Kollektív szerződés a Magyar Honvédségben?

A Magyar Honvédségen belül két szervezet, a Honvédszakszervezet (továbbiakban: Hosz), és a Honvédségi dolgozók szakszervezete (továbbiakban: HODOSZ) rendelkezik reprezentatív képviselettel. A HODOSZ honvédségi közalkalmazottakat, míg a Hosz a hivatásos, a szerződéses, önkéntes tartalékos illetve nyugállományú katonákat valamint pártoló tagokat tömörítő szervezet.

Mi is a kollektív szerződés?

A kollektív szerződést egyrészről a munkáltató, a munkáltatói érdekképviseleti szervezet, vagy több munkáltató, másrészről a szakszervezet, illetve több szakszervezet köthet. A kollektív szerződés úgy jön létre mint egy szerződés, de a gyakorlatban úgy müködik, mint egy jogszabály, azaz jogok és kötelezettségek származhatnak belőle. A kollektív szerződés munkaviszonyra vonatkozó szabály.Mit tartalmazhat a kollektív szerződés?

Általánosságban elmondható, hogy minden olyan elemet tartalmazhat, ami a két fél munkaviszonnyal kapcsolatos együttes érdek- és hatáskörébe tartozik. Vagyis ami a munkavállalói érdekek szempontjából fontos, és megvalósítása a munkaadó hatáskörébe tartozik, vagy amiben a munkaadó szeretné a munkavállalókkal, munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeit érvényesíteni, és természetesen amiben a két fél meg tud állapodni.

Többek között,- a munka díjazásával összefüggő kérdéseket és a bérpótlékokat,- a szervezeti és személyi összeférhetetlenséget,- a nyugdíjpénztárral összefüggő kérdéseket,- a túlmunka felső határát,és folytathatnánk még a felsorolást.

Kollektív szerződést kötni nem kötelező. A kollektív szerződés megkötését általában a szakszervezetek kezdeményezik. A kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgyalási ajánlatot azonban egyik fél sem utasíthatja vissza. A kollektív szerződés megkötését megelőző tárgyalások kötelezőek, de magát a szerződést nem kell megkötni. Ezen szerződések a honvédség esetében az alakulat és a helyi szakszervezet között létrejövő kollektív szerződések. A katonák esetében a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (Hjt.) nem teszi lehetővé kollektív szerződés megkötését, az Ő esetükben kétoldalú megállapodásra van lehetőség.

A Magyar Honvédségben a szakszervezeti érdekképviselet tevékenységét a Hjt. szabályozza, a IV. fejezetben (az érdekképviselet és érdekvédelem). Itt kerül szabályozásra a képviseletek tevékenysége, kapcsolatrendszer, az érdekegyeztetés, jogok és kötelezettségek.

Érdekegyeztetés hivatalos formája esetükben a Honvédelmi Érdekegyeztető Fórum (továbbiakban: HÉF) mely évente 4 alkalommal kerül megtartásra, illetve soron kívüli ülést kérhet a munkaadó és a munkavállalói oldal az állományt érintő fontos kérdésekben. Ez a fórum részben Ágazati Párbeszéd Bizottság (továbbiakban: ÁPB)szerepét tölti be azonban semmilyen formában nem tartozik az ÁPB-ék müködését rendező jogszabályok hatálya alá. Az érintett állomány képviselete országos szinten is biztosított. A Honvédszakszervezet a LIGA konföderáció tagjaként az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) munkájában is részt vesz, képviselve a honvédek és a közalkalmazottak érdekeit.

Kétoldalú megállapodás a Honvédelmi Minisztérium és a Honvédszakszervezet között legutoljára 2012. április 20-án került aláírásra, mely ma is hatályos.A megállapodás a hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos, valamint a korábban szolgálatot teljesített katonák anyagi, szociális és kulturális, valamint az élet- és szolgálati körülményeit, szolgálati viszonyát, jogaikat, és kötelezettségeiket érintő jogszabály tervezetek készítése során biztosítja a HOSZ szakértőinek bevonását.A Hosz müködéséhez a tárca a hozzájárulását és támogatását is biztosítja.A szakszervezet és a tárca a munkabéke megteremtése érdekében az érdekegyeztetés folyamatában megszerzett információt folyamatosan cseréli és arról az állományt tájékoztatja. A felmerülő érdek-, és jogsérelmek orvoslását, illetve megszüntetését a felek törekednek tárgyalásos úton rendezni.

A HM a csoportos létszámleépítésekre vonatkozó szabályok szerinti bejelentési kötelezettségét a HOSZ elnöksége felé teljesíti.

A tárca és a Hosz által megkötött együttmüködési szerződés aláírása után, az alakulatok jelentős részében az állományilletékes parancsnokok és a Hosz helyi alapszervezeti vezetői megújították a saját kétoldalú megállapodásaikat.

Évente a HÉF munkavállalói oldal képviselői béren kívüli tárgyalásokat folytatnak az állomány juttatásaival kapcsolatban. A hivatalos tárgyalásokon folyamatosan szakmai egyeztetés folyik az állomány anyagi, szociális valamint az élet - és szolgálati körülményeinek javításáról. E tárgyalások eredményeinek rögzítésére évente bérmegállapodást és béren kívüli megállapodást köthetnek a felek. A megállapodás egyes esetekben közép és hosszú távú elemeket is tartalmazhat.

Megállapítható, hogy a honvédek részére a sajátos törvényi szabályozás miatt a kollektív szerződés megkötése nem lehetséges, azonban ennek hiánya pótolható kétoldalú megállapodásokkal. A munkavállalók részére megfelelő színvonalú érdekvédelem és érdekképviselet valamint az élet – és szolgálati körülmények javításának lehetősége így biztosítható.

A „Munkáért!” címü Európai Unió által finanszírozott projekt kollektív szerződés (KSZ) pillérjének feladata az ágazati és munkahelyi kollektív szerződések megkötésének támogatása, lefedettségük növelése, valamint a kollektív szerződések megfelelő alkalmazásának elősegítése. A LIGA Szakszervezetek Érdekvédelmi tanácsadói az elmúlt időszakban 45 – KSZ-szel már rendelkező – munkahelyen adtak tanácsot a kollektív szerződés modernizálására, KSZ-el nem rendelkező munkahelyeken pedig a kollektív szerződés megkötésére, többek között kéményseprőknél, vízmüveknél, oktatási intézményeknél, logisztikai cégeknél, színházakban, vagyonőrőknél, szociális munkásoknál, kórházakban és a húsiparban.

Forrás: liganet.hu