Kéklámpák és szirénák, virágcsokrok és mécsesek

Már délután 4 órakor gyülekeztek az emlékezés résztvevői. A motorosok és a tüzoltójármüvek a Hősök teréről indultak a Müszaki Egyetem előtti szabad területre.

A helyszínen Hócza Györgytől, a Tüzoltókért Alapítvány elnökétől megtudtam, hogy kezdeményezésére - az évforduló napján, augusztus 8-án - a tüzoltóparancsnokságok épületére kihelyezték a gyászlobogókat, a szertárakból kiálló tüzoltóautók pedig kéklámpával és szirénaszóval tisztelegtek a hős bajtársak emléke előtt.

Mivel a heves eső lehetetlenné tette a megemlékezés megrendezését az egyetem előtti szabad területen, a beszédek a földszinti emléktábla közvetlen közelében hangzottak el.

Ez a nap az emlékezésről szól. Szeretnénk minden évben megrendezni ezt az eseményt, hiszen csak így tudunk megemlékezni azokról a hősökről, akik a mai napig itt vannak tudatunkban, emlékezetünkben – mondta Hócza György, a Tüzoltókért Alapítvány elnöke.

Mészáros Imre beszédében elmondta: ez már a harmadik év, hogy társzervezőként itt lehetünk. Egy évben egyszer, augusztus 8-án fejet hajtunk a hősök előtt. A tüzoltók a mostban élnek, hogy legyen jövő.

Miután a moderátor a rendezvény fővédnökét, Tarlós István budapesti főpolgármestert idézte, név szerint megemlékezett 1950. május 3-tól minden hősi halott tüzoltóról, így Bokodi Józseftől kezdve egészen a müegyetemi tüz három áldozatáig minden hősi halottról megemlékezett.

Ezt követően egyperces néma tiszteletadással emlékeztek meg a hősökről, majd az egyetem épületében található emléktáblánál helyezhették el a résztvevő szervezetek képviselői a megemlékezés virágait és a mécseseit. Szakszervezetünk képviseletében dr. Mészáros Melinda és Lippai Csaba alelnökök helyeztek el virágcsokrot. A Hősi halott tüzoltók emlékét kegyelettel megőrizzük!

Közben az időjárás is megnyugodott, s a rendezvény ,,Tüzben éltek" címmel emlékkoncerttel folytatódott. 

A szabadtéri zenei eseményen először a tüzoltózenekar, majd a magyar könnyüzenei élet jeles képviselői léptek fel.

De mi is történt öt éve, 2006. augusztus 8-án?

20-25 perc az élet

Ez egy olyan nap volt, amely átlagosnak indult. Mindenki tette, amit tennie kellett. A pék kenyeret sütött, a postás hordta a leveleket, a gyerekek élvezték a szünidőt, és a tüzoltók is végezték napi rutinfeladataikat.

Szinte minden tökéletes volt. Szinte.

„Emlékszem, mikor az éjszaka közepén felhívott egy kollégám, aki ott volt a helyszínen. Megkérdezte, hogy hallottam-e mi történt. Mondtam neki, hogy nem, de akkor már sejtettem, hogy baj van. A hívását követően percekig döbbenten ültem az ágy szélén, és egyszerüen nem akartam elhinni. Nem akartam, és a mai napig nem akarom!”

Paul Tamás

 „Három tüzoltó életét vesztette, további hét tüzoltót súlyos füstmérgezés miatt kórházba szállítottak, miután a Budapesti Müszaki és Gazdaságtudományi Egyetem pincéjében egy lőtéren tüz keletkezett.”

„Feltehetően felderítés közben eltévedt az átláthatatlan, sürü füstben a három tüzoltó, a légzőkészülékükben elfogyott a levegő, már eszméletlenül hozták fel őket kollégáik. A tüz, a mínusz 2. szinten, a földalatti lőtéren keletkezett egy labirintusrendszerben, amelyet csigalépcsőn és folyosókon keresztül lehet megközelíteni.”

 „A tüzoltók légzőkészülékeiben 20-25 percre elegendő levegő van.”