2024. 09. 20. péntek
Friderika
: 394 Ft   : 353 Ft Benzin: 583 Ft/l   Dízel: 614 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Erdőbénye: Találkoztak a Visegrádi Négyek

Hosz  |  2010. 10. 20., 16:09

Erdőbénye a helyszíne a Visegrádi Négyek Csoport Katonai Érdekvédelmi Szervezetei 12. Konferenciájának. Az október 18-21 közötti esemény végén a négy ország által elfogadandó közös nyilatkozatot is ellátják kézjegyükkel a szakszervezeti vezetők. Az eseményen - többek mellett - részt vesz Emmanuel Jacob, az Euromil elnöke, Bernhardt Gertz, ugyanennek a szervezetnek az alelnöke, valamint Wim van den Burg, a holland AFMP/FNV elnöke is...

Dr. Heiling Ottó, az Euromil ügyvezető elnökségének magyar tagja megnyitója során elmondta, hogy a konferencia témája – lengyel javaslatra – az egyes tagországok szolgálati nyugdíjrendszerének bemutatása lesz.

Miután a V4-ek delegációi a saját nyugdíjrendszerükről beszéltek, az Euromil vezetői kitekintést fognak adni a nyugat-európai példákra is - hangzott el.

A parlamenti államtitkár képviseletében Jenei Katalin HÉF titkár, míg a katonai vezetés képviseletében Zsiga Tamás ezredes, a HM személyzeti főosztályának osztályvezetője jelent meg. A titkár asszony elmondta: külföldi elfoglaltsága miatt hiányzik Simicskó István. A jövő felé egy új irányt mutató utat keres a HM a szakszervezetekkel. E konferencia tapasztalatait is szeretnénk felhasználni arra, hogy a legfontosabb ismereteket a közeljövő megállapodásaiba beépítsük.

Ezt követően dr. Heiling Ottó elmondta, hogy hazánkban a szolgálati nyugellátás rendszerét folyamatos támadások, beharangozott szigorítások érik, érték. Ez a konferencia alapot adhat arra is, hogy milyen munícióval ülhetünk le tárgyalni a munkáltatóval. Miután a magyar sajátosságokról, közöttük is a 25 év szolgálati idő utáni nyugállományba vonulási lehetőségről, majd a közelmúlt szakszervezeti demonstrációiról beszélt, az érdekvédelmi nézőpontról is képet adott. Elmondta, hogy a V4-ek katonai és politikai vezetői is tárgyalnak folyamatosan, így az sem elképzelhetetlen, hogy ez a mostani téma is napirendre kerül majd ezeken az egyeztetéseken is.

 

A szolgálati nyugdíj rendszere a Magyar Honvédségben – volt a címe dr. Somlai Zoltán alezredes előadásának. A HM KPÜ illetmény, munkaügyi és nyugdíjmegállapító igazgatóság osztályvezetője először az ellátó rendszerekről, így a rokkantsági nyugdíjról, a baleseti járadék ellátásról, de az árvaellátásról is informálta a megjelenteket. Ezt követően rövid áttekintést adott a magyar társadalombiztosítási rendszerek történetéről, így a nyugdíjpénztári specialitásokról, a járulékfizetési kötelezettségekről, majd a vegyes finanszírozású nyugdíjrendszerről és az 1996-os törvényi változásokról is beszélt.

Ezt követően a szolgálati nyugdíjmegállapítás és a szolgálati idő számítás jogszabályi környezetéről, a 25 év szolgálati viszonyban eltöltött időről, mint legfontosabb feltételről beszélt. A 25 év sok vagy kevés – ez relatív, de szerintem nem olyan kirívóan rövid időszak, amely ne alapozhatna meg nyugdíjjogosultságot – mondta az előadó. Dr. Somlai Zoltán áttekintette, mikor jár és mikor nem a 100%-os nyugdíj. Miután a szolgálati évek különböző szorzóiról adott információkat, a büntető eljárás következtében előforduló szolgálati nyugdíj nem folyósításáról is beszélt, elmondta, hogy ezen esetek száma a Magyar Honvédség tekintetében elenyésző.

A szolgálati számítás egy jogszabállyal viszonylag jól körülírt terület. A nyugellátás összegét a szolgálati viszony utolsó évéből számítjuk - tette hozzá.

Szakszervezeti eredmény, hogy a 20 év utáni rögzítés bekerült a szolgálati nyugdíj intézményrendszerébe. Fenn kell tartanunk kivívott privilégiumainkat – sommázta az elhangzott előadást moderátori szerepkörében dr. Heiling Ottó. 

 

Wim van den Burg, a holland AFMP/FNV elnöke a holland katonák nyugdíjrendszeréről beszélt.

A miénk nem a legjobb rendszer, de mi ezzel élünk. A korai nyugdíjkorhatár nálunk 60, az általános pedig 65 év. Komoly vitákat váltott ki az átmenet. Ez az átmenet – 55-ről 60-ra – nálunk 15 év alatt bonyolódott le. A korai nyugdíjat a védelmi minisztérium büdzséjéből fizetik, a legutolsó fizetés 73%-a felel meg a nyugdíjnak. A nyugdíjas katonák béralakulása kapcsolatban áll a védelmi ágazat fejlődésével, emellett a mellékkereset is megengedett. Szabad mellékfoglalkozást vállalni, ez magasabb rendfokozat esetén sem probléma. Alacsonyabb rendfokozat esetén pedig egyenesen szükség van erre.

Egyedülálló személy esetén 1050+60 Euró havi nyaralási pótlék jár. A katonai nyugdíj 1922-óta létezik, katonai közszolgálati célokkal jött létre. Példának okáért egy 40 év szolgálati idővel rendelkező holland katona 34.065 Euró éves nyugdíjjal rendelkezik - mondta Wim van den Burg.

Munkahelyi balesettel vagy egészségkárosodással, munkaképesség-csökkenéssel összefüggő katonai nyugdíjazásról elmondta, hogy kiegészítő kifizetést kapnak a rászorultak.  

 

Anatol Tichoniuk, a lengyel Konwent elnöke a lengyel sajátosságokról beszélt. Ez nem vethető össze a hollanddal, de független az általános nyugdíjrendszertől – kezdte az előadását. Néhány kiragadott mondta a lengyel szakszervezeti vezető előadásából:

A nyugdíjkiadásokat a központi költségvetés fedezi. A legutolsó pozíció fizetése alapján számolják ki, és megengedett a mellékkereset is, anélkül, hogy csökkentenék a nyugdíjat. A nyugdíjba vonult lengyel katona a katonai nyugdíjasok otthonában is lakhat. A nyugdíj mértéke elsősorban a szolgálati időtől és a beosztástól függ. A maximiális szintet 29 év után éri el az ember, ami 75% lesz. 15 évvel már el lehet menni nyugállományba, majd minden többlet évvel évente 2,6%-kal nő. Kb. 700 Eurós szintü a katonák nyugdíja, ennek mértékét persze sokan vitatják és új rendszer bevezetését követelik. A reformerek 20-25 év alap szolgálati időt akarnak bevezetni, az elképzelések szerint csupán 45%-ot kapnának az érintettek az utolsó 12 hónap keresete alapján. 32 év után járna 85% - ez a terv. A társadalmi párbeszéd sebessége nagyon fontos, hiszen nem mindegy milyen határidőket szabnak majd meg. Nálunk a szerzett jogok fenntartása nem kérdés - hangoztatta Anatol Tichoniuk.

 

A szlovák nyugdíjrendszerről Michal Bochunicky, az SV-SR elnöke helyett Jan Paulech ügyvezető főtitkár ny. ezredes tartott előadást. Miután kifejezte, hogy számára milyen nagy öröm, hogy együtt lehet velünk, elmondta a szlovák sajátosságokat.

Nálunk létezik a járadék hozzájárulás, a végkielégítés, a haláleseti hozzájárulás, a nyugdíj, az özvegyi- és az árvaellátás is. A nyugdíjszámítás úgy történik, hogy 15 év szolgálati idő után az alapfizetés 30%-a jár. 16-20 év között pedig évente +2%-ot kapnak a kollégák. 21-25 év között további +3%. A 26 év után +1%, de legfeljebb a bázis 60%-a jár. A havi fizetés összegéből számítják ki a nyugdíjat, perzse számít a beosztás, a rendfokozat, de a szolgálatellátás milyensége, minősége is. 

 

A cseh nyugdíjrendszert Roman Doba, az SVP ACR elnöke mutatta be.

Bizonyos jogszabályi változások következtek be, ezek persze érintik a katonai nyugdíjrendszerünket is. Nálunk a tiszthelyetteseknél bizonyos beosztások nem azonosíthatók a nyugati haderőkben rendszeresítettekkel. 2009-től új rendfokozatokat vezettek be. 2010-től – a fejlesztési tervekben ezt 2011-2016 közötti időszakot jelent – az aktív szolgálat 65, illetve nők estében 62 életévig tarthat. A hivatásos katonákról szóló törvény szerint lehetőség van az átképzésre, persze állami vagy kormánypénzen. A feltétel csupán annyi, hogy minimum 5 évig töltse be a katona a szolgálati beosztását. Az átképzési tanfolyamokat a minisztérium végzi, kivéve, ha az illető elérte a nyugdíjkorhatárt, ezeket a fegyveres erőket elhagyók 60%-a igénybe is veszi. A végkielégítés rendszere attól függ, mennyit szolgált, illetve milyen okból bocsátották el.

Ezt követően a különböző kompenzációkról beszélt, így szólt a haláleseti kedvezményről, valamint az özvegyi juttatásról is.

 

A katonák nyugellátására és szociális ellátására vonatkozó EU-s tapasztalatokról és a jövőbeni tendenciákról Emmanuel Jacob, az Euromil elnöke tartott előadást.

Belgiumban a magánszektorénak, a szabadúszóknak és a közszférában dolgozókénak is külön nyugdíjrendszere van, emellett persze a bírókra, a parlamenti képviselőkre, a rendőrökre és a katonákra is külön specifikumok vonatkoznak. Az aktívak fizetik a nyugdíjasok nyugdíjalapját. Létezik egy nyugdíjminisztérium nálunk, ez felelős a jogszabályok betartásáért. A belga költségvetés teljes külön részét képezi a nyugdíjrendszer. 5 év szolgálati idő után is jár, de, ha 40 évesen hagyjuk ott a katonaságot, akkor csak a 65 éves korban kaphatjuk meg az ellátást. Tábornokokat kivéve 56 évesen mindenki elmehet nyugdíjba. A nyugdíj kiszámításakor, a komoly 2001-es reform alapján, 2009. január 1-től minden köztisztviselő esetében az utolsó 5 év fizetését vesszük figyelembe, de azt is megnézzük mennyi szolgálati idővel rendelkezik az érintett. A nyugdíjszámítás alsó határa 16 esztendő.

Mi az Európai Unió szerepe a nyugdíjrendszerben - tette fel a kérdést az Euromil elnöke.

A válasz egyszerü: a tagállamok döntenek és kész. Noha léteznek az EU által bevezetett keretszabályok, s ezek széleskörü koordinációt igényelnek. Belgiumban a férfiak és nők azonos nyugdíjjoggal rendelkeznek, annak ellenére, hogy még mindig eltérőek a korhatárok, ezen dolgozunk, hogy mindezt Belgiumban is összhangba hozzuk. Szükséges előkészíttetni a nemzeti reformokat. Nincs is olyan európai ország, amely ne akart volna már korábban is reformokat végrehajtani. Korszerü és átlátható nyugdíjrendszert kell kialakítani. Ez EU Bizottság kiadott egy zöld könyvet az európai nyugdíjrendszerről. Ez nem szabályoz, de a vita már megindult, s a nyílt konzultációkban, akár az interneten Önök is részt vehetnek.

Mivel évtizedekként 2,5 évvel nő az átlagéletkor, ezért a nyugdíjrendszernek hosszabb ideig kell eltartani a nyugdíjasokat. Amennyiben mélyre ható reform következik be, mindig megtámadják a legkedvezőbbenk tünő rendszert, nálunk Belgiumban is a katonai nyugdíjrendszert támadják leginkább.

 

Bernhardt Gertz, az Euromil alelnöke a német nyugdíjrendszerről adott elő.

Az életkorpiramis miatt a nyugdíjak költsége nagyon megemelkedett. Ezért a szövetségi kormány úgy döntött, hogy csökkenteni kell a nyugdíjakat. Ez már meg is történt, hiszen az alapfizetés 75%-ról 71,75%-ra csökkentek a nyugdíjak, emellett a nyugdíjkorhatárt is megemelték. 51 év tiszthelyettes,  55 év a százados, 57 év az őrnagy, 61 év az ezredes, míg 63 év a tábornokokra vonatkozó korhatár. 65 év felett annyit kereshetsz, amennyit akarsz, nincs korlátozás. Példaként: egy főtörzsőrmester 3200 Euró bruttó fizetést kap, amiből 2300 Eurót kap nyugdíjként, ezredes 6762 Euróból 4868 Eurót kap meg nyugdíjként, így 4024 Eurót kap nettó.  

 

A délelőtti előadásokat követő konzultáció során elhangzott, hogy 2011. májusában Lengyelországban szerveznek konferenciát a szolgálati nyugdíjrendszerről. A lengyel Konwent elnöke, Anatol Tichoniuk meghívott minden erdőbényei résztvevőt erre az eseményre.

A konferenciát összefoglaló dr. Heiling Ottó elmondta: próbálunk érdekvédőként, katonaként bizonyos dolgokhoz ragaszkodni, de lehet, hogy elkerülhetetlen, hogy bizonyos kérdésekben engednünk kell. A HM képviselői nem beszélhetnek az álláspontról, sőt kifejezik, hogy nem lesz szigorítás, ugyanakkor tudjuk, hogy a BM-nél zajlik a szolgálati nyugdíjakról szóló vita.

 

A délutáni két és többoldalú megbeszélések során a közös nyilatkozatról egyeztettek. Elsőként az idén 15 esztendős lengyel érdekképviselet, a Konwent elnöke mondta el az elmúlt időszakban elért eredményeket, illetve a szervezete véleményét. Ezt követően Roman Doba, a cseh szervezet vezetője elmondta, hogy legutóbbi találkozó óta több missziót is volt alkalma meglátogatni. Mi már a huszadik születésnapunkat ünnepeljük hamarosan. A választásokat követően nemcsak a miniszterünk, de a szolgálati törvényünk is új lett - tette hozzá.

A szlovák elnök beszámolt arról, hogy továbbra sem tudnak szakszervezetté alakulni, ma is egyesületként müködnek.

Magyar részről Szincsák Gyula volt alelnök szólt hozzá. Elmondta a Hosz életében bekövetkezett változásokat, hogy rendkívüli kongresszus előtt állunk. Beszélt a lezajlott parlamenti és önkormányzati választásokról, majd a válsághelyzetből való kilábalás lehetséges útjairól is szót ejtett. Ezt követően a Hosz eddigi törekvéseiről, az elért eredményekről, valamint a jogállási törvényünk, a Hjt. módosításairól beszélt. 

 

E. Jacob Euromil elnök kötelezőnek érezte, hogy kinyilatkoztassa: jó néhány hete megy a vita, hogy az Euromil tagja legyen-e az ETUC-nak. Elutasító javaslatokat kaptam. Igazi indokként fogalmazódott meg, hogy az Euromil tagjai között nincs sok szakszervezet. A lényeg: Az ETUC végrehajtó bizottságában az elmúlt héten tanácskoztunk, a jelentkezés újra napirendre került. A múlt héten 3 belga szakszervezet közül 2 a VB ülésen kinyilvánította, hogy problémájuk nem az Euromil-lel, hanem annak elnökével, vagyis velem van. Levelet írtam, melyben kifejezem, hogy nincs kapcsolatom semmilyen szélsőjobboldali párttal. Számomra nyilvánvaló, hogy haladéktalanul rendeznem kell ezt az ügyet az ETUC illetékeseil, ilyen igaztalan vádakat nem fogadok el.

 

A Visegrádi Négyek erdőbényei találkozója október 20-án kulturális programmal folytatódott.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Honvédszakszervezetet a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:

Még több friss hír

2024. 07. 25., 13:35
A Magyar Közlöny 2024. évi 69. számában 2024. június 28-án kihirdetésre került a honvédek jogállásáról szóló 137/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet (Hjkr.)
2024. 08. 29., 11:05
Tisztelt Tisztségviselők, Tagjaink! A hagyományoknak megfelelően 2024. szeptember14-én (09.00 – 19.00) a Fővárosi Állat- és Növénykertben kerül megrendezésre a HÉSZ családi napja. Az állatkert előírásai alapján a babajegy megvásárlása kötelező 2 éves korig, melyet szintén a HÉSZ-nél lehet igényelni. Az előzetes jegyrendelést a határozatokkal és a honlapon is megtalálható megrendelőlappal együtt a HÉSZ Központi Irodája részére (1581 Budapest, Pf. 65., E-mail: iroda@hsz.hu, Fax: 061/450-0347, HM: 261-77) kell eljuttatni legkésőbb 2024. szeptember 12-ig. A beléptetés a szokásos módon tisztségviselőink segítségével fog történni, a jegyeket előzetesen a HÉSZ központi irodájától, vagy a helyszínen lehet átvenni. A Fővárosi Állatkert főbejáratánál 2024. szeptember 14-én (szombaton) 09.00-13.00 között a HÉSZ központi iroda munkatársai - a főbejárat mellett - beléptető helyet fognak üzemeltetni, ahol vezető tisztségviselőink fogadják az érdeklődőket és itt lehet átvenni az előzetesen megrendelt belépőket is a fizetési (átutalás, határozat) igazolások ellenében. Megközelítés, parkolás: Tömegközlekedéssel: 1-es számú Millenniumi Földalattival történő utazás estén a Széchenyi Fürdő megállónál kell leszállni, majd néhány perces sétával lehet megközelíteni az Állatkert főbejáratát. Személygépkocsi esetén: Az Állatkert előtti útszakaszon a parkolás díj ellenében történik. Email: iroda@hsz.hu (másolatban lippai.csaba@hsz.hu) HM tel: 02 22/61-73 HM fax: 02 22/ 61-77 telefon: 06-1-450-0346 Lippai Csaba: 06-70-39-22-775
2024. 07. 05., 08:25
Megszületett a kétoldalú megállapodás a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet Között A hivatalos aláírási ceremóniára július 1-én 14:30-kor került sor a Honvédelmi Minisztérium Manfred Wörner termében.
2024. 07. 26., 09:48
2024.07.23-án Bazsik István elnök és Jakubik András érdekvédelmi ügyvivő tartott tájékoztatót Tatán
2024. 07. 15., 10:35
Az elmúlt napok ránk törő forrósága tette igazán népszerűvé a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet központi rendezvényét a Ceglédi Gyógyfürdő és Szabadidőközpont, valamint a hozzátartozó Aquaparki csúszdapark területén, immáron tizennyolcadik alkalommal.

  JETfly Magazin

Folytatódik az Emirates kabinszemélyzetének bővítése, amelynek keretében 2024-ben 5000 új légiutas-kísérő felvételét tervezi. A globális toborzás Magyarországot is érinti, legközelebb szeptemberben tart nyílt napot Budapesten a világ legnagyobb nemzetközi légitársasága.

  Háború Művészete magazin

A II. világháború csendes-óceáni hadszínterét kezdetben a japán flotta uralta. A Pearl Harbor utáni hónapok a nyugati szövetségesek számára valóságos vesszőfutást jelentettek, amelynek során számos hadihajót és tengerészek ezreit vesztették el.
Széchenyi 2020 europai szociális alap.