Munka törvénykönyve: Visszakövetelhető a túladott szabadságra kifizetett bér?

 „Túladott szabadságról” akkor beszélhetünk, ha a munkáltató a munkaviszony megszünéséig több szabadságot adott ki, mint amennyi a munkavállalónak időarányosan járt volna. Például, ha a január 1-jén kezdődött munkaviszony június 30-án szünt meg, és a dolgozónak eddig az időpontig 15 munkanap szabadság került kiadásra, az egész évre járó 24 munkanap szabadságból. Időarányosan számítva június 30-ig a munkavállalóra 12 munkanap szabadság jutott volna, így 3 nap túladott szabadságról beszélhetünk.    Fontos megjegyezni, hogy a szabadságot minden esetben a munkáltató adja ki, és nem a munkavállaló veszi ki. A munkavállaló évi 7 munkanap szabadsággal maga rendelkezik, de a szabadságot ez esetben a munkáltató adja ki a dolgozó kívánságának megfelelően. Visszafizetendő-e a túladott szabadságra eső kifizetés?       A korábbi Munka Törvénykönyve kifejezetten rendelkezett arról, hogy, ha a munkavállaló a munkaviszonya megszünéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. A jelenlegi Munka Törvénykönyve azonban ilyen, visszafizetésre vonatkozó szabályt már nem tartalmaz.   A fentiek alapján tehát a munkáltató nem követelheti vissza a túladott szabadságra kifizetett távolléti díjat (munkabért) a munkavállalótól. Ennek alapvető oka az, hogy a szabadság évközben szabályosan és jogszerüen került kiadásra és kifizetésre a munkáltató által. Ugyanis a munkáltató számára semmilyen szabály nem írja elő, hogy a szabadságot időarányosan kell kiadnia. A munkáltató több szabadságot is kiadhat annál, mint amennyi a munkavállalónak a szabadságkiadás időpontjában időarányosan járna. Mire hivatkozhat a munkáltató?   Bár kifejezett szabály jelenleg nincsen a túladott szabadság visszafizetésére, azonban a munkáltató hivatkozhat arra, hogy a Munka Törvénykönyve szerint a jogalap nélkül kifizetett bért a munkavállalótól visszakövetelheti. Erre a munkáltatónak alapesetben a kifizetéstől számított 60 napon belül van joga. 60 napon túl csak akkor követelheti vissza a jogalap nélkül kifizetett bért, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. A túladott szabadság esetén pedig az utóbbiról semmiképpen nem lehet szó, mert a túladott szabadság csak később, a munkaviszony megszünésekor derül ki, mivel időarányos elszámolást csak ekkor lehet készíteni.   Másfelől véleményem szerint jogalap nélkül kifizetett bérről túladott szabadág esetén egyáltalán nem beszélhetünk, mert a szabadság kiadása szabályosan történt, így az arra eső bér kifizetése nem tekinthető jogtalannak. A jogszerüen kiadott szabadság és a kifizetett bér pedig utólag nem válhat jogalap nélkülivé azáltal, hogy a munkaviszony esetlegesen megszünik.

Forrás: Piac&Profit