2017. 11. 19.
Erzsébet, Elizabet
: 312 Ft   : 265 Ft Benzin: 325 Ft/l   Dízel: 323 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Európában mindenhol tiszteletben tartják a szerzett jogokat

Hosz  |  2011. 04. 19., 21:05

Április 15-16-án ülésezett a Katonaszövetségek Európai Szervezetének elnöksége, amelynek munkájában Lippai Csaba alelnök és dr. Heiling Ottó EUROMIL ügyvezető elnökségi tag vett részt. Az ülés házigazdája a Svéd Katonatiszti Szövetség volt, melynek képviseletében Lars Fresker elnök üdvözölte az elnökség tagjait és a megjelent vendégeket...

Őt követően Sverker Göranson tábornok, a Svéd Fegyveres Erők Főparancsnoka szólt a jelenlévőkhöz. A tábornok röviden vázolta a svéd hadsereg jelenlegi helyzetét, feladatait és jövőbeni terveit. Külön kitért az érdekvédelmi szervezetekkel való kapcsolatra, jónak és hasznosnak nevezte azokat. „ A katonák élet- és munkakörülményei vonatkozásában nem születhet döntés nélkülük”- mondta a katonai vezető.

Ez után Allan Widman, a svéd parlament védelmi bizottságának tagja juttatta el a küldöttekhez a politikai vezetés üzeneteit.

Az ülés munkája az elnök beszámolójával indult, melynek során az elnökség értékelte az Európai Szakszervezeti Szövetséghez (ESZSZ) való csatlakozás helyzetét és fenntartotta korábbi döntését a csatlakozási szándék tekintetében. Az ESZSZ végrehajtó bizottsága április 27-én dönt a kérdésben. Emmanuel Jacob elnök tájékoztatta az elnökséget az április 9-i budapesti tárgyalásairól és a demonstráción való részvételről. Megköszönte a Honvédszakszervezetnek, hogy több százan részt vettek a demonstráción, ezzel is hangsúlyozva, hogy a katonákat nem csak nemzeti, hanem EU szinten sem lehet kihagyni a szociális párbeszédből. A demonstráción való jelenlét nyomatékot adott a megszorítások elleni tiltakozásnak és jelzést küldött a politikai döntéshozóknak, hogy elég volt a jogok és járandóságok csorbításából és további megvonásából. „Megmutattuk Európának, hogy mi is itt vagyunk, a katonai érdekvédelmi szervezetek részei a szakszervezeti mozgalomnak, képesek összefogni és kiállni tagjaik érdekeiért”- hangsúlyozta az elnök.

Az ülésen egy panelvitával egybekötött workshop is lebonyolításra került. A témája - nem teljesen véletlenül - a katonák nyugellátási rendszerének áttekintése és megvitatása volt. A vitát dr. Andreas Gronimus a Német Bundeswehr Szövetség vezető jogásza moderálta, melynek során a 6 európai ország nyugdíjrendszerét bemutató előadók, az általa előre megküldött, 16 kulcskérdés köré építették fel előadásaikat a jobb összehasonlíthatóság végett. Az előadások után a résztvevők kérdéseket tettek fel, illetve vitára került sor, amelyben az előadók válaszoltak a feltett kérdésekre, értékelték az elnökségi ülés résztvevői által kifejtett véleményeket.

Az előadások során az elnökség a következő országok katonáinak nyugellátási rendszereivel ismerkedhetett meg:

-          Svédország

-          Hollandia

-          Spanyolország

-          Magyarország

-          Lengyelország

-          Írország

A vita során megismerhettük még a portugál, a német és az albán nyugdíjrendszerek egyes részleteit is.

Mint egyik előadó és a panelvita résztvevője a következő fontos megállapításokat tudom tenni:

1.                    A katonák nyugellátási és ahhoz kapcsolódó szociális ellátási rendszere Európa szerte igen eltérő, így egységes, vagy akár csak egymáshoz közelítő standardok kialakításáról a közeljövőben nehéz lenne beszélni.

2.                    Általános jelenség, hogy részben a demográfiai folyamatok, részben a gazdasági-pénzügyi válság miatt, a kormányok szigorítanak a jogosultsági és folyósítási szabályokon, így például folyamatosan emelik a nyugdíjkorhatárt.

Ugyanakkor:

1.      A katonák minden európai országban leszállított korhatárral mehetnek nyugdíjba, mely korkedvezmény mértéke átlagosan 5 év.

2.      Az országok döntő többségében egyéb speciális szabályok is vonatkoznak a katonákra, így például a számítás módja kedvezőbb a civil szabályoktól. (nem életpálya nyugdíj van, hanem egy szükebb időszak, általában egy év kerül figyelembe vételre, vagy az utolsó havi illetmény képezi a megállapítás alapját)

3.      A missziókban eltöltött éveket vagy szorzószámmal, vagy nyugdíjprémiummal (akár 8-10 %-al is megemelik a megállapított alapnyugdíjat) honorálják.

4.      Kelet-Európában, főleg a V-4 tagállamokban nem 25, hanem már 15 év után is nyugellátást fizetnek, 40%-os mértékben.

5.      Az országok többségében nem korlátozzák a nyugdíj melletti munkavállalást, viszont adóztatják az így szerzett jövedelmeket.

6.      Bár – ahogy azt fentebb is írtam - szinte minden országban szigorítások várhatók a jövőben (pl. Lengyelországban 15-ről 20 évre emelik a minimum szolgálati időt), a kedvezmények teljes körü eltörlése sehol nincs napirenden.

7.      Több országban (Németország, Lengyelország) a katonák nem fizetnek nyugdíjjárulékot.

8.      A nyugdíjrendszer átalakításának kérdésében minden esetben előzetesen konzultálnak az érdekvédelmi szervezetekkel, sok helyen közvetlenül bevonják őket a koncepció és a részletszabályok kidolgozásába.

9.      S végül, de nem utolsó sorban, kivétel nélkül minden országban tabu téma a szerzett jogok kérdése. Erről egy kicsit bővebben írnék lentebb.

Írországban és Hollandiában háromszor, Portugáliában kétszer módosították a szolgálati nyugellátások rendszerét az elmúlt 15 évben. Lengyelországban és Szlovákiában 2012. január 1-től lép életbe az új rendszer. A politika azonban minden esetben és mindenhol már előre sietett leszögezni: a szerzett jogokat a változások nem érintik, nem érinthetik. Hogy ez a gyakorlatban mit jelent?

1. Teljességgel kizárt az, hogy azok, akik már nyugállományban vannak, bármilyen módon is arra lennének kényszeríthetők, hogy lemondjanak a nyugdíjukról.

2. A megváltozott szabályok nem érintik azokat, akik a régi szabályok szerint már szolgálati nyugellátásra szereztek jogosultságot még akkor sem, ha nem vonulnak azonnal nyugdíjba.

3. Nem érintik az új szabályok a már rögzített nyugdíjakat sem, vagyis ha a számítás módja a későbbiekben hátrányosan változik, akkor a nyugdíjba vonulásakor a katona választhat, hogy milyen számítási mód szerint számítsák ki a nyugdíját.

4. S végül: az új szabályok felmenő rendszerben kerülnek bevezetésre, vagyis ha valaki már szolgálati viszonyt létesített, akkor rá azok a szabályok az irányadók, amelyek a szolgálati viszony létesítésekor hatályban voltak. Ez utóbb szituációban, legrosszabb esetben is felajánlják az érintettnek, hogy kedvező feltételekkel távozhat a hadseregből.

A konferencián az is elhangzott, hogy a katonáknak sehol nem céljuk minél előbb nyugállományba vonulniuk. Ellenkezőleg: mivel a legtöbb országban átlagon felüli a katonák fizetése és szociális ellátása, inkább minél tovább maradni szeretnének. Van olyan ország, ahol rendfokozatfüggő a nyugalmazás felső korhatára. A nyugdíjrendszert nem önmagában kell vizsgálni, hanem egy életpálya rendszer egyik elemeként. Én magam is azon a véleményen vagyok, hogy először egy komplex életpályát kell kidolgozni és bevezetni és csak azzal együtt, vagy az után lehet és célszerü a jelenlegi szabályokon változtatni. Így előre jogszabályokban kell azt is rögzíteni, hogy a hadseregből például egészségügyi okból kiváltakat az államigazgatás más szegmenseiben alkalmazni kell, de legalábbis előnyt kell, hogy élvezzenek, ha ilyen munkakörökre pályáznak.

Azt gondolom, hogy a konferencián elhangzottak után nincs miért magyarázkodniuk vagy szégyenkezniük sem a magyar katonáknak, sem az őket képviselő érdekvédelmi szervezeteknek. Számomra egyszerü polgárként, de főleg jogászként érthetetlen, hogy Magyarországon a politikai rendszerváltás után két évtizeddel, miért kell olyan dolgokért küzdenünk, ami egész Európában evidencia. A szerzett jogok sehol nem képezik alku tárgyát. Inkább azoknak a döntéshozóknak kellene elgondolkodniuk, akik ezt a helyzetet előidézték, vagy a jövőben elő kívánják idézni.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Honvédszakszervezetet a Facebookon!

Még több friss hír

2017. 10. 31., 10:06
Halottak napja alkalmából koszorúzással és gyertyagyújtással emlékezett a Honvédelmi Minisztérium a hazánk területén hősi halált halt magyar és más nemzetiségű katonákra október 30-án, hétfőn. A Honvédszakszervezet részéről Szendrei Zoltán alelnök vett részt a megemlékezésen...
2017. 10. 31., 08:51
Szomorúan emlékeztünk a múltra, amikor a kecskeméti MH Légijármű Javítóüzemnél szolgált, majd a kecskeméti nyugállományú csoport vezetőjévé és a tagozat elnökségi tagjává választott Szilágyi István 2010. március 9-én utolsó útjára kísértük.
2017-11-13 14:40:40
Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Honvédszakszervezet 2017. november 14-15-én tartja Küldöttgyűlését Balatonakarattyán, ezért a jogsegélyszolgálat 2017. november 15-én elmarad. Dr. Karakas Attila jogsegélyszolgálat vezető legközelebb november 22-én (szerdán) 14.00-16.00 óráig tart ügyfélfogadást a Hosz Központi Irodában (1087 Budapest, Kerepesi út 29/b). A bejelentkezés az alábbi telefonszámon történhet...
2017-11-06 09:08:23
Tájékoztatjuk Önöket, hogy Dr. Karakas Attila, a Honvédszakszervezet jogsegélyszolgálatának vezetője az ünnepre való tekintettel 2017. november 08-a (szerda) helyett november 07-én (kedden) 14.00-16.00 óráig tart ügyfélfogadást a Hosz Központi Irodában (1087 Budapest, Kerepesi út 29/b). A bejelentkezés az alábbi telefonszámon történhet...
2017-10-31 11:14:51
2017. október 12-én tartott ülést a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma. A munkáltatók szociális hozzájárulási adója 2018-ban 2,5 százalékkal csökken. A LIGA Szakszervezetek kiállt a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék eltörléséért. Törvénymódosítás születhet arról, hogy a jövőben a szakszervezeti tisztségviselőt visszahelyezhesse a bíróság.
2017-10-31 11:12:21
Összesen 153 honvéd tiszt- és altisztjelölt tett ünnepélyes esküt október 27-én, pénteken, Szentendrén, az MH Altiszti Akadémián. Az eskütételen Czövek János elnök vett részt a Honvédszakszervezet részéről...
   MÁSOK ÍRTÁK
2017. 03. 03., 12:20
Nagy hangsúlyt kell fektetni a toborzóirodákban nyújtott szolgáltatásokra, de a példamutató katona a legjobb toborzó.
2017. 03. 03., 12:17
2026-ra a térség egyik legmeghatározóbb haderejévé fejlesztik a Magyar Honvédséget.
2017. 01. 13., 16:44

Esküt tettek a határvadászok

Az illegális migráció növekedése miatt tavaly augusztusban határozott a kormány a Készenléti Rendőrség létszámának növeléséről. A határvadászok elsőként hivatásos állományba vett tagjai január 12-én, csütörtökön tették le az esküt.
2017. 01. 13., 16:40
Márciusban érkeznek meg Szolnokra azok a kiképző, felderítő és futárrepülőgépek, amelyeket a cseh Zlin Aircraft gyártócégtől vásároltak meg a Magyar Honvédségnek.

  JETfly Magazin

A napokban zajló Dubai Airshow 2017 szakkiállításon, az emirátusok légierejének vezérőrnagya, Abdulla Al Said Al Hashemi bejelentette, hogy aláírták a szerződést a Lockheed Martin vállalattal 80 darab Block 60 F-16E/F modernizációjáról.

  Háború Művészete magazin

2017. szeptember elsején megalakult az MH 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár. Az egység – és jogelődjei – története évtizedekben mérhető, a különleges műveleti képesség kialakítása viszont csak tizenkét esztendeje kezdődött meg a honvédségnél.