Konferencia a nők elleni erőszak felszámolásának világnapja alkalmából

A megnyitó során Dr. Dancsóné dr. Soós Ilona esélyegyenlőségért felelős elnökségi tag bemutatta az előadókat és a hallgatóságot is, ahol a LIGA tagszervezeteinek tisztségviselői, a bizottság tagjai és az önkéntes hálózat segítői vettek részt.A nők elleni erőszak világnapjára 1981-óta emlékezünk. Az ENSZ közgyülése 1999. december 17. óta nyilvánította e napot - a nők elleni erőszak megszüntetésének nemzetközi napjává - és felkérte a nemzetközi szervezeteket, hogy e napon figyelemfelhívásul szervezzenek programokat ebben a témában, emlékezzenek meg az áldozatokról, illetve hívják fel a figyelmet erre a jelenségre.

 Az Európai Unióban lévő szakszervezetekhez hasonlóan a LIGA Szakszervezetek a konferenciával kíván hozzájárulni a kitüzött célokhoz. Keveházi Katalin – a JÓ-LÉT Közhasznú Alapítvány vezetője a nők elleni erőszak munkaerő piaci vonatkozásait tárta fel. Bemutatta az Alapítványt, miszerint 11 városban nyújtanak tanácsadó szolgáltatást, ahol a pályaújrakezdést segítik a nők számára, vagy diszkriminációval kapcsolatos segítséget nyújtanak, melyet több városban a NÓRA pontok segítenek. Foglalkoznak a nők és férfiak esélyegyenlőségi kérdéseivel is. (Isztambuli egyezmény) Beszélt a magánszférában zajló erőszak hatásáról a munkára, munkahelyekre. Az ENSZ definíciója szerint az erőszak bármi olyan tett, ami a nőkben testi, szexuális, vagy lelki sérülést okoz, okozhat. (Ide tartozik többek között a prostitúció, vagy a pornóipar is). Ezek egyik oka a nemek közötti hatalmi viszonyok vagy a nemi sztereotípiák továbbélése, továbbá a konfliktusok megoldásának elfogadott módja. Előadásában ismertette az erőszak különböző fajtáit is:- szóbeli erőszak: lekicsinylés, sértegetés, megalázás, nevetségessé tevés, fenyegetés (Ezek a fogalmak a párkapcsolatokban is fellelhetőek).- lelki erőszak: érzelmi szükségletek megtagadása, elszigetelés (barátok, hobbi, telefonálás), önbizalom rombolása, hibáztatás, állandó ellenőrzés (zsebek, vagy telefon híváslista)- testi, fizikai erőszak: verés, mozgás szabadság korlátozása- szexuális erőszak- gazdasági erőszak: anyagi függésben tartás (nincs anyagi erőforrása az elszenvedő félnek, hogy kilépjen a kapcsolatból, vagy elveszik a fizetését, elszámoltatják bevásárlásnál, esetleg közös néven lévő céggel sakkban tartják, továbbá a munkavállalásról való lebeszélés, munkavégzés akadályozása meglepetés látogatásokkal, telefonos ellenőrzéssel)Munkahelyi probléma-e a fenti felsorolásból eredő erőszak? Van a munkaadónak felelőssége! Magyarországon minden ötödik nőt bántalmaz a partnere a felmérések alapján. A munkahely fellépése csökkenti az erőszakot, mivel a munkatársak is veszélyeztetettek lehetnek. Az erőszak következményei lehetnek a munkahelyen a stressz, hiányzások, koncentráció hiány.  Az USA-ban a munkahelyen elhalálozott nők között második vezető halálok a nők elleni erőszakból fakad. Magyarországon ilyen statisztika nem ismert. Dr. Pap Enikő – a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség jogi szakértője az új nemzetközi jogi normákról beszélt a nők elleni erőszakkal szembeni fellépés terén. (Isztambuli Egyezmény a nők és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról). Előadásában kifejtette, hogy a népszámlálási adatok alapján 15 év feletti nők 28%-a, (1,2M) válik fizikai vagy szexuális erőszak áldozatává. Az egyezmény megszületését a probléma nagyságrendje, a jogi sztenderdek szükségessége indokolta.

Az Isztambuli Egyezményt az Európa Tanács tagjai közül 37 tagállam aláírta, ebből 15 ratifikálta is. Az aláírással a tagállamok politikai kötelezettséget vállalnak, hogy a ratifikáció során az országgyülés által törvényben rögzítik a szükséges jogi követelményeket és konkrét lépéseket tesznek a megvalósítás érdekében. 2014. március 14-én a magyar kormányzat is aláírta az egyezményt.

Az egyezmény jelentősége több területre osztható. Áttörő, mert ez az első kötelező emberjogi norma Európában. Haladó, mert a megszerzett tapasztalatokra, bevált gyakorlatokra reflektál, ezek kerültek bedolgozásra az egyezménybe. Világos, mert a zéró toleranciát alkalmazza, a nők és férfiak esélyegyenlősége kulcsfontosságú a nők elleni erőszak megelőzésében. Átfogó, mert a nők elleni erőszak minden fajtájára vonatkozik és a 4P szempont alapján készült el:1. megelőzés – azaz az előítéletek megváltoztatása, rendszeres kampányok, programok2. védelem3. büntetőjogi felelősségre vonás4. integrált közpolitika- nemzeti cselekvési terv (áldozatok jogai, érintett szereplők bevonása, együttmüködés a civil szervezetekkel, pénzügyi és emberi erőforrás biztosítása, adatgyüjtés és kutatás nemek szerinti csoportosítása)

A harmadik előadó Rácsok Balázs – a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet szociális és fejlesztési igazgatója volt. Szó esett az általuk szervezett kampányok tapasztalatairól, az általuk létrehozott és üzemeltetett krízisközpontokról, ahol az erőszakot, bántalmazást elszenvedett családokat helyezik el átmenetileg. Prevenciós programjaik során több mint 1500 főnek tartottak előadásokat, idén 40 bántalmazott gyermeket táboroztattak. Beszélt a bizonyára mindenki számára ismerős VEDD ÉSZRE kampányról is, ahol a plakátokon különböző családtagokon láthatók zacskók, felhívva a figyelmet, hogy figyeljünk egymásra.

Szöveg: Szijártó Zsolt