A Honvédszakszervezet, mint a Magyar Honvédség és a honvédelmi szféra legnagyobb taglétszámmal rendelkező reprezentatív érdekképviseleti szervezete a köztársasági elönkhöz, mint a Magyar Honvédség főparancsnokához fordult a katonák alkotmányos jogai védelme érdekében. A Hosz azt kéri, hogy mint a katonatársadalomért felelősséget viselő főparancsnok, dr. Schmitt Pál tegyen lépéseket a törvény alkotmányossági felülvizsgálata érdekében. Szakszervezetünk azt is kéri a főparancsnoktól, hogy az Alkotmánybíróság döntéséig ne írja alá a katonatársadalom széles rétegeit hátrányosan érintő, álláspontunk szerint alkotmánysértő jogszabályt, és a Magyar Honvédség főparancsnokaként álljon ki a katonák érdekeinek védelméért. A levelet az alábbiakban találják...
Dr. Schmitt Pál
Magyar Köztársaság
Köztársasági Elnök
Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!
A Honvédszakszervezet, mint a Magyar Honvédség és a honvédelmi szféra legnagyobb taglétszámmal rendelkező reprezentatív érdekképviseleti szervezete Önhöz, mint a Magyar Honvédség főparancsnokához fordul kérésével a katonák alkotmányos jogai védelme érdekében.
Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Felkérjük, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a az Országgyülés által elfogadott alábbi jogszabálynak kihirdetés előtti, előzetes normakontrollját:
Az Országgyülés által 2011. június 06-án elfogadott, a T/3199. irományszámon benyújtott alkotmánymódosító törvényszövege:
Az Alkotmány 70/E. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki :
„(3) Az ellátáshoz való jog a nyugellátás tekintetében az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki. Törvény az e korhatárt be nem töltött személynek is nyugellátást állapíthat meg. Az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető.”
A törvényjavaslat benyújtása előtt - tekintettel arra, hogy egyéni képviselői indítványként került benyújtásra - sajnos elmaradt az érintett társadalmi rétegekkel és az őket képviselő érdekvédelmi szervezetekkel való egyeztetés. Így vélhetően arról sem készült még felmérés, hogy a törvény elfogadása után, az abban foglalt felhatalmazás alapján megalkotásra kerülő törvény-változtatások milyen hatással lesznek-lehetnek az érintett, a felhatalmazás szövege alapján akár igen széles, több százezres létszámú rétegére a társadalomnak. Nem lehet még azt sem tudni, hogy a teljes létbizonytalanságba, ellehetetlenülésbe fogják-e taszítani az érintetteket és azok családjait.
Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a már folyósított nyugellátást, és a „nyugdíjvárományt” is megilleti a magántulajdon védelme. Szintén az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a törvényesség követelménye nem merül ki abban, hogy a tulajdonjog elvonását vagy jelentős korlátozását formálisan szabályszerü törvényben mondja ki a jogalkotó szerv; ezen túl az is szükséges, hogy a tulajdonjogot elvonó, korlátozó rendelkezés megfeleljen olyan univerzálisan kötelező elveknek, mint az előreláthatóság és a kiszámíthatóság.
A módosítás az Alkotmány egyes rendelkezéseinek összeütközését, az Alkotmányban foglalt rendelkezések kohéziójának megtörését eredményezi. A magántulajdon védelme, a jogállamiság, a jogbiztonság alkotmányos követelményének, illetve az abból fakadó szerzett jogok védelmének mond ellent ez az Alkotmányba újonnan beillesztett szabály.
A magyar jogrend részét képező nemzetközi egyezmény, az Emberi Jogok Európai Egyezménye, amelynek Első Kiegészítő Jegyzőkönyve 1. cikke rögzíti:
„Minden természetes vagy jogi személynek joga van javai tiszteletben tartásához. Senkit sem lehet tulajdonától megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből és a törvényben meghatározott feltételek […] szerint történik.” Az Európai Emberi Jogi Bíróság esetjogi gyakorlata szintén tulajdonjogként értékeli, és ennek megfelelő védelemben részesíti a nyugdíjjogosultságot.
A fentiek alapján, álláspontunk szerint az elfogadott törvény az 1949. évi XX. törvény, A Magyar Köztársaság Alkotmánya
2. §. (1) bekezdésébe (jogállamiság követelménye),
7. §. (1) bekezdésébe (a nemzetközi jogi kötelezettség és belső jog összhangjának követelménye),
8. §. (1) bekezdésébe (alapjogok védelmének követelménye),
13. §. (1), (2) bekezdésébe (magántulajdon védelme),
54. §. (1) bekezdésébe (emberi méltósághoz való jog)
ütközik, ezért alkotmánysértő.
Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!
Az aktív és a nyugállományú katonák elkeseredettek a jövőbeni sorsukat illetően.
Kérjük, hogy mint a katonatársadalomért felelősséget viselő főparancsnok tegyen lépéseket a törvény alkotmányossági felülvizsgálata érdekében.
Továbbá kérjük, hogy az Alkotmánybíróság döntéséig ne írja alá a katonatársadalom széles rétegeit hátrányosan érintő, álláspontunk szerint alkotmánysértő jogszabályt, és a Magyar Honvédség főparancsnokaként álljon ki a katonák érdekeinek védelméért.
Támogatását előre is köszönöm.
Budapest, 2011. június 07-én
Tisztelettel,
a Honvédszakszervezet elnöksége nevében:
Czövek János
elnök