Elfogadták az új Honvédelmi Törvényt

Magyarország megújításának eddigi egyik legfontosabb müve az alaptörvény és a hozzá kapcsolódó sarkalatos törvények megalkotása. A honvédelem rendszerének megújításakor pedig különösen nagy jelentőséggel bír az új honvédelmi törvény”- fogalmazott Hende Csaba expozéjában, még az új honvédelmi törvényjavaslat általános vitájában. A hon védelmének sarkalatos törvényével, illetve időszerüségével kapcsolatban a honvédelmi miniszter így fogalmazott: „megalkotásának alapvető oka az volt, hogy a 2012. január elsejétől életbe lépő alaptörvényünk néhány pontjához hozzá kellett igazítani az ugyancsak e naptól hatályba lépő új honvédelmi jogszabályokat is”.

Az új honvédelmi törvény megalkotását követően, mondhatnánk, még nagyobb tempóra váltanak a honvédelem teljes körü szabályozásában részt vevő tárcák szakemberei. Ami a Honvédelmi Minisztériumot illeti, Hende Csaba számos esetben hangot adott annak, hogy a tárca jogászai és szakemberei nagy erővel dolgoznak a legkülönfélébb szintü szabályozók kimunkálásán. Köztük például két törvény – az új szolgálati törvény, illetve a hadkötelezettséggel összefüggő nyilvántartásokról szóló törvény – kodifikációján, normaszövegének előkészítésén.

Ősszel, az új katonai életpályamodell elfogadását követően - és azt alapul véve - megkezdődhet a jogállási törvény megújítása is. A honvédelemmel kapcsolatos kormányrendeleteket, miniszteri rendeleteket is újra kell alkotni, éppen az alaptörvénybeli, illetve a honvédelmi törvénybeli változások miatt. Elsődleges cél az volt, hogy az alaptörvényben rögzített elveket és feladatokat a hon védelmének törvénye részleteiben szabályozza és megteremtse azokat a törvényes kereteket, amelyekkel a további szükséges részletszabályok megalkothatóak.A honvédelem nemzeti ügy, hiszen mindannyian érintettek vagyunk benne. Így van ez akkor is, ha a béke idején van, aki ezt nem tartja elsődlegesen fontos dolognak- fogalmazott Hende Csaba korábban, miniszteri expozéjában. Nos, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvényt a zárószavazáson a képviselők 295 igennel, 46 nemmel, és tartózkodás nélkül fogadták el. Az egyszerü többséget igénylő paragrafusokat 296 igennel és 47 nemmel, illetve tartózkodás nélkül szavazta meg a parlament.

(kormany.hu; Zrínyi Média- M. Tóth György)