Szlovákia: Közös Nyilatkozatot fogadtak el a Visegrádi Négyek

Michal Bohunnicky a házigazda szlovák szervezet elnöke a megnyitója során, miután üdvözölte a konferencia résztvevőit elmondta, hogy a konferencia témája az egyes tagországok szociális ellátási rendszerének bemutatása lesz.

Rudolf  Martanck a szlovák szolgálati törvény kidolgozója, először a történelmi hátteréről beszélt. Elmondta, hogy I. Ferenc József osztrák császár 230 éve adta ki az első katonák ellátásáról szóló törvényt, majd beszélt napjainkig történő folyamatos fejlődéséről. Ezt követően rövid áttekintést adott a jelenlegi szociális ellátó rendszerekről, a baleset, betegség esetén történő ellátásokról, a nyugdíjról. Kétszintü biztosítási ellátás van a hadseregben, fő jellemzője a rendszernek a kompenzálás és a motiváció. A nem szolgálattal összefüggő megbetegedés esetén a katonák teljes fizetést kapnak harminc napig, utána a TB járandóságot. Szolgálattal összefüggő baleset esetén maximálisan egy évig kaphatják a teljes fizetésüket. A katona halála esetén öt évig kapja a család a katona teljes fizetését.

Megállapította, hogy a hadseregnél nem lehet ugyanolyan feltételeket teremteni, mint az egyéb munkahelyeken (szolgálatok, gyakorlatok), ezért a kompenzálni kell a katonákat, jobb feltételt kell teremteni, mint a civil életben. A nyugdíjjal kapcsolatban elmondta, hogy jelenleg 15 szolgálati év után a katonák 50 százalékos nyugdíjjal tudják elhagyni a hadsereget, amely szolgálati évente 2 százalékkal emelkedik. A kormányzat ez évtől a 15 évet 25 évre fogja emelni. A hivatásos állománynak az üdülés kedvezményes, a nyugállományúaknak pedig támogatás nélküli.

Az államnak fontos, hogy hivatásos és szerződéses katonái a legkiválóbbak legyenek, így az ország védelme is biztos kezekbe kerül.

Emil Hvasta ezredes a Szlovák Védelmi Minisztériumból a véderő szociális biztonságáról számolt be. Elmondta, hogy az elmúlt években nagy átalakuláson ment át a szlovák hadsereg kevesebb lett a magasabb rendfokozatokban lévők száma, de nagyrész sikerült a megszüntetett beosztásokban lévőknek szolgálati nyugellátást biztosítani.  Elmondása szerint az átszervezés során például az egész szlovák hadseregből 5 fő került őrnagyi beosztásból alacsonyabb beosztásba. Nem vált be mégsem ez a megoldás, mert az alacsonyabb beosztással és rendfokozattal járó munkát a beosztást vállaló személyek nem tudták hasonló intenzitással folytatni, ezért az új munkakörükben nem feleltek meg.

Marian Babuska a lengyel Konwent elnöke a lengyel sajátosságokról beszélt. Elfogadta a parlament a veterántörvényt, melynek kidolgozásában aktívan rész vett a szervezetük.

A hadsereg tagjai hozzájárulást kapnak az üdülőkben, a gyógyintézetekben történő kezelésekhez, a gyermekeik üdültetéséhez, a külföldi szolgálat utáni pihentetéshez. A nyugdíjkiadásokat a központi költségvetés fedezi. A nyugdíjba vonult lengyel katona a katonai nyugdíjasok otthonában is lakhat. A nyugdíj mértéke elsősorban a szolgálati időtől és a beosztástól függ. Nálunk az új törvényi rendelkezéseket csak az újonnan bevonulókra alkalmazzák.

Lippai Csaba a Hosz alelnöke, a magyar rendszert mutatta be.

Az előadása első felében Magyarországon jelenleg müködő szociális ellátási rendszert mutatta be. Ezt követően a várható változásokat ismertette a jelenlévő szakszervezeti képviselőkkel.  Az előadás alatt már a testbeszédeken is látszott a megdöbbenés, melynek a kérdések és hozzászólások során hangot is adtak a résztvevők, hogy Magyarországon ilyen nagymértékü a megszorítások nagysága. Az előadás „utóirataként” az előadó beszámolt az elmúlt közel egy évben végzett érdekvédelem és érdekképviseleti tevékenységről az elért eredményekről és buktatókról.

Roman Doba, a cseh rendszert az SVP ACR elnöke mutatta be.

2011. januártól a hadseregnél 10%-os bércsökkentést hajtottak végre, a nyugdíjasoknál 19%.-ost, fel kell készülniük az esetleges laktanyák bezárásra. Jogszabályi változások ne következtek az elmúlt évben, de a már meglévő jogszabályokban meghatározták a 2011-2016 időszakra az aktív szolgálat 65, illetve nők estében 62 életévig fog tartani. A jövő évben új adóreform is várható. A hivatásos katonákról szóló törvény szerint lehetőség van az átképzésre a központi költségvetésből. A végkielégítés rendszere attól függ, mennyit szolgált, illetve milyen okból bocsátották el.

A szlovén érdekképviseleti vezető elmondása alapján a szlovén helyzet nagyon hasonló, mint a magyarországi. A rekreáció lehetősége hasonlóan adott, mint a többi európai országokban. A nyugdíjjal kapcsolatosan elmondta, hogy kettő pillérből áll, az első pillér az állami költségvetésből finanszírozott, második pillére az önkéntes nyugdíjbefektetések. 2012. január 1-től bevezetendő nyugdíjreform után a nyugdíjak évente 0,5 százalékkal fognak csökkenni és a nyugdíjkorhatár 65 évre változik.  A katonai nyugdíjak és a hivatásos állomány illetménye is jelentősen magasabb az országos átlagnál. A hivatásos állomány bére az elmúlt évben 3 százalékkal csökkent, és ez a csökkenés várhatóan nem áll meg. A temetkezési költségeknek az állam 80 százalékát átvállalja a nyugállományúak esetében, az aktív állománynál a teljes költséget fedezi. Évente 500 Eurot kap a hivatásos állomány üdültetési hozzájárulás címén.

Elmondható, mind az öt országban jelentős mértékben csökkentek a juttatások az elmúlt évben. Számos megszorító intézkedések és csökkentések kerültek bevezetésre. Mind az öt ország kormánya a gazdasági helyzetre hivatkozott. Természetesen szóba kerültek az említett országok szolgálati nyugdíjrendszerei is.

Sajnos most is megerősítésre került az a tény, hogy csak Magyarországon visszamenőleges a nyugdíjrendszer átalakítása. A lengyel, cseh, szlovén hadseregben az újonnan felszerelt katonákra vonatkoznak a nyugdíjba vonulás új szabályai.

A találkozó zárásaként a négy szervezet vezetője egy közösen aláírt nyilatkozatot adott ki.

A következő találkozó házigazdája Cseh Köztársaság lesz 2012-ben.