Tagszervezési konferencián, Berlinben

A konferencia célja volt, hogy megismerhessük a különböző európai szakszervezetek tagtoborzási eljárásait, azokat a módszereket, amelyekkel a különböző szervezetek növelik taglétszámukat, valamint megőrzik a tagság aktív részvételét a saját és bajtársaik jogainak megóvása és érdekeinek érvényesítése érdekében végzett érdekképviseleti munkában. Továbbá különböző feladatokon és tréningeken keresztül új ötleteket dolgozzunk ki mindezen célok minél hatékonyabb elérésére, valamint a saját szervezetünkről kialakult jó vélemény folyamatos szinten tartására és annak javítására.

A tréningek során egyszerü és bonyolultabb kérdésekre adott válaszokon keresztül megvilágítottuk a tagtoborzás tagszervezés körüli nehézségeket és közös munkával kerestük azon már bevált módszereket illetve hatékony ötleteket, amelyek segíthetik a toborzók munkáját. A munkát megkönnyítették, a több mint 110(!) éves múltra visszatekintő holland szakszervezet képviseletében megjelent Koos Stauthamer rövid előadásai, amelyben  a nagy múltú szervezetnél alaposan kidolgozott, kipróbált és müködőképes módszereket mutatta be.

Voltak azonban olyan tényezők is amelyek gátolták a hatékony munkát. Ezek közül a talán a legfontosabb, hogy különböző országok érdekképviseleti szervei a jogszabályi és tradicionális és egyéb körülmények között a tagszervezés és a toborzás más-más szintjén álnak. Azok a módszerek amelyek müködnek a 110 éves AFMP/FNV-nél vagy a magyar katonatársadalmat már közel 20 éve reprezentatívan képviselő HOSZ-nál nem biztos beválnak a félig meddig illegalitásban müködő máltai vagy görög szakszervezeteknél. Természetszerüen más mechanizmusok müködnek és más módszerekre van szükség egy olyan szervezetnél, amely 10,000-es tagsággal a háta mögött képviseli a katonatársadalom érdekeit, meghatározó ereje és bázisa az aktív katonaállományra épül mint pl. a mindösszesen  450 nyugállományú tagot tömörítő görög ETAL szervezetnek. Más oldalról közelítették meg a tagszervezés kérdéskörét azon országok szakszervezetei, amelyek úgymond felülről szerveződnek, és a toborzás és tagmegtartás kizárólag az elnökség feladata így elnöki, alelnöki, főtitkári szinten képviseltették magukat, mint mi, akik egy alapvetően alulról szerveződő szervezet képviseletében az alapszervezetek szintjéről voltunk delegálva a konferenciára.Ezeket a nehézségeket azonban a jó hozzáállásnak az aktív munkának és a tréner felkészültségének köszönhetően könnyen kiküszöböltük és így minden résztvevő számára eredményes két napot zárhattunk, ami a konferencia zárása képen a résztvevők által adott értékelés is bizonyított.

Úgy gondolom, hogy összességében, mind számunkra mind a partner országok szervezetei számára is gyümölcsöző volt ez a két nap. Mint a konferencia legaktívabb résztvevői többek között Kiss Csaba Attila előadásán keresztül sok olyan gondolatot oszthattunk meg a többiekkel, amelyek nálunk már beváltak és máshol is hasznosíthatóak.  Továbbá mi is olyan ötletekkel gazdagodhattunk, amelyek a későbbiekben bedolgozva a Honvédszakszervezet tagszervezési munkájába a taglétszám növekedését, a tagság erősebb kohézióját és aktivitását eredményezhetik. Amely eredmények még jobban megerősíthetik, elnökségünk pozícióit a tárgyalóasztaloknál és ezáltal ők még hatékonyabban képviselhetik bajtársaink érdekeit, közelebb kerülhet az a cél, hogy „RÓLUNK NÉLKÜLÜNK NE DÖNTSENEK”

Kiss Antal - Kiss Csaba