkatonákéhoz hasonló, mégis sok tekintetben új és egyedi lelkigondozói feladat elé állítja a tábori lelkészeket.

A fentiekre tekintettel tehát a tábori lelkészi tevékenység eltolódott a missziós tevékenység irányába. A Hjt. 25. § (6) bekezdése 2006. január 1-je és 2007. augusztus 31-e között kimondta, hogy müveleti területen a vallásgyakorlást a Szolgálat a váltásonként 150 főt meghaladó létszámot elérő alegység szolgálatteljesítése esetén biztosítja a tevékenységben részt vevő tábori lelkésszel. A külföldi müveletek tapasztalatai alapján azonban megállapítást nyert, hogy a Szolgálat jelenlétét nem indokolt kizárólagosan a katonai kontingens létszámához kötni, mivel többek között a szolgálatteljesítés körülményei, valamint a külszolgálatot teljesítő állomány igényei rendkívül változatosak. A Hjt. módosításáról szóló 2007. évi XCIII. törvény ennek megfelelően korrigálta a hivatkozott rendelkezést, lehetővé téve a kisebb alakulatoknál szolgálatot teljesítők vallásgyakorlásának biztosítását. Ennek megfelelően jelenleg a müveleti területen a vallásgyakorlás feltételeinek biztosításáról – a Szolgálat vezetőivel egyeztetve – a Honvéd Vezérkar főnöke gondoskodik, és az adott müvelet körülményei alapján születik döntés.

A kisebb létszámú missziók részére szükség esetén hozzáférhető a készenléti szolgálat, amelynek biztosíthatósága érdekében a Protestáns Tábori Püspökség 4 fős személyi állománya van a megfelelő védőoltásokkal beoltva, illetve felszerelve.

V. A müvelődéshez való jog

A professzionális haderő tevékenységét új képességek, modern eszközök, korszerü felszerelések segítik, azonban mindehhez nélkülözhetetlen a hivatásos és a szerződéses katonák kiemelkedő képzettsége, sokoldalú képességeik, illetve kifogástalan harckészségük megteremtése és fenntartása. Az önkéntes haderőre áttérés tehát szükségszerüen maga után vonta a humánerőforrás-tervezés, -gazdálkodás, és -fejlesztés rendszerének átgondolását, illetve szervezeti kereteinek pontosítását.

A Hjt. 30. §-a törvényi szinten deklarálja a müvelődéshez, a tudományos és müvészeti élethez, a tanulás és a tanítás szabadságához való jogot és annak korlátait.

A megfelelő iskolai végzettség megléte nélkülözhetetlen a jogviszony létesítéséhez, a megfelelő iskolai végzettség, szakképesítés, tanfolyami végzettség pedig a katonai életpálya során az előmenetelhez. Megfelelő alkalmazási szabályt nevesít azonban a törvény akkor, amikor rögzíti, hogy ha az állomány tagja a beosztásához rendszeresített rendfokozathoz előírt iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzéséhez szükséges tanulmányokat megkezdte, az előírt tanulmányi idő lejártáig úgy kell tekinteni, mint aki a beosztásához szükséges követelményeket teljesítette.

A szolgálati beosztások betöltéséhez szükséges részletes feltételrendszert, ezen belül az iskolai végzettségi (szakképesítési), a tanfolyami és az idegennyelv-ismereti követelményeket a Hjt.-ben biztosított felhatalmazás alapján a Magyar Honvédség egyes beosztásaihoz kapcsolódó munkaköri követelményekről szóló 20/2002. (IV. 10.) HM rendelet határozza meg. A rendelet az előmeneteli tanfolyami, az idegen nyelvi és a felsővezetői tanfolyami követelmény tekintetében mentesített eseteket nevesíti, illetve a teljesítésre megfelelő felkészülési időt biztosít.

A tanulmányi szerződések megkötésének alapvető szabályait és korlátait a Hjt. 81. §-a, a végrehajtási szabályokat pedig a tanulmányi szerződések megkötéséről szóló 2/2004. (HK 2.) HM utasítás tartalmazza.

A Magyar Honvédség teljes képzési vertikumát a személyi állomány át- és továbbképzésének tervezésével, megszervezésével összefüggő egyes feladatok és hatáskörök meghatározásáról szóló 64/2003. (HK 17.) HM utasítás és a hivatásos és szerződéses katonák át- és továbbképzésének megszervezéséről és végrehajtásáról szóló 17/2003. (HK 7.) HM közigazgatási államtitkári és HM vezérkar főnöki együttes intézkedés szabályozza és teszi egységes rendszerré.

Az éves tanfolyam- és iskolarendszerü képzésekre történő beiskolázások alapvetően a HM Honvéd Vezérkar főnöke által jóváhagyott éves Beiskolázási Terv alapján történnek.

A katonai felsőoktatásra vonatkozó alapvető szabályokat a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.), a katonai felsőoktatás sajátos jellegére tekintettel indokolt eltéréseket pedig Hft., illetve végrehajtási rendeletek és utasítások határozzák meg.

A honvédelmi, valamint az igazságügyi és rendészeti tárca rendszeresen végzi a Hft. hatályosulásának vizsgálatát. A legutóbbi átfogó törvénymódosítás óta eltelt időszakban összegyüjtött szakmai, jogalkalmazói tapasztalatok és problémafelvetések, de különösen a szabályozási környezet változása szükségessé tették a katonai, illetve rendvédelmi-rendészeti felsőoktatás különböző szabályozási területeit érintő átfogó módosítás kidolgozását. Mindemellett átfogó vizsgálatot követel a Hft., az Ftv. és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szabályozási összhangjának megteremtése is. A jogállási kérdések mellett törvényi szinten rendezni kell a gazdálkodás sajátos szabályait, illetve a katonai felsőoktatási intézményekben müködő szervezeti egységek létesítésének és müködésének rendjét. Mindezekre tekintettel az érintett tárcák megkezdték a Hft. koncepcionális felülvizsgálatát, egy esetleges új törvény előkészítését.

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre (ZMNE) vonatkozó módosítás körében a miniszter utalt arra, hogy az elfogadott törvényjavaslat deklarálja azt a követelményt, hogy katonai ösztöndíjas kizárólag magyar állampolgársággal rendelkező hallgató lehet, figyelemmel arra, hogy a Hjt. 41. § (1) bekezdése szerint szolgálati viszony a Magyar Honvédséggel csak a fenti feltétellel létesíthető, illetve tartható fenn. Ezzel összefüggésben a katonai felsőoktatási intézményekbe évente felvehető hallgatók számáról és a felvétel különös feltételeiről szóló 10/1998. (VI. 3.) HM rendelet felülvizsgálata folyamatban van.

A ZMNE Magyarország egyetlen katonai felsőoktatási intézménye, amelyben a magas szintü katonai hivatás gyakorlásához szükséges szakmai felkészítésen túl, a hazai és nemzetközi védelmi szférában eredményesen tevékenykedni tudó civil szakemberek képzése is folyik. Az intézmény fő profilja a tisztképzés, mérnök, és mérnökparancsnok képzés, rendvédelmi, biztonság- és védelempolitikai szakemberképzés.

Az intézményben ösztöndíjas, kettős jogállású vagy polgári hallgatóként lehet tanulni. A szakok egy része elsősorban honvédtiszti pályára készít fel, ezért a hallgatók intézményi életében fontos szerepet kap a nemzeti tisztképzés hagyománya és értéke, a katonai rendtartás és a fegyelem. A honvédtiszt-képzésben résztvevők beiratkozásukat követően öt hónapos katonai alapfelkészítésben részesülnek, amelynek sikeres teljesítése a felsőoktatási alapképzésben való részvétel feltétele.

Az egyetemi léthez nélkülözhetetlen kvalifikált, tudományos fokozattal rendelkező szakembergárda képzését a ZMNE Hadtudományi, valamint Katonai Müszaki Doktori Iskolái biztosítják. A már meglévő tudományos fokozattal igazolt szakmai tudás további elmélyítését és megerősítését szolgálja a habilitációs eljárás, amelynek lefolytatására ZMNE megfelelő keretek között lehetőséget biztosít.

A ZMNE tisztképzésére évente kb. 150 fő, részidejü (levelező) képzésre mintegy 50 fő, az előmeneteli tanfolyamokon évente mintegy 800 fő, különböző szakmai tanfolyamokon mintegy 300 fő, nyelvtanfolyamokon pedig mintegy 500 fő felvétele, illetve részvétele tervezett. Az Egyetem nem katonai felkészítést folytató szakjaira történő felvétel keretszámait a Kormány határozza meg, a feltételek (a szakra jellemző sajátosságok figyelembe vételével) megegyeznek a polgári felsőoktatás felvételi követelményeivel.

A ZMNE elmúlt tanévét érintő legfontosabb változást – mely az intézmény müködésének valamennyi területére hatással volt – a képzés egy kampuszon történő megindítása jelentette.

2001 augusztusában létrejött a Magyar Honvédség egyetlen tiszthelyettes képző intézménye Szentendrén, amely az évek során több névváltozáson és szervezeti átalakuláson ment keresztül. Az MH Kinizsi Pál Tiszthelyettes Szakképző Iskola (MH KPTSZI) a szerződéses tiszthelyettesi pályára jelentkezők, valamint a már pályán lévők alap-, át- és továbbképzésével, illetve nyelvi képzésével biztosítja a Magyar Honvédség tiszthelyettesi és zászlósi állományának utánpótlását, pályán történő előmenetelét. Az MH KPTSZI egyedülálló intézménye a Magyar Honvédségnek, hiszen kizárólag itt folyik az Országos Képzési Jegyzékben rögzített, iskolarendszerü tiszthelyettes szakképzés.

A katonai középiskolák müködésének sajátos szabályait külön jogszabály rendezi.

2005 nyarán alakult meg az MH Szentendrei Kiképző Központ, majd ennek jogutódjaként 2007-ben az MH Központi Kiképző Bázis.

A Magyar Honvédség képzési rendszerének és müködésének a nemzeti elvárások mellett meg kell felelnie a nemzetközi, kiemelten az Európai Uniós és a NATO követelményeknek is.

A külföldi képzések nagy jelentőségüek azokon a szakterületeken is, ahol az állomány továbbképzése, szakmai ismeret-kiegészítése hazai képzésekkel nem oldható meg azok hiánya miatt. Külföldi iskolarendszerü képzésre évente mintegy 70 főt iskoláznak be. A külföldi iskolarendszerü képzések a külföldi partnerek felajánlásain alapulnak. A jelentős részben kétoldalú együttmüködés keretén belül a Magyar Honvédség részére felajánlott képzéseket köröztetés útján hirdetik meg, azokra az állomány pályázhat. A beérkezett – az állományilletékes parancsnok, illetve szolgálati elöljáró által jóváhagyott – beiskolázási javaslatokat a honvédelmi miniszter, a HM Honvéd Vezérkar főnök, illetve a HM kabinetfőnök bírálja el és jelöli ki a képzésen résztvevő személyt.

A NATO, EU, ENSZ és egyéb rövid idejü külföldi tanfolyamrendszerü képzéseken évente megközelítőleg 400-500 fő vesz részt. Az előzetesen tervezett tanfolyami beiskolázások megvalósítása a rendelkezésre álló keretösszegtől függ. Megállapítható, hogy évente jelentős nem tervezett, utólagosan felajánlott továbbképzésen, tanfolyamon történő részvétel igénye merül fel, amely – indokolt esetben – a tanfolyami tervben szereplő tanfolyami keretösszeg átcsoportosítása útján hajtható végre. E rugalmasság szintén azt a célt szolgálja, hogy a külföldi tanfolyami képzések teljes mértékben a szervezetek képzési igényeihez igazodhassanak.

A 2002. évtől folyamatos a kanadai repülőgép-, és helikoptervezetői képzés. Az NFTC (NATO Flying Training Course) programra – pályázat útján – minden olyan felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatal jelentkezhet, aki középfokú angol nyelvismerettel rendelkezik, a képzés megkezdésének évében nem töltötte be 27. életévét, vállalja a repülő-orvosi vizsgálatot és karrierjét a katonai képzés keretén belül, katonai repülőgép-vezetőként kívánja megvalósítani.

A Magyar Honvédség terep-rali csapatának, az ún. Honvéd Dream Team-nek a létrehozása először 2007 májusában merült fel, 2008 októberében döntés született a résztvevők kiválasztásának megkezdéséről, a katonák kiképzése pedig 2009. januárban kezdődik. A Honvéd Dream Team létrehozásának elsődleges célja az volt, hogy e csapat tagjai képesek legyenek jármüveik különleges terepviszonyok és körülmények közötti felkészítésére, a nagysebességü terepvezetésre, továbbá az ezen tevékenységekkel kapcsolatos ismereteiket a gyakorlatban – katonai szolgálatuk későbbi fázisában, szükség esetén müveleti körülmények között – önállóan is alkalmazni tudják. Másodlagos cél a szerződéses katonák (gépjármüvezetők) motivációjának ösztönzése, továbbá a Honvédség kommunikációs tevékenységének (imázsépítés) szükség szerinti támogatása, illetve a toborzási tevékenységben való alkalmankénti részvétel.

VI. A szolgálati viszonnyal összefüggő kérdések

A túlszolgálat Hjt. által előírt írásbeli elrendelése a gyakorlatban minden esetben személyügyi parancsban valósul meg a „Túlszolgálat elrendelő lap” kitöltését követően. A túlszolgálat elrendelését az állomány tagja az aláírásával veszi tudomásul. Az állomány tagja a havi túlszolgálatokat az „Egyéni munkaidő nyilvántartó lap”-on (jelenléti íven) is vezetni köteles. A túlszolgálatokkal kapcsolatos ellentételezésről (pihenőidő vagy pénzügyi ellentételezés) újabb parancs készül. A személyügyi főnökségek az egyes személyek éves túlszolgálatát az „Egyéni túlszolgálat nyilvántartó lap”-on göngyölítve vezetik, amely tartalmazza a parancs számát, a túlszolgálat idejét, halmozott idejét, illetőleg a megváltás módját.

A 150 órán belüli túlszolgálat pénzbeli ellentételezését – a szolgálatuk jellegéből adódóan – általában a gépjármüvezetők, illetve a katonai zenekarok tagjaival szemben alkalmazzák.

A tárca vezetése legutóbb a 2007. év folyamán vizsgálta a túlszolgálat elrendelésének, ellentételezésének, ezen belül különösen a katona állomány szabadsága kiadásának rendjét, a leterheltség, és ezáltal a túlszolgálat mértékét, a nyilvántartás előírások szerinti meglétét.

2006-ban további feladatként jelentkezett a szervezeti korszerüsítés és létszámcsökkentés, anelyek határidőre történő végrehajtása érdekében az érintett személyi állomány részére túlszolgálatot, illetve rendkívüli munkavégzést rendeltek el. Ezt pénzben ellentételezték.

A fenti átszervezés következtében a HM engedélyezett létszáma jelentős mértékben csökkent, és vélhetően ennek következtében, illetve egyes főosztályvezetői beosztásokban bekövetkezett személyi változások eredményeként a 2007. év második felétől kezdődően jellemzően egyes szakterületeken került sor túlmunka elrendelésének kezdeményezésére. A gyakorlatban a túlszolgálat ellentételezése elsősorban szabadidővel történt, és csak rendkívüli esetben került sor a pénzbeni kifizetésre. Nagyobb mértékü túlmunka elrendelésére csak a külföldi missziós feladatokat végrehajtó, logisztikai (gépjármüvezetők) biztosítási feladatok teljesítésében érintett katonai szervezeteknél kerül sor.

Figyelemmel arra, hogy a túlszolgálattal kapcsolatos döntések állományilletékes parancsnoki jogkörbe tartoznak, a teljes Honvédségre vonatkozó egységes központi nyilvántartás nem áll rendelkezésre. A 2. számú melléklet a HM-ben az elmúlt két évben elrendelt túlszolgálat és rendkívüli munkavégzés adatait szemlélteti.

A honvédelmi miniszter válaszában kifejtette, hogy katona vonatkozásában első alkalommal a Szolnoki Munkaügyi Bíróság 2008. május 29-én hozott ítéletében vizsgálta a készenléti jellegü beosztásokban történő szolgálatteljesítés sajátosságait, a heti legfeljebb 54 óra helyett a 40 óra feletti munkavégzés túlszolgálatnak minősítését, különös figyelemmel a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelv és a Hjt. kapcsolatára.

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, a készenléti jellegü beosztásokat, és a heti legfeljebb 54 óra szolgálatteljesítést a törvénnyel összhangban lévőnek minősítette, illetve megállapította, hogy a fegyveres erők nem tartoznak a munkaidő-szervezési irányelv hatálya alá. Ezt megerősítette és jóváhagyta szeptember 25-én a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság jogerős ítélete.

A munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítését az állományilletékes parancsnok engedélyezi. A kérelmező a rendelet mellékletében található formanyomtatvány kitöltésével jelzi szándékát, ugyanezen nyomtatványon mérlegelést követően dönt a más kereső foglalkozás engedélyezéséről. Ez az engedély két példányban készül, a kiadott engedélyeket a személyi anyaggyüjtőben kell elhelyezni, illetve ezekről és a bejelentési kötelezettség alá eső tevékenységekről katonai szervezetenként nyilvántartást kell vezetni.

VII. A véleménynyilvánítás szabadsága és a panasztételi jog

A miniszteri válasz szerint az Alkotmány és a Hjt. a Honvédség jellegéből adódóan, jelentősen korlátozta a katonák véleménynyilvánítási jogát. A véleménynyilvánítási jog szükítése azonban nem korlátozza a katonák jog- és érdekérvényesítő tevékenységét, figyelemmel arra, hogy az önálló védett jogi tárgyat képez a rendeltetésszerü joggyakorlás körében. A Hjt. XV. fejezete részletesen szabályozza a jogérvényesítés lehetőségeit, azaz a kérelem (Hjt. 216. §), a szolgálati panasz (Hjt. 217-221. §), a fellebbezés (Hjt. 222. §) és a szolgálati jogvita (Hjt. (223-224. §) igénybevételének lehetőségét, illetve módját. A Szolgálati Szabályzat XIII. fejezete emellett részletesen szabályozza a katonák beadványainak elintézési rendjét.

A miniszter válaszában utalt azokra az ún. „típusterületekre”, ahol az átlagosnál több panasz, kifogás merült fel az állomány részéről.

Az elmúlt időszakban a katonák fellebbezési jogukkal számos esetben éltek a szolgálati nyugdíjjogosultságot megállapító határozatok ellen, jellemzően azt kifogásolták, hogy szolgálati időként nem számították be a szakközépiskolában eltöltött idejüket. A miniszter álláspontja szerint a témakörben a tárca minden esetben megvizsgálta a rendelkezésére álló iratokat és az ügyek egyedi sajátosságaira tekintettel hozta meg döntését, különös figyelemmel arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság 4/2007. számú közigazgatási-polgári jogegységi határozatban a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolákban töltött tanulmányi idő szolgálati időként történő beszámítását kizárólag a Hszt. hatálya alá tartozó hivatásos állományú katonák tekintetében rendelte el. A döntések ellen ugyanakkor számos esetben fordultak a katonák bírósághoz, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság a folyamatban lévő perek jelentős részét felfüggesztette, valamint kezdeményezte a 4/2007. számú jogegységi határozat alkotmánybírósági felülvizsgálatát.

Az üggyel összefüggésben megjegyzendő, hogy a miniszter válaszának beérkezését követően az Alkotmánybíróság a 23/2009. (III. 6.) AB határozatában megállapította, hogy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának szolgálati idejébe a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolákban töltött tanulmányi idő beszámításáról szóló 4/2007. Közigazgatási-polgári jogegységi határozat alkotmányellenes, ezért azt kihirdetése napjával megsemmisítette. A Honvédelmi Minisztérium Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség által benyújtott alkotmányjogi panaszokat ugyanakkor az Alkotmánybíróság visszautasította.

A szolgálati idő számításával összefüggésben több esetben nyújtottak be olyan fellebbezést, amelyben az 1,2-szeres szorzó alkalmazását kezdeményezték, esetükben a fellebbezést elutasították, mivel nem feleltek meg a jogszabályban meghatározott feltételeknek. A jogi környezet pontosítása érdekében kiadták a kedvezményesen számított szolgálati időre jogosító beosztások és a kedvezményes szorzó mértéke rögzítésének végrehajtásáról szóló 32/2008. (HK 8.) HM utasítást.

A bekövetkezett baleset vagy betegség katonai szolgálati kötelmekkel való összefüggőségének megállapítására irányuló fellebbezésekben a döntéseket az eset körülményeire és az orvos-szakértői véleményre figyelemmel hozták meg.

A miniszter tájékoztatása szerint évi átlagban 120-150 kártérítési kérelem érkezik az első fokon eljáró központi pénzügyi szervezethez: az igényt érvényesítők hozzávetőlegesen 75 százalékban elégedettek az elsőfokú határozat tartalmával. 2007-ben összesen 122 kártérítési eljárás folyt, amelyből 34 esetben került sor fellebbezésre. A kártérítési ügyekben benyújtott fellebbezésekben a jogalapjában már megállapított kártérítési járadék felemelését kérték, vagy a jogalap megállapítását. Ezen ügyekben a bizonyítékok mérlegelése és a jogszabályi lehetőségek figyelembevétele után született meg a döntés, amely ellen a fellebbezők – egyet nem értésük esetén – bírósághoz fordulhattak. A miniszter külön is kitért arra, hogy a jogorvoslat igénybevételének lehetőségét és módját a határozatok minden esetben tartalmazták.

A fegyelmi döntések esetében az érintettek jellemzően a súlyosabb – szolgálati viszonyt érintő vagy anyagi hátránnyal járó – fenyítések ellen éltek fellebbezéssel, illetve a bírósági út lehetőségével.

A válasz szerint sokan nyújtottak be szolgálati panaszt, kérve külön juttatásaiknak (13. havi illetménynek) teljes havi összegét azon személyek közül, akik kiváltak a rendszerből és nyugállományba vonultak. Esetükben az igény nem volt megalapozott, figyelemmel arra, hogy 6 havi felmentési idejük alatt a munkavégzés alól mentesültek, és a hétköznapra eső munkaszüneti napokkal távoléti díjban több, mint 6 hónap után részesültek, így esetükben csak a külön juttatás időarányos része volt megállapítható. A tájékoztatás szerint az egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény, munkabér kifizetési rendjével összefüggő módosításáról szóló 2008. évi CX. törvény pontosította a jogosultság alapjául szolgáló időket.

Több szolgálati panasz érkezett az NRF-váltások (NATO Reagáló Erők kötelékébe felajánlott váltások) ügyében a készenléti díj kifizetésére. Igényük benyújtásánál nem vették figyelembe, hogy az NRF-ben való részvételüket már különleges igénybevételi pótlékkal kompenzálták. A miniszter szerint, mivel ezen esetekben a készenlét elrendelésére nem került sor, a készenléti díj iránti igény nem volt alapos. Ezen jogi álláspontot a Legfelsőbb Bíróság ítéletével megerősítette, amikor hatályon kívül helyezte a Somogy Megyei Bíróságnak a honvédelmi tárcát marasztaló ítéletét és megállapította egyrészről azt, hogy a felperesek részére állandó készenléti szolgálatot nem rendeltek el, mert ezt az alegység feladatrendszere nem indokolta, másrészt azt, hogy a többletkövetelmények nem jelentenek készenléti szolgálatot, mivel azok a Hjt. alapján is kötelező jellegüek.

Hasonló esetkört jelentenek a 2004. szeptember 1-je és a 2007. július 1-je között külszolgálatra vezényeltek napidíja miatti szolgálati panaszok.[9]

Több szolgálati panaszt nyújtottak be a 2008. január 1-jétől bevezetett szolgálati időpótlék alapjául szolgáló idő megállapítása miatt. A panaszosok jellemzően olyan időszakokat is be kívántak számíttatni, amelyek a jogszabályok alapján nem minősülnek szolgálati időpótlék alapjául szolgáló időnek.

A miniszter a fenti ügyekkel kapcsolatosan válaszlevelében tájékoztatott arról is, hogy a Hjt. módosításáról szóló 2009. évi I. törvény a következő módosításokat is tartalmazta.[10] 1. A bírói gyakorlatra figyelemmel az illetmény és az egyéb pénzbeli juttatások egyértelmü elhatárolásával pontosította a jogalap nélkül kifizetett illetmény és egyéb pénzbeli juttatás visszakövetelésének szabályait. 2. Módosította a visszatartott illetmény kifizetésére vonatkozó előírásokat oly módon, hogy visszafizetésének kötelezettségét a hatályos szabályozással ellentétben nem kizárólag a felmentéshez köti, hanem kiterjeszti azokra az esetekre is, ha a fegyelmi vagy büntetőeljárás a felelősség megállapítása nélkül zárul.

VIII. Az érdekképviseleti rendszer müködése, a kollektív jogok érvényesülése

A miniszter összefoglalóan kiemelte, hogy a honvédelmi tárcánál a kollektív jogok érvényesülésének törvényi alapjait a Hjt. 31-39. §-ai, a Hft. 19. §-a, a Hvt. 134. §-a, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 65-66. §-ai, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. 4-19. §-ai és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 14-41. §-ai jelentik. Lényeges, hogy a Hjt. kógens szabályozására figyelemmel a katonai szolgálati viszony tekintetében kollektív szerződés vagy a szociális partnerekkel történő megállapodás megkötésére nincs lehetőség.

A munkavállalói érdekek körébe tartozó kollektív jogok gyakorlása a tárcán belül a Honvédelmi Érdekegyeztető Fórum (HÉF) keretei között valósul meg, amely az érdekegyeztetés és a tárca döntés-előkészítő fóruma. A HÉF müködésének célja az ágazati jelentőségü kérdésekben a munkaadói-munkavállalói oldalak által képviselt társadalmi, gazdasági, szociális érdekek, törekvések egyeztetése, megállapodások kialakítása, az ezekre vonatkozó döntések előkészítésének és végrehajtásának keretein belül az érdekek egyeztetése, illetve az álláspontok megfogalmazása, kifejtése, valamint az információcsere. A HÉF-ben a munkavállalói oldalt a Honvédszakszervezet (HOSZ), a Honvédségi Dolgozók Szakszervezete (HODOSZ) – mint a honvédelmi ágazat reprezentatív szakszervezetei – továbbá érdekképviseleti feladatokat ellátó egyesületként a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége (BEOSZ) képviseli.

A HOSZ érdekvédelmi tevékenysége kiterjed a hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos katona állományra, valamint a nyugállományúakra. A HODOSZ érdekvédelmi, érdekképviseleti, önsegélyező és szociális feladatokat is ellátó társadalmi szervezet, amelynek tevékenysége kiterjed a Honvédelmi Minisztériumhoz és a Magyar Honvédséghez kötődő köztisztviselői és közalkalmazotti állományra, valamint a HM érdekeltségü gazdasági és társadalmi szervezeteknél dolgozó munkavállalókra és e körből nyugdíjba vonultakra. A BEOSZ alapszabályzata értelmében érdekképviseleti feladatokat felvállaló és végző, a Magyar Honvédség érdekeit is képviselő társadalmi szervezet. Tagegyesületei közremüködésével, azok ernyőszervezeteként képviseli a nyugállományú katonákat, honvédségi civil nyugdíjasokat és hozzátartozóikat.

A munkáltatói oldal a honvédelmi miniszter, valamint a HM Honvéd Vezérkar főnök képviselőjéből, illetve a HM kijelölt szakmai szerveinek és szervezeteinek vezetőiből, mint állandó szakértőkből áll. A HÉF olyan folyamatosan müködő szervezet, amely tevékenységét szakértői és oldalegyeztetések, valamint általában havi rendszerességgel tartott plenáris ülések keretében végzi. A plenáris ülések időpontjait, valamint az előre egyeztetett témákat a HÉF konszenzussal elfogadott féléves munkarendje tartalmazza, ezen kívül mindkét oldalnak lehetősége van rendkívüli napirendi pontok javaslatára. A HÉF zavartalan müködésének biztosítása érdekében a tárca a HM államtitkárának felügyelete alatt titkárságot müködtet.

A HÉF-megállapodáson túl a HOSZ, a HODOSZ és a BEOSZ rendelkezik a tárcával kétoldalú együttmüködési megállapodásokkal, amelyek egyenként rendezik a munkáltató, valamint az érdekvédelmi-érdekképviseleti szervezet viszonyát, illetve a müködési feltételek biztosítására vonatkozó munkáltatói vállalásokat.

A tárcánál müködő érdekvédelmi-érdekképviseleti szervezetek közvetlenül vagy közvetve részt vesznek a különböző szélesebb körü szektorális, gazdasági szféra, illetve nemzetgazdasági szintü érdekegyeztető fórumok tevékenységében. Szektorális szinten önállóan, vagy egy-egy szakszervezeti szövetség (például a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége) tagjaként, míg az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács, illetve az Országos Érdekegyeztető Tanács munkájában jellemzően a szakszervezeti konföderációk tagjaiként.

Helyszíni vizsgálatok

1. Magyar Honvédség 25. Klapka György Lövészdandár – Tata

Időpont: 2009. március 3.

            A dandár feladatai közé tartozik többek között a kiképzés és továbbképzés, a készenlét fokozása és fenntartása rendszeréből adódó feladatokra történő felkészítés, a készenléti szolgálatok reagáló képességének fenntartása, gyakorlatokon való részvétel, missziós feladatok végrehajtásában való részvétel.

            A dandár katasztrófa-védelmi feladatokban is részt vett a dunai és a tiszai árvíz idején is – személyi és technikai eszköz-állományt bocsátott a katasztrófavédelem rendelkezésére. Az ebben a munkában való részvétel ellentételezése szabadidő biztosításával, illetve elöljárói, némely esetben miniszteri elismeréssel történt.

            A személyi feltöltöttség a dandárnál körülbelül 75 %-os, és növeli a személyi kapacitással kapcsolatos nehézségeket, hogy általában az állomány körülbelül egyharmada külföldön teljesít missziós szolgálatot. A túlszolgálat elrendelése rendszeres, azt mindig írásban rendeli el a parancsnok. Problémát jelent, hogy a törvény szerint elsődlegesen járó szabadidőt – éppen az állomány nem teljes feltöltöttsége miatt – nem tudják kiadni, helyette pénzbeli ellentételezés jár; a személyi állomány tagjai leterheltek. A parancsnok tájékoztatása szerint az állomány sok tagja számára ugyanakkor további kereset-kiegészítés szükséges, ezért többen kérik más kereső foglalkozás végzésének engedélyezését.

            A külföldön missziós szolgálatot teljesítőknek túlnyomó többsége önkéntes, ugyanakkor a Hjt. szerint lehetőség van az állomány kiképzett tagját beleegyezése nélkül is külföldi katonai szolgálatra vezényelni, amennyiben annak időtartama a 12 hónapot nem haladja meg. A külföldi szolgálat tekintetében problémát jelent, hogy a családosok számára nyilvánvalóan megterhelőbb a külföldön való szolgálatteljesítés.

            A katonák számára a véleménynyilvánítás fórumai az állománygyülések, a parancsnoki fogadóóra, a szakszervezeten keresztül vagy a szolgálati úton benyújtott panaszok. A parancsnok tájékoztatása szerint a beadványok nagy része áthelyezési kérelem (többnyire családi okokra hivatkozva), azonban ezek többségét el kellett utasítani éppen a személyi kapacitás elégtelensége miatt.

            A dandár állományának 17 %-a nő (a legtöbben közalkalmazottak, irodai munkát végzők – a tisztek aránya 8,2 %). Külön női öltöző alegységenként van. Döntő többségében van külön női mellékhelyiség, zuhanyzó; amelyik törzsi épületben nincs, ott is kulcsra zárhatóak a helyiségek. A szállón a katonanők külön szinten vannak elhelyezve.

            A lakhatás az állomány tagjai számára szállókon megoldható. A tiszti szálló (felújítva: 2002-ban) 23 %-os, a tiszthelyettesi (felújítva: 2003-ban) 36 %-os, a legénységi szálló (átadva: 2004-ben) viszont 90 %-os kihasználtságú. Jellemző ugyanakkor, hogy pár év szolgálati viszony után már inkább albérleti támogatást igényelnének a katonák, hiszen életvitelszerüen inkább családjukkal együtt szeretnének lakni.