Szolgálati járandóságosok ügye: Petíciót nyújtott be a KNOÉ

Az EP foglalkoztatási és szociális bizottságának vezetője, Pervenche Berés Brüsszelben fogadta a KNOÉ vezetőit - mondta el lapunknak Kuti László, az egyesület elnöke. A bizottság elnökének - elmondása szerint - eddig nem volt tudomása arról, hogy a magyarországi törvénymódosítások nemcsak a még aktív állományban lévőktől vontak el szerzett jogokat, hanem a már nyugdíjas státuszban lévő emberek juttatásait is csökkentették.A megbeszélést követően az egyesület petíciót nyújtott be az Európai Parlamentnek. A petíciós bizottság munkatársainak határozott véleménye szerint a dokumentum a korábbi, kevésbé részletes információiknál átfogóbb, világosabb és érthetőbb képet ad a korábbi korhatár alatti magyarországi nyugdíjasok helyzetéről, mely valószínüsíti, hogy az EP tárgyalni fogja az ügyet.A KNOÉ tagjainak 90 százaléka rendvédelmi dolgozó (rendőr, tüzoltó, polgári védelem) és katona, 10 százalékban pedig egyéb veszélyes, egészségre ártalmas munkát végző személy (vasutas, buszsofőr, sugárzóanyaggal dolgozó, például röntgen asszisztens, bányász). Az érintett réteg lényeges, gyakran a hivatalos munkaidőt 60-70 százalékkal is túllépő túlmunkát végzett, ünnepnapokon és éjszakákon át, anélkül hogy ezt számára kifizették volna - hangsúlyozza a petíció. Ez egy kialakult gyakorlat volt, melyet a 25 éves szolgálati idő utáninyugdíjba vonulás lehetősége kompenzált. A törvény egyszerüen megszüntette a nyugdíjas státuszt úgy, hogy egy társadalombiztosítási átalakításnak tünteti fel. Az intézkedés az érintett családokat ellehetetlenítette, komoly anyagi és erkölcsi problémát okozva ezzel.Az egyesület beadványában 10 pontban foglalja össze a tagjait ért negatívhatásokat:1. A KNOÉ tagjai nagy része éppen a magyar állam intézkedései miatt, akarata ellenére kényszerült korkedvezményes nyugdíjba, sorozatos átszervezés, létszámleépítés következtében. Ilyen volt többek között a határőrség 2008. január 1-jei megszünése, illetve 2011. január 1-jén a Vám- és Pénzügyőrség, valamint az Adó- és Ellenőrzési Hivatal egyesítése. Az átszervezések, különböző beosztások megszüntetése vagy létrehozása során korkedvezményes nyugdíjba került tagjaink kényszerhelyzetben voltak, fel sem ajánlottak számukra képzettségüknek és iskolai végzettségüknek megfelelő munkát.2. Az egyesület szerint a törvény rendelkezései meglehetősen súlyos jogkövetkezményeket rónak az érintettekre, megfosztja őket nyugdíjuktól, mint tulajdonuktól, a biztonságtól és egyéb kedvezményektől. Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 1. cikke fogalmazza meg, hogy "Minden természetes vagy jogi személynek joga van javai tiszteletben tartásához. Senkit sem lehet tulajdonától megfosztani, kivéve, ha ezközérdekből és a törvényben meghatározott feltételek, valamint a nemzetközi jog általános elvei szerint történik." Az egyesület szerint jelen esetben nem lehet közérdekről beszélni, mint kimentési okról, és arról sem, hogy a szóban forgó törvény megfelel a nemzetközi jog általános alapelveinek. A törvény által megszünik az érintett személyek nyugdíjas státusza, a helyette folyósított többféle elnevezésü juttatás pedig bármikor megvonható, csökkenthető ésadóztatható. Ezzel párhuzamosan megszünik minden nyugdíjas kedvezmény és egyéb jogosultság is.4. Sérülnek az Egyezmény 13. cikkében foglaltak is, ugyanis az érintettek nem tudnak jogorvoslattal élni a hazai hatóság előtt. A jogorvoslat magyarországi érvényesítését a 2012. január 1-ig hatályban lévő Alkotmány, az 1949. évi XX. törvény nem teszi lehetővé, hiszen megfogalmazza a 70/E. § 3) bekezdésében, hogy "Az ellátáshoz való jog a nyugellátás tekintetében az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki. Törvény az e korhatárt be nem töltött személynek is nyugellátást állapíthat meg. Az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető."5. Sérül az Egyezmény 7. cikke is, mely a törvényi rendelkezés nélküli büntetés kiszabásának tilalmát fogalmazza meg. A törvény olyan büntetést szab ki azokkal szemben, akik a törvény hatálya alá tartoznak, mely a magyar büntető anyagi jog szerinti mellékbüntetésnek számítanak. Ilyen a rendfokozat használat, az egyenruha viselési jog, az orvosi ellátáshoz való jog, és minden a nyugdíjas státusszal együtt járó kedvezmény megvonása. Ezekről a törvény ugyanis semmilyen rendelkezést nem tartalmaz.6. Sérül az Egyezmény 14. cikkében megfogalmazott diszkrimináció tilalma is ugyanis a törvény nem vonatkozik az 57 és a 62 év közötti rendvédelmi és katona nyugdíjasokra, ugyanis a jogalkotó ezt a réteget kiemelte a törvény hatálya alól.7. Az érintett réteg nem folytathat kiegészítői vállalkozói tevékenységet, így elveszítette a járulékkedvezményét is. A korhatár alatti járandóságban részesülők csak fő tevékenységü vállalkozóként müködhetnek tovább. Ez elviselhetetlen többlet terhet jelent, és az érintett vállalkozókat és vállalkozásokat anyagi krízishelyzetbe vagy csődhelyzetbe taszítja.8. Az egyesület szerint erősen aggályos, hogy a törvény szerint a járadék szüneteltetési okának megállapítása céljából a nyugdíjmegállapító szerv a szolgálati járandóság megállapítására irányuló eljárása során elektronikus úton továbbítja a jogosult természetes személyazonosító adatait a bünügyi nyilvántartó szervnek. A bünügyi nyilvántartó szerv a személyazonosító adatokat összeveti a büntettesek nyilvántartásában kezelt adatokkal. Ha az összevetés alapján a bünügyi nyilvántartó szerv azt állapítja meg, hogy bármelyikükbüncselekményt követett el, és az elítéléshez füződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült, e tényt, a büncselekmény vagy büncselekmények elkövetésének idejét, valamint a személyazonosító adatokat továbbítja a meghatározott szervnek. A törvény e pontja alapján egyfajta fokozott bünügyi felügyelet alá kerülnek a szolgálati nyugdíjasok, ami az egyesület megítélése szerint sérti a szabadságjogokat.9. Az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság a KNOÉ tagjainak írt levelében megerősítette, hogy jogszabályi rendelkezés hiányában a korábban közös megegyezéssel, fél nyugdíjjal távozottak szolgálati nyugdíját/szolgálati járandóságát 50. életévük betöltésekor nem fogja kiegészíteni teljes nyugdíjjá/szolgálati járandósággá a vonatkozó törvénymódosítás értelmében. Ez lényegében azt jelenti, hogy újabb anyagi vonatkozású érdeksérelmet okoz azállam a szolgálati nyugdíj/járandóság kiegészítésének elmaradásával, hiszen az e körbe tartozókat 50 százalékos büntetőadóval sújtja. Az érintettek a rájuk irányadó nyugdíjkorhatár (akár 65 év) eléréséig nem számíthatnak az ellátás összegének növelésére.10. A törvény értelmében a szolgálati járadék a mindenkori személyi jövedelemadóval csökkentett nyugdíj összege. Az adózó állampolgárokat Magyarországon gyermekek után járó adókedvezmény illeti meg. Ez sem vonatkozik a szolgálati nyugdíjasokra, ugyanis a kedvezményre jogosító igazolást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal csak 2013. június 30. után adja ki. Egészen pontosan ez azt jelenti, hogy a gyerekkedvezményre jogosultak, a kedvezményt másfél évig nem tudják igénybe venni.