Népszavazással támadja a LIGA és a VOSZ a vasárnapi zárva tartást

A törvénytervezet pontos tartalma sem volt ismert az elfogadást megelőzően a közvélemény, illetve az érintett szektor szereplői számára, így értelemszerüen társadalmi egyeztetésre sem került sor.

Korlátozzák az üzletek nyitva tartását

A törvény bevezeti az un. kiskereskedelmi nap fogalmát, ami a vasárnap és a munkaszüneti napok kivételével a hét többi napja. Kiskereskedelmi napokon üzletek a jövőben 6 és 22 óra között tarthatnak nyitva. Ettől eltérően az üzletek adventi vasárnapokon 6 óra és 22 óra, december 24-én és december 31-én 6 óra és 12 óra, továbbá minden naptári év tetszőlegesen megjelölt egy vasárnapján 6 óra és 22 óra között nyitva tarthatnak. Az adventi és az év tetszőleges vasárnapján történő egyszeri nyitva tartást előzetesen be kell jelenteni. Kiskereskedelmi tevékenységet üzletben csak a törvény által lehetővé tett nyitvatartási időben lehet folytatni. Mindazokat a vásárlókat, akik a nyitvatartási időn belül beléptek az üzletbe, a nyitvatartási időn túl - legfeljebb további fél órán belül - ki lehet szolgálni. Néhány üzlet típusra eltérő szabályok vonatkoznak. A kizárólag pékárut és tejterméket értékesítő üzlet kiskereskedelmi napokon 5 óra és 22 óra, vasárnap és munkaszüneti napokon 5 óra és 12 óra között nyitva tarthat. Az újságot árusító üzlet, valamint a virágot árusító üzlet vasárnap és munkaszüneti napokon 6 óra és 12 óra között nyitva tarthat. A sportlétesítményekben üzemelő üzletek pedig vasárnap és munkaszüneti napokon a sportrendezvények ideje alatt nyitva tarthatnak.

Népszavazást kezdeményez a LIGA és a VOSZ

Az új szabályok ellehetetlenítik a népszavazás intézményét

A népszavazás kérdése 1998-ban került bele az Alkotmányba. A jogalkotó ekkor érvényességi küszöböt nem alkalmazott, az eredményességhez pedig csupán az kellett, hogy a leadott szavazatok több, mint fele, valamint a választópolgárok több, mint negyede azonos választ adjon a kérdésre. Az Országgyülés 2012. január 1. napjával az új Alaptörvény bevezetésével jelentősen változtatott a helyzeten. Bevezette az érvényességi küszöböt, mely az összes választásra jogosult polgár több, mint fele, valamint bővítette a tiltott kérdések körét. Európában is példa nélküli az, hogy a jogalkotó éppen az alkotmánymódosításokat zárja ki a népszavazás köréből. Amennyiben rátekintünk a magyarországi népszavazások adataira látható, hogy a közel négymilliós részvételi küszöb gyakorlatilag csak abban az esetben érhető el, amennyiben a választópolgárok nem az adott kérdésben kívánnak véleményt nyilvánítani, hanem a politikával szembeni ellenérzésüket kívánják kifejezni. Ez utóbbi helyzet sem garancia azonban a népszavazás sikerére.

NATO tagság:                                                            49.24%EU csatlakozás:                                                         45.62%kórház privatizáció & kettős állampolgárság:                 37.49%Fidesz „szociális népszavazása”:                                 50.51%

Európa jobban teljesít

Európa legtöbb országában egyebekben az érvényességi küszöböt a jog nem alkalmazza (Ausztria, Észtország, Franciaország, Görögország, Írország, Lengyelország, Spanyolország), az eredményességi küszöb pedig 30% és 50%+1 szavazat között mozog. A magyar jogalkotó az új Alaptörvénnyel tehát egyértelmüen azt kívánta elérni, hogy a közvetlen demokrácia ezen eszköze, azaz a választók közvetlen akaratkinyilvánítása, ne legyen elérhető. Ezen túlmenően az Alaptörvényt is elszigetelte a választópolgárok véleményétől, hiszen azt megváltoztatni népszavazáson egyáltalán nem lehet.

Dr. Kéri ÁdámLIGA SzakszervezetekJogi szakértő