2017. 12. 11. hétfő
Árpád
: 314 Ft   : 266 Ft Benzin: 325 Ft/l   Dízel: 323 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Ez nemcsak a rendvédelmisek ügye: ma mi, holnap bárki más

Hosz  |  2011. 06. 10., 12:26

A június 14-i, keddi Népszabadságban jelent meg az az interjú, amelyet a Hosz elnöke adott a Népszabadság szakújságírójának. A téma természetesen a nyugdíjügy és szakszervezetünk katonák érdekében vívott küzdeme volt. A Hosz elnökével készített interjút az alábbiakban olvashatják...

Bár az érdekképviseletek számára a kormány utolsó javaslata is tudomásul vehetetlen és elfogadhatatlan volt, Czövek János, a Honvédszakszervezet és a Fegyveres és Rendvédelmi szféra sztrájkbizottságának elnöke szerint a kormány az eredeti ötleteihez képest visszafogottabb tervekkel állt elő. Már nem akarják a törvény erejével munkára kényszeríteni a szolgálati nyugdíjasokat. A tárgyalásoknak és a tüntetéseknek azonban nincs még végük, és a szakszervezetek csak remélni tudják, hogy ha sikerülne kompromisszumra jutniuk a kormánnyal, akkor azt önálló képviselői indítványokkal nem írják felül.

- Nem érzi úgy, hogy átverték, de legalábbis elaltatták önöket? Miközben a belügyminiszterrel igyekeztek megegyezni azokról a javaslatokról, amelyeket az érdekképviseletek sem tudomásul venni, sem elfogadni nem tudtak, a parlament elfogadta a szolgálati nyugdíj megszüntetését, a szolgálati nyugdíjasok járandóságának csökkentését, megvonását lehetővé tévő alkotmánymódosítást.- Még a tárgyalások legelején kértük Pintér Sándor belügyminisztertől, hogy az egyeztetések befejezéséig ne nyúljanak az alaptörvényhez. Jelezte, hogy nincs lehetősége lassítani vagy megállítani az alkotmánymódosítás menetét. Ennek tudatában mi abban a reményben folytattuk ezek után a tárgyalásokat, hogy az akkor még csak beterjesztett, utóbb el is fogadott alkotmánymódosító javaslat csupán a változtatás lehetőségét, annak alkotmányos alapját teremti meg, amivel a kormány indokolt esetben élhet, de nem kötelező élnie.

- Miben reménykednek? Az alkotmánymódosítás alapján bárkinek, aki még nem érte el az öregségi nyugdíjkorhatárt, csökkenthető, szociális juttatássá alakítható, akár meg is szüntethető a nyugdíja. Van értelme ezek után bármiről is tárgyalni?

- Ez számunkra nem kívánságmüsor, az ördög ugyanis a részletekben búvik meg. Korántsem mindegy, hogy az alkotmánymódosítás alapján alkotott törvényekbe mi kerül be és mi nem. Nem tehetjük meg, hogy "most már úgy is mindegy" alapon felállunk és becsapjuk magunk mögött az ajtót. Kötelességünk még ebből a kilátástalannak tünő, rossz, felháborító és elfogadhatatlan helyzetből is kihozni a lehető legtöbbet a tagság érdekében.

- Önök azt mondják, ne nyúljanak szerzett jogainkhoz, hagyják békén a nyugdíjasokat, az aktívak esetében pedig az esetleges változások ne érintsék a már szolgálatban állókat.

- Igen, lényegében erről van szó.

Czövek JánosNépszabadság - Kocsis Zoltán - Ezzel szemben a kormánypárti politikusok azt mondják, hogy minden egészséges ember menjen vissza dolgozni, meg kell szüntetni az ilyen-olyan kedvezményeket, mert nem bírja el a nyugdíjkassza, ha életerős és viszonylag fiatal embereknek több nyugdíjat fizetnek, mint amennyit mások fizetésként kapnak. Igen távolinak tünnek az álláspontok.

- Ezért kell tárgyalni. A kormány első javaslatában lényegében az állt, amit ön is megfogalmazott: aki még nem érte el az öregségi nyugdíjkorhatárt, menjen vissza dolgozni. Ehhez képest sikerült elérnünk, hogy már szó sincs arról, hogy a törvény erejénél fogva minden öregségi nyugdíjkorhatár alatti szolgálati nyugdíjast visszakényszerítenének a munka világába.

- Igaz, maradhatnak, csak adózniuk kell majd a járandóságuk után. Mi ez, ha nem kényszer?- Persze, hogy az. Egy szóval sem mondtam, hogy a kormány javaslata elfogadható kompromisszum. Csak azt mondtam, hogy a tárgyalások hatására az eredeti elképzeléseikhez képest visszafogottabb a javaslat. Öt lehetőséget kínálnak azoknak a szolgálati nyugdíjasoknak, akik még nem érték el az öregségi nyugdíjkorhatárt. 1.) Maradnak nyugdíjban, és megfizetik a 16 százalékos adót a járandóságuk után. Az adó miatt a szolgálati ellátása (nyugdíja) senkinek nem lehet kevesebb 117 ezer forintnál. 2.) Elhelyezkednek a civil szférában, és jövedelemkorlát nélkül dolgoznak, amíg el nem érik a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, emellett megkapják az adóval csökkentett szolgálati ellátást (nyugdíjat) is. 3.) Visszatérnek a közszférába, ez esetben a nyugellátásuk szünetel. 4.) Visszatérnek hivatásos állományba, és a beosztásuknak megfelelő illetményért dolgoznak a nyugdíjkorhatár eléréséig; a járandóságuk folyósítása ekkor is szünetel. 5.) A nyugdíjasok könnyített szolgálatra is visszatérhetnek, ez esetben heti maximum 35 órát kellene dolgozniuk, és a járandóságuk nem lehetne kevesebb, mint a szolgálati ellátásuk (nyugdíjuk).

- És ezek elfogadható javaslatok?

- Dehogy. Meg is mondtuk: sem tudomásul venni, sem elfogadni nem tudjuk a kormány javaslatait. Szerzett jogok csorbítását, megvonását nem lehet elfogadni. Az érdekképviseletek továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a kormány hagyja békén a már nyugállományban lévő kollégákat. Az aktív állománynak pedig továbbra is követeljük, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt öt évvel vonulhassanak majd nyugdíjba, valamint látni szeretnénk végre a részleteket is.

A nyugdíjasokat aligha mentik meg az adózástól, a kormány legalábbis eltökéltnek tünik. Az aktív állománnyal kapcsolatban pedig a kormány, a belügyminiszter többször is felszólította önöket, tegyenek javaslatokat az új életpályamodellre, és a többi.

- Akárhányszor szólítanak is fel minket, az álláspontunk ugyanaz, mint a tárgyalások kezdetén: ne tőlünk várjanak javaslatot szerzett jogaink további megvonásához, csorbításához. Az életpályamodell kialakításához viszont konkrét javaslataink vannak.

- Azt azért önök is nyilván érzik, hogy nem maradhat úgy minden, ahogy eddig volt, különben nem mondanák azt, hogy támogatnak bizonyos változtatásokat, de csak akkor, ha az új szabályok csak az azok elfogadása után szolgálatba lépőkre vonatkoznak majd.

- A honvédelmi és rendészeti területen is lázas jogalkotás folyik. Elkészült az új Honvédelmi Törvény, új szolgálati törvényt alkot - várhatóan még az ősszel - a parlament a rendészeti szerveknek és a honvédségnek egyaránt. A már megkezdett törvénymódosítások keretében adott a lehetőség olyan átmeneti szabályok megalkotására, amelyek fokozatosan léptetik hatályba például az új nyugdíjszabályokat.

- Ön személy szerint el tud képzelni olyan törvényjavaslatot és egy ahhoz kapcsolódó katonai életpályamodellt, amelynek ismeretében az érdekképviseletek felülvizsgálnák azt az álláspontjukat, hogy az "új szabályok csak az ez után felszerelőkre vonatkozzanak"?

- Mindenesetre a kormány hozzáállása nem volt túl barátságos. Azzal, hogy a már beterjesztett alkotmánymódosítási javaslatból tudtuk meg, hogy el akarják venni a szolgálati nyugdíjunkat, nemcsak minket, magát is nehéz helyzetbe hozta. Én még nem láttam ebben a szférában ekkora felháborodást. Megjegyzem, a szóban forgó alkotmánymódosítás alapján bárkinek a járandósága megvonható, csökkenthető vagy átalakítható, akinek azt az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt kezdték el folyósítani. Mi ezt kezdetektől hangoztattuk, felhívtuk a civil szféra figyelmét, hogy ez nemcsak a fegyveres és rendvédelmi dolgozók, hanem minden magyar munkavállaló ügye, mert mindenkit érinthet.

- Meg tudja erősíteni, hogy az alkotmánymódosítást követő keddi találkozójukon a miniszterelnök tényként beszélt arról, hogy önök "az elsők a sorban", azaz, hogy hasonló változtatásokra más szakmákban is sor kerülhet?

- Igen, beszélt erről.

- A honvédségnél hány nyugdíjast érint a szolgálati nyugdíjrendszer átalakítása?

- Hét-, hét és fél ezret. Döntő többségük nem önszántából ment szolgálati nyugdíjba, hanem parancsra. Hadd emlékeztessem a döntéshozókat: az elmúlt húsz évben Magyarországon az addigi 150 ezer fős hadsereget 26 ezresre csökkentették. Laktanyák, fegyvernemek sora szünt meg. Ezrek távoztak a rendőrségtől az elmúlt években azért, mert nem tudtak nekik az addigi beosztásukkal azonos munkát adni. A honvédségnél nemhogy azonosat, még csak hasonlót sem, semmilyen munkát nem tudtak adni azoknak az embereknek, akik esetenként 25-35 éven keresztül esküjükhöz híven szolgálták a hazájukat, oda költöztek, ahová a parancs szólította őket. Ezek az emberek letelepedtek, nem egyszer állami segítséggel, új életet kezdtek, és most nem értik. mi történik velük, körülöttük.

- Egyes internetes fórumokon meglehetősen szélsőséges megnyilatkozások is olvashatók.

- Csodálkozik? Sem a nyugdíjasok, sem a még aktívak nem tudják, mi vár rájuk. Kértük a kormányt, fogalmazza már meg végre a maga álláspontját, és egységesítse a kommunikációját. Mégiscsak tarthatatlan, hogy a miniszterelnök szóvivője szerint a Szociális konzultáció után foglalkozik a kormány korkedvezményes nyugdíjakkal, miközben kormánypárti politikusok azt mondják, hogy minden egészséges ember menjen vissza dolgozni, és a sajtóban megjelent, senki által nem cáfolt hírek szerint több tervezet is készült arra, hol és milyen feladatokkal bíznák meg a reaktivált szolgálati nyugdíjasokat. Csoda-e, hogy ekkora az elkeseredettség? A Honvédszakszervezet ma már évi tízmillió forintot költ segélyekre. 2002 óta nem volt béremelés az ágazatban, az itt dolgozók 40 százalékos reálbércsökkenést szenvedtek el. Akármilyen életpályamodellt is készít a kormány a katonák és a rendvédelmi dolgozók számára, ma már elkerülhetetlen és erősen kívánatos is, hogy rövid távon érezhető, tehát nemcsak hangulatjavító intézkedések is legyenek benne.

- Ön a Fegyveres és Rendvédelmi szféra sztrájkbizottságának elnöke. Nem furcsa sztrájkbizottságot alakítani olyan szervezeteknek, amelyek nem sztrájkolhatnak?

- Nem minden tagunk számára tiltott a sztrájk.

- A konyhás néni fog sztrájkolni a katonák érdekében?

- A legtöbb helyen már konyhás nénik sincsenek. Június 16-án négy szakszervezeti föderáció tart demonstrációt a munka világában történt dolgozóellenes változtatások és az egyeztetések elmaradása miatt. Ahhoz csatlakozunk mi is. És várhatóan további demonstrációkhoz is. Úgy tünik, a civil társadalom megértette, hogy az ő bőrére is megy a "játék", ma mi, holnap ők, sorstársak vagyunk.

- Rövid idő alatt két sztrájkbizottsági elnök is távozott.

- Csak egy. Kónya Péter lemondott, az utóda, Árok Kornél pedig eleve csak néhány napra vállalta az elnökséget. Őutána választottak engem erre a posztra.

- Kónya Péter miért mondott le?

- Nem tudom. Én is kíváncsi vagyok rá. Azt ígérte, ha túl leszünk a tárgyalásokon, elmondja a nyilvánosság előtt.

- Az elkövetkezendő hetekben tehát tüntetnek és tárgyalnak. De mi a garancia, hogy a kormány, a kormánytöbbség betartja a megállapodásukat, s nem áll majd elő a törvények vitája során egy kormánypárti képviselő egy önálló indítvánnyal, amellyel minden addigi egyezséget semmissé tesz?

- Mire van ma garancia Magyarországon? Számunkra egyedül a miniszterelnök szava lehet a garancia. De csak reménykedni tudunk, hogy egy esetleges megállapodás, egy mindkét oldal számára elfogadható kompromisszum esetén, ha ő azt mondja, hogy "senki nem piszkál bele a törvénybe", akkor úgy is lesz. Reméljük, nem kell csalódnunk. Az előjelek kedvezőek, amennyiben úgy tünik, a korábbi gyakorlattól eltérően most bevonnak minket a ránk vonatkozó törvények előkészítésébe. Kérdés, hogy oda is figyelnek-e a szavunkra, vagy csak rögzítik a tényt, hogy ott lehettünk, és elmondhattuk a véleményünket.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Honvédszakszervezetet a Facebookon!

Még több friss hír

2017. 11. 20., 13:59
Még Karácsony előtt a teljes személyi állomány egységesen 45.000 forint utalványban részesül. A honvédelmi miniszter és az érdekképviseleti szervezetek között 2017. november 20-án megállapodás került aláírásra „a Magyar Honvédség személyi állománya 2018. évi egyes illetményjellegű és illetményen kívüli juttatásairól”.
2017. 10. 13., 11:33
A Honvédszakszervezet hagyományaihoz híven ez év végén 2017. december 09-én 15 órai kezdettel ismét megrendezi a Fővárosi Nagycirkuszban tartandó rendezvényét megköszönve ezzel Tagjainknak az egész éves munkát…
2017. 12. 01., 11:55
2017. november 30-án a LIGA Tanács tisztújító ülését tartotta Budapesten. A tagszervezetek küldöttei szinte teljes egészében újjáválasztották a korábbi tisztségviselőket, így 99,1 százalékos szavazataránnyal Doszpolyné dr. Mészáros Melindát, a szervezet 2016 májusában megválasztott elnökét.
2017. 11. 28., 12:31
2017. november 21-én a HR Portál hosszabb interjút közölt a LIGA Szakszervezetek elnökével. A lap dr. Mészáros Melindát többek között a szakszervezetek terveiről, a munkaerő-piaci változásokról és a szakszervezetek-kormány tárgyalásokról kérdezte.
   MÁSOK ÍRTÁK
2017. 03. 03., 12:20
Nagy hangsúlyt kell fektetni a toborzóirodákban nyújtott szolgáltatásokra, de a példamutató katona a legjobb toborzó.
2017. 03. 03., 12:17
2026-ra a térség egyik legmeghatározóbb haderejévé fejlesztik a Magyar Honvédséget.
2017. 01. 13., 16:44

Esküt tettek a határvadászok

Az illegális migráció növekedése miatt tavaly augusztusban határozott a kormány a Készenléti Rendőrség létszámának növeléséről. A határvadászok elsőként hivatásos állományba vett tagjai január 12-én, csütörtökön tették le az esküt.
2017. 01. 13., 16:40
Márciusban érkeznek meg Szolnokra azok a kiképző, felderítő és futárrepülőgépek, amelyeket a cseh Zlin Aircraft gyártócégtől vásároltak meg a Magyar Honvédségnek.

  JETfly Magazin

A megújult szabályoknak köszönhetően minden eddiginél eseménydúsabbnak ígérkezik a Red Bull Air Race 2018-as versenysorozata Master és Challenger kategóriában egyaránt.

  Háború Művészete magazin

Új segítőkre lelt a Kecskeméti Szent László Lions Club a Durgó Tamás őrnagy vezette Bács-Kiskun megyei toborzó iroda katonái személyében, hisz mostantól több esetben közös programokon fognak együtt jótékonykodni.