szechenyi-terv-plusz
2025. 02. 19. szerda
Zsuzsanna
: 401 Ft   : 385 Ft Benzin: 583 Ft/l   Dízel: 614 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Alkotmánybíróság: Közlemény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetésének vizsgálatáról

Hosz  |  2013. 09. 24., 10:39

Az Alkotmánybíróság a szeptember 23-án meghozott határozatával elbírálta a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (Knymt.) elleni indítványokat. A testület alaptörvény-ellenesnek ítélte és megsemmisítette azt a szabályt, amelynek értelmében a szolgálati járandóság folyósítását a Knymt. hatálybalépését megelőzően elkövetett súlyosabb bűncselekmények miatt is szüneteltetni kell. Az Alkotmánybíróság az indítványokat egyebekben elutasította...

Az alkotmányjogi panaszt előterjesztő magánszemélyek a tulajdonhoz való jognak, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának és a szociális biztonsághoz való jognak a sérelmére hivatkozva kifogásolták, hogy a jogalkotó az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően már megszerzett nyugdíjjogosultságokat megszüntette, helyette – az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig – korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati nyugdíj helyett szolgálati járandóság folyósításáról rendelkezett. Volt országgyülési képviselők, illetve korábban szolgálati nyugdíjban részesülők külön is sérelmesnek találták, hogy az őket a Knymt. alapján megillető korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság összege a személyi jövedelemadó mértékével kevesebb, mint korábbi nyugdíjuk összege volt. Az alapvető jogok biztosa szintén indítványt nyújtott be, alaptörvény-ellenesnek tartva a törvény több rendelkezését, köztük a szolgálati járandóság szüneteltetésére vonatkozó előírásokat.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alkotmánynak – az Alaptörvény „Záró és vegyes rendelkezések” 19. (5) bekezdése folytán 2012 végéig továbbélő – 70/E. § (3) bekezdése felhatalmazást adott arra, hogy a törvényhozó az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátást csökkenthesse, szociális ellátássá alakíthassa, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethesse. Emiatt a szerzett jogok, a tulajdonhoz való jog, illetve a szociális biztonsághoz való jog sérelme nem volt megállapítható. Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg továbbá, hogy a szabályozás nem sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, mivel az érintett személyek eltérő törvényi kezelésének alkotmányos indoka van: (1) az öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltött, illetve az azt még el nem ért személyek eltérő kezelésének alapja maga az Alaptörvény, (2) a korhatár előtti ellátásban és a szolgálati járandóságban részesülők nincsenek egymással összehasonlítható helyzetben, miként (3) a volt országgyülési képviselők sem a polgármesterekkel és az európai parlamenti képviselőkkel (akiknek az ellátása – szemben az országgyülési képviselőkkel – nem csökkent a személyi jövedelemadó mértékével), és (4) a korábban szolgálati nyugdíjat kapó személyek között a születési idő alapján tett megkülönböztetésnek ésszerü indoka az előző rendszer (szolgálat felső határa) figyelembevétele, továbbá az, hogy a jogalkotó a változásokkal legsúlyosabban érintett korcsoportnál jelentkező hátrányokat kívánta mérsékelni.

Az Alkotmánybíróság ugyanakkor alaptörvény-ellenesnek ítélte és megsemmisítette azt a szabályt, amelynek értelmében a szolgálati járandóság folyósítását a Knymt. hatálybalépését megelőzően elkövetett súlyosabb büncselekmények miatt is szüneteltetni kell. A testület megállapította: a jogállamiság elvébe ütközik, hogy a szolgálati járandóság jogosultja a büncselekmény elkövetése idején nem lehetett teljes körüen tisztában tette jogkövetkezményeivel. A jogalkotó a szüneteltetés jogalapját – annak idődimenzióját – tehát önkényesen határozta meg, mivel csak a szolgálati járandóság mint ellátási forma bevezetését követően (azaz 2011. december 31. után) elkövetett súlyosabb büncselekmények miatt szüneteltetheti a juttatást.

A határozathoz dr. Dienes-Oehm Egon és dr. Pokol Béla alkotmánybírák párhuzamos indokolást, dr. Balogh Elemér, dr. Bragyova András, dr. Kiss László, dr. Kovács Péter és dr. Lévay Miklós alkotmánybírák pedig különvéleményt füztek.

A határozat teljes szövege itt olvasható.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Honvédszakszervezetet a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:

Még több friss hír

2024. 12. 10., 12:57
Tisztelt Tagtársunk! Örömmel tájékoztatjuk, hogy a GINOP _ PLUSZ 3.2.3-24 „Szociális partnerek kapacitásépítésének támogatása”című pályázat keretében a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet 57.663.449 Ft pályázati forrást nyert el...
2024. 03. 01., 12:35
Örömmel tájékoztatjuk önöket, hogy 2024. július 1-től a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet minden egészségpénztári tagsággal rendelkező tagjának rendszeres támogatást biztosít.
2024. 07. 25., 13:35
A Magyar Közlöny 2024. évi 69. számában 2024. június 28-án kihirdetésre került a honvédek jogállásáról szóló 137/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet (Hjkr.)

  JETfly Magazin

A Saab AB 2025. február 18-án új irodát nyitott Budapesten. A Magyar Honvédség, a svéd vállalat és a hazai védelmi ipar szereplői a jövőben kiemelt figyelmet fordítanak az avionikai fejlesztésekre, amelynek érdekében 2025-ben egy közös Légiképesség-fejlesztési Központot is létrehoznak.

  Háború Művészete magazin

A II. világháború csendes-óceáni hadszínterét kezdetben a japán flotta uralta. A Pearl Harbor utáni hónapok a nyugati szövetségesek számára valóságos vesszőfutást jelentettek, amelynek során számos hadihajót és tengerészek ezreit vesztették el.
Széchenyi 2020 europai szociális alap.