A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (Knymt.) elleni indítványokkal kapcsolatos szeptember 23-i AB határozat után már meg is született jogászaink gyorsértékelése...
Az Alkotmány 70/E. § (3) bekezdése alapján azt mondták ki, hogy ami tulajdonjog volt régen, az már nem az, és ez alkotmányos.Idézet: "Azok, akik az Alkotmány idején, az Alkotmány által védett és támogatott jogon, az Alkotmány előírásainak megfelelően megalkotott törvényi rendelkezések alapján szereztek biztosítási jogviszonyból eredően korhatár előtti (szolgálati) nyugellátást, nem igényelhetnek olyan ellátási formát, amely időközben megszünt."
A diszkriminációt azért nem állapították meg, meg szerintünk nincs összehasonlítható helyzetben az öregségi nyugdíjas és a szolgálati nyugdíjas. Ezzel kapcsolatos eltérő álláspontunkat az alkotmányjogi panaszban kifejtettük, nem is értékeli azt az AB.
Lévay Miklós különvéleménye - amelyhez négy alkotmánybíró csatlakozott - lényegében rekonstruálja az általunk benyújtott panasznak a jogállamiság sérelmére vonatkozó részét, miszerint szerzett jog átmenet nélküli megvonásáról van szó, és a nominális csökkentés a jogállamiságból fakadóan alkotmányellenes.
Ami ennek a döntésnek a strasbourgi relevanciáját illeti: Erősíti azt az álláspontot, hogy alkotmányjogi panasz nem volt hatékony, mert az AB az Alkotmány 70/E. § (3) bekezdésére alapozva nem is tekinti tulajdonjognak a korhatár előtti nyugdíjat, és az ezzel kapcsolatos diszkrimináció vizsgálata során nem is folytatja le ezért a szükségesség-arányosság tesztet, hanem pusztán az ésszerüségit, ami nem felel meg a strasbourgi sztenderdnek.
