Czövek János: nem halogatható az illetményemelés!

A Liga Tanács szeptember 27-i ülése egyhangú szavazással elfogadta a 2014. évi őszi tárgyalások indítványát. Gaskó István elnök azt hangsúlyozta, hogy érzékelhető reálbérnövekedést kell eredményezni a 2014. évi bérfejlesztésnek. A Liga javaslata szerint az éves bérajánlás következtében megvalósuló béreknek fedezni kell a várható inflációt és a GDP 2%-os növekedését is. Ez azt jelenti, hogy mintegy 4,5%-os bruttó keresetnövelést kell elérni.

A Liga Szakszervezetek szükségesnak tartja a minimálbéresek felzárkóztatását is, ezért az ő esetükben, az általános béremeléshez képest +1%-os növekedést tart kívánatosnak.

A Liga Szakszervezetek szerint újra kell tárgyalni a tavaly júliusban hatályba lépett új munka törvénykönyvét (Mt.), a 2010-ben módosított sztrájktörvényt, és meg kell kezdeni a 2014-es bértárgyalásokat is, amelynek ezúttal hangsúlyozottan kell kiterjednie a közszférára.

A Liga elnöke hozzátette: Az új Munka Törvénykönyve hatálybalépése óta bebizonyosodott, hogy a szabályozás nem járult hozzá a foglalkoztatás növeléséhez, ellenben rontotta a munkavállalók jövedelmi helyzetét, növelte kiszolgáltatottságukat. Emiatt aktuális a törvény felülvizsgálata és a szükséges korrekciók elvégzése. A korábban 250 pontban felsorolt kifogás legfontosabb 25 pontját tárjuk a partnereink elé. Január 1-től az Mt. ennek megfelelően kell módosítani. A sztrájktörvény megkérdezésünk nélküli módosítására is vissza akarunk térni. A sztrájk új szabályozásának tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a közszolgáltatást végző munkavállalók gyakorlatilag nem tudják jogszerüen gyakorolni, ezt az alapvető jogukat. A sztrájkjog a demokratikus jogállamiság egyik lényegi eleme, ezért szükséges a probléma áttekintése és a vonatkozó törvények módosítása. Ez azt jelenti, hogy szeretnénk kivetetni a törvényből a szigorító tételeket. Magyarán: a 2011. decemberi állapotba akarjuk téríteni a sztrájktörvényt.

A Liga elnöke - folytatva a Liga Tanácson hozott döntésekről szóló tájékoztatóját, - elmondta azt is, hogy a társadalmi párbeszéd helyzetét is tovább kell fejleszteni.

A társadalmi párbeszéd új rendszerének müködési tapasztalatai azt mutatják, hogy a jelenleg müködő szektoriális érdekegyeztető fórumok (VKF, OKÉT) nem fedik le teljes mértékben a munka világát, ezért célszerü létrehozni egy a közszolgáltató szektor problémáival foglalkozó fórumot is, ez egyesíthet a szakági fórumokat makroszinten.

Gaskó István arról is szót ejtett, hogy tovább kell tárgyalni a korhatár előtti ellátások kérdését, ezen belül a korengedményes, a korkedvezményes nyugdíjról. Kiemelte: A munkavállalók jelentős része számára a társadalombiztosítás által nyújtható nyugdíj nem elegendő az időskori biztonság megteremtéséhez. A 1281/2010. (XII.15.) számú Kormány határozatban rögzítésre került, hogy fenntartják és erősítik az önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárakat. A Liga Szakszervezetek javasolja, hogy a Kormány jelentős adókedvezményekkel segítse elő az öngondoskodás elterjedését.

Mivel a Liga Szakszervezet hangsúlyosan kívánja képviselni a közszféra munkavállalóinak érdekeit, ezért lehetőséget adott két ágazati tagszervezet vezetőjének, véleménye kifejtésére. Czövek János Hosz elnök elmondta, hogy noha a katonák hősiesen helytálltak az elmúlt időszakban, itthon és külföldön is, a honvédségnél érdemi béremelés immár 11 éve nem történt. A katonák reprezentatív szakszervezetének elnöke szerint elkerülhetetlen, tovább nem halogatható, hogy 2014-ben illetményemelésben részesüljenek a katonák. A jelenlegi helyzetet szemléltetése érdekében elmondta, hogy a Magyar Honvédséghez bevonuló fiatal, egyedülálló szerződéses állományú katonáink helyzete egészen tragikus, mindössze nettó 67 ezer forintos illetményt kapnak. Rajtuk nem segítenek a kormány gazdaságpolitikai intézkedései, sem a rezsicsökkentés, de még a családi adókedvezmények sem.  

Pongó Géza, FRSZ főtitkár beszámolt az elmúlt időszak OKÉT-os tárgyalásairól, és a munkavállalói oldal javaslatairól. Hozzátette: a Liga abban érdekelt, hogy egységes béremelést kapjon minden közszolga, olyan bérrendszert kell adni a közszolgálati dolgozóknak, amiből el tudják látni családjukat.

E sorok írójának kérdésére válaszolva a Liga elnöke elmondta, egyelőre nem terveznek komolyabb nyomásgyakorló eszköz bevetését, egyelőre a bértárgyalásokat szeretnék megkezdeni a munkaadókkal.