2023. 03. 30. csütörtök
Zalán
: 381 Ft   : 351 Ft Benzin: 398 Ft/l   Dízel: 415 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Hende Csaba: Magyarország is kéri a NATO integrációs egység felállítását

Hosz  |  2015. 02. 10., 11:07

 A NATO-tagállamok védelmi minisztereinek február 5-i, csütörtök délutáni brüsszeli tanácskozásán Hende Csaba indítványozza, hogy Magyarországon is jöjjön létre egy 40 fős parancsnoki koordinációs központ - közölte a honvédelmi miniszter a magyar újságírókkal...

Hende Csaba elmondta, hogy az úgynevezett NATO-erők integrációs egysége (NATO forces integration unit - NFIU) Székesfehérváron jönne létre, a kormány egy meglévő épület felújításában gondolkodik, a negyven törzstiszt felét a NATO, másik felét pedig a Magyar Honvédség fogja adni. Hende úgy vélte, ennek költségei nem lesznek számottevőek. A miniszter tudatta, hogy ehhez még várhatóan miniszteri szinten az Észak-atlanti Tanács is egyhangúlag hozzá kell járuljon.

„Ez az egység hazánk biztonságát szolgálja, nem irányul senki ellen, és nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy egyáltalán nem sérti sem jogi, sem politikai értelemben az 1997-ben aláírt NATO-Oroszország Egyezményt” - nyomatékosította a miniszter, aki szerint ennek csak előnyei vannak, erősíti Magyarország biztonságát, hatékonyabbá teheti az ország védelmét, gyorsabbá teszi a NATO-val való együttmüködést. „Még inkább meggondolja majd bárki, hogy Magyarország ellen bármilyen kihívást intézzen, hiszen a NATO-parancsnokság azonnali reagálást és az eddigieknél sokkal gyorsabb lépések megtételét teszi lehetővé” - hangoztatta Hende Csaba, felhívva a figyelmet a pápai légi bázis fejlesztésére, amelyen keresztül szükség esetén meg is érkezhet egy NATO-dandár Magyarországra.

Hende Csaba kitért arra is, hogy a legcélszerübb az egységet egy meglévő müveleti parancsnokságra telepíteni, és a magyar összhaderőnemi parancsnokság Székesfehérváron van, és ez indokolja, hogy a legnagyobb hatékonyság érdekében az NFIU is ott legyen. „Magyarország biztonságát növelő intézkedésről van szó, amely kis befektetéssel jelentősen növeli az ország védelem hitelességét, és ezáltal Magyarország biztonságát” - magyarázta a tárcavezető.

Az NFIU-k felállításáról a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón döntöttek a NATO-tagállamok vezetői. Hat ország, a balti államok, Lengyelország, Románia és Bulgária már korábban jelezte, hogy szívesen otthont adna egy-egy ilyen központnak. Ezeknek az egységeknek az elsődleges feladata, hogy lehetővé tegyék, hogy a NATO keleti tagjai a lehető leggyorsabban képesek legyenek fogadni az úgynevezett rendkívül magas készenléti erőket.

Emellett több nemzeti gyakorlatok szervezésében és támogatásában is részt vesznek majd, és általános összekötő feladatokat is el fognak látni. Ezek létrehozásáról is Walesben született döntés, azzal a céllal, hogy a NATO 48 órán belül a szövetség területén bárhol mozgósítani tudjon egy körülbelül 5000 fős kontingenst. Az úgynevezett Készenléti Akciótervet az ukrán válságra válaszul alkotta meg a NATO, célja pedig a szövetség védelmi képességeinek megerősítése a keleti tagállamokban. Ezekben az országokban a miniszter szerint nem épült ki kollektív védelmi infrastruktúra, és azt kérték, hogy a NATO helyezze át kapacitásai egy részét, ami jogos, de költséges igénynek tünt. A gyorsan bevethető dandár és a fogadásukra felálló közös, kis létszámú parancsnokságok létrehozása egy ezt kiváltó kompromisszumként született meg.

 Arról, hogy Magyarország hogyan fog részt venni ebben a gyorsreagálású erőben, Hende Csaba egyelőre nem árult el részleteket, mint mondta: ennek katonai tervezése folyamatban van. „Magyarország jelentős, számottevő erővel kíván hozzájárulni a különösen magas készenléti erőhöz” - fogalmazott a honvédelmi miniszter.

Hende Csaba arról is beszámolt, hogy a nap folyamán ülésezett a NATO úgynevezett nukleáris tervező csoportja, ahol abban állapodtak meg, hogy míg a világban vannak nukleáris fegyverek, addig a NATO-nak is fenn kell tartania nukleáris védelmi képességeit. A miniszter kitért arra is, hogy a szövetségesek a grúz védelmi miniszterrel áttekintették, hogyan áll a Tbiliszi számára elhatározott intézkedéscsomag végrehajtása. Megállapították, hogy Grúzia óriási reformokat hajtott végre és nagy előrehaladást ért el a védelmi szféra modernizációjában. A Grúziában létrehozandó NATO-grúz közös kiképzőközponthoz Magyarország logisztikai szakértőt ajánlott fel, valamint Grúzia és más partnerországok tisztjei lehetőséget kapnak, hogy angolul tanuljanak Budapesten.

Hivatkozás: honvedelem.hu

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Honvédszakszervezetet a Facebookon!

Még több friss hír

2022-12-21 09:58:36
A Honvédszakszervezet tisztségviselői és alapszervezet vezetői 2022. december hónapban felmérték a rászoruló katonacsaládok számát. A felmérés eredményeként a katonacsaládok részére az alapszervezet vezetők a Hosz alapszervezeteinek költségvetése terhére segélycsomagokat osztottak…

  JETfly Magazin

Mint ahogy arról korábban már lapunkon is beszámoltunk, Svédország a Grob G 120TP típust választotta az alapfokú kiképző repülőgép kategóriára, felváltva idővel a kiöregedő SK 60-as flottát.

  Háború Művészete magazin

A nyugat-balkáni béke Magyarország egyik legfontosabb biztonságpolitikai érdeke, hiszen ez az európai béke egyik záloga is egyben, elérése és biztosítása embert próbáló, kihívást jelentő feladat – hangsúlyozta Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes március 26-án, vasárnap a Koszovóból visszatérő MH KFOR Hadműveleti Tartalék Zászlóalj manőver századának fogadásakor Kecskeméten.
Széchenyi 2020 europai szociális alap.