A kedvezményes nyugdíj eltörlésével a szakma elvesztené a vonzerejét – állítja a Honvédszakszervezet. A Honvédszakszervezet szerint a katonai pálya viszontagságaiért cserébe mára szinte semmi nem maradt a kedvezményes nyugdíjon kívül. Ha ezt is eltörlik, a szakma végképp elveszti vonzerejét. Azt azonban elismerik: vannak olyan pontok a szolgálati nyugdíjrendszerben, amelyek módosításra szorulnak. A szervezet közleményében úgy fogalmazott: ha a Széll Kálmán Tervben rögzített elképzelések szerint eltörlik a kedvezményes nyugdíjat, akkor a honvédség olyan személyi állománnyal töltődik fel, amely a civil szférában gyakorlatilag megbukott és egyébként szinte mindenre alkalmatlan...
Szükség van a kedvezményre
A katonaélet mind fizikailag, mind szellemileg folyamatos kiemelt terhelést jelent, ennek egyenes következménye az "ember gyorsabb elhasználódása". Ezt a társadalmi átlagnál lényegesen magasabb terhelést próbálja honorálni a mostani nyugdíjrendszer – teszik hozzá.
Utaltak arra is: korábban a kedvezmények köre lényegesen szélesebb volt, magasabb volt e hivatás társadalmi elismertsége, jobbak voltak a jövedelmi viszonyok, kiemelt színvonalú lakhatási és szociális ellátórendszer müködött, szolgálatilakás-hálózattal, honvédségi óvodákkal, bölcsődékkel, rendkívül olcsó üdülőkkel. Ezek mára eltüntek vagy felszámolták őket, így csak a kedvezményes nyugdíj maradt - füzték hozzá.
Az embereket félreinformálták
A Honvédszakszervezet szerint a szolgálati nyugdíj intézményéről az utóbbi időben rengeteg téves, esetenként félreértelmezett információ jelent meg. Mint írták, nem igaz például, hogy minden katona 40 évesen nyugdíjba mehet és több mint 200 ezer forintos nyugdíjban részesülhet.
"A valóságot a legkevésbé sem fedi az az információhalmaz, amit a publikum elé tártak, arra viszont kitünően alkalmas, hogy egyes társadalmi csoportokat egymás ellen uszítson" - olvasható a közleményben.
Tájékoztatásuk szerint a mintegy 19 ezer fős állomány két részre oszlik: szerződéses és hivatásos katonákra. A szerződéses katonáknak maximum 20 év szolgálat után el kell hagyniuk a pályát, ők leszerelési segélyként kapnak egy nagyobb összeget a társadalomba való visszailleszkedés megkönnyítésére. Ez az állomány jelenleg a katonatársadalomnak csaknem a felét teszi ki, tehát a katonák mintegy 50 százaléka soha nem juthat hozzá kedvezményes szolgálati nyugellátáshoz.
A legtöbb katona alapesetben a leghamarabb 60 évesen mehet nyugdíjba. Ettől kivételes esetekben eltérhetnek: például, ha átszervezés miatt a katonának nem tudnak megfelelő beosztást biztosítani és az illetőnek 25 év hivatásos szolgálati ideje van, vagy ha egészségi okokból szolgálatra alkalmatlanná válik. Ekkor és csak ekkor mehet el a hivatásos katona nyugdíjba teljes összegü ellátással 25 év után - hangsúlyozták.
A közlemény szerint, aki nem átszervezés, hanem más miatt megy nyugdíjba, az az 52. életévének a betöltéséig kizárólag a nyugdíjának a felét kaphatja meg. "Fele nyugdíjjal pedig gyakorlatilag senki nem vállalja manapság a nyugdíjba menetelt", főleg azóta nem, hogy a nyugdíjasok munkavállalását megszigorították, és maximum a minimálbér másfélszereséig terjedő jövedelmet lehet megszerezni nyugdíj mellett - írták.
Nem jellemző a magas nyugdíj
A nyugdíjak mértékéről azt közölték: az állománynak csak elenyészően kicsi részét teszik ki azok, akik valóban 200 ezer forintot kaphatnak nyugdíjként, ráadásul a katonai nyugdíjak mértéke jelentősen csökkenni fog 2013-tól.
A szakszervezet szerint nem vitatható, hogy vannak olyan pontok a szolgálati nyugdíjrendszerben, amelyek módosításra szorulnak.
"Negyvenévesen valóban ne menjen nyugdíjba senki, de hatvanöt éves katonát se kelljen Afganisztánba küldeni, vagy itthon árvízi védelemben bevetni" - olvasható a közleményben.
Forrás: MTI