A kormány tájékoztat, de nem tárgyal

2016. április 18-án, az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács ülésén Adorján Richárd költségvetésért felelős helyettes államtitkár elmondta, jelentős béremeléseket tervez a kormány a közszférában. Folytatódnak az életpálya modellek szerinti béremelések a pedagógusoknál, a katonáknál és rendvédelmi dolgozóknál, továbbá az egészségügyi dolgozóknál és – új elemként – a NAV-ban dolgozók számára is életpálya modellt vezet be a tárca. Mindezeken túl a szociális szférában és a bölcsődékben is béremelés várható. A kormány kimunkált egy úgynevezett állami tisztviselői törvényt, és ennek elfogadása után több ütemben ezen a területen is béremelés várható. (Ez utóbbi törvény bevezetését a munkavállalói oldal ellenzi, mert egy újabb, szerinte indokolatlan jogviszony létrehozását jelenti a közszférában).

A kormány képviselői ezen túl beszéltek a tervezett háttérintézmények összevonásáról, de mivel a kormány a korábbi előterjesztést visszavonta, és jelenlegi nincs érvényes előterjesztés, mindez csak azt jelezte, hogy a kormány rendezni fogja ezt a területet.

A munkavállalói oldal viszontválaszában kifejtette, általános közszférás béremelést vár el, és felhívta a figyelmet arra, hogy az életpálya-modellekből sok közalkalmazott kimarad. (Például a közgyűjtemény-közművelődés területe, de például a közoktatásban dolgozó, nem pedagógus munkavállalók. Érdemi konzultációra, tárgyalásra ugyanakkor nem került sor, mivel írásbeli előterjesztés nem készült, és az államtitkár semmilyen konkrét adatról nem tájékoztatta az OKÉT tagjait. A kormány képviselőinek hozzászólásaiból úgy tűnt, a kormány elutasítja, az általános közszférás béremelést, és csak az életpálya-modellekben gondolkozik, és azt tervezi, ha a költségvetés megengedi, egyre több életpályamodellt iktat a rendszerbe.

A 2016. április 19-i Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán szinte megismétlődött a korábbi költségvetési tájékoztató. Ugyanakkor itt már hallhattak a szociális partnerek néhány sarokszámot, a kormány 3,1 százalék GDP növekedést, 0,9 százalékos inflációt, 2 százalékos foglalkoztatás- és 5 százalékos átlagkereset növekedést tervez.

Pankucsi Zoltán helyettes államtitkár elmondta, a kormány a fogyasztási oldalon tervez adócsökkentést, például a baromfi termékek és a tojás esetében 5 százalékra csökken az ÁFA, az éttermi szolgáltatások és az internet-szolgáltatások esetében 18 százalékra, de tervezik a tejtermékek áfájának csökkentését is. A személyi adó csökkentését a kormány elhalasztja (korábban arról volt szó, hogy több lépésben egyszámjegyű személyi jövedelemadót kell fizetnünk).

Jövőre a kormány jelentős összegeket fordít a munkaerő mobilitás javítására, munkáltatói támogatás és adókedvezmény formájában. Jelentős adó-támogatások várhatók a munkavállalók utazása és a lakhatása (munkásszállások) segítése érdekében, továbbá a közfoglalkoztatottat alkalmazó munkáltatók járulékkedvezményt vehetnek igénybe.

A tanácskozáson világossá vált, hogy az úgynevezett cafetériáról nincs kormánydöntés. Mintha finomodott volna az a kormányzati álláspont, hogy minden juttatást készpénzesíteni kell, ezen a területen a hazai turisztika, szállodaipart érintő szép kártya megtartásáról gondolkozik a kormány. A költségvetést érintő, valamint az adó-kérdésekről a kormány további tájékoztatást illetve tárgyalásokat ígért.
A Munka törvénykönyve kérdésében a kormány törvénymódosítási javaslatot terjeszt a parlament elé. A módosítások döntő része az Európai Uniós kötelezettségszegési-eljárások miatti változtatásokat tartalmazza. Például a készenlét szabályozása, - a szabályozás egyébként a munkavállalók számára pozitív, csökkenti a munkáltatók rugalmas időbeosztási lehetőségeit.

A munkavállalói oldala nehezményezte, hogy egy alapvetően harmonizációs célú módosításban egy aktuális kérdést igyekszik megoldani annak érdekében, hogy az elsősorban a MÁV-nál fennálló készenléttel kapcsolatos anomáliát orvosolja. Ugyanakkor a munkavállalói oldal sürgette a kormányt, hogy azokat az igényeket, amelyekről korábban megállapodtak a felek a VKF-en, a kormány terjessze be az országgyűlésnek.

Az oldal felvetésére nem volt konkrét válasz. Cseresznyés Péter államtitkár azt válaszolta, hogy a kormánydöntéstől függően ezzel a javaslattal nem zárul le a Munka Törvénykönyve módosítása, és lesz lehetőség például a köztulajdonban álló vállalatok munkavállalóit és szakszervezeteit diszkrimináló szabályozás feloldására is.

Amiben egyetértés volt a tanácskozáson, az az, hogy a VKF-ben is tárgyalni kell a vasárnapi pótlékok ügyéről (amely alapvetően a kereskedelmet érinti, de a munkavállalói oldal minden dolgozóra vonatkozó törvény módosításában érdekelt). Továbbá abban is egyetértésre jutottak a felek, hogy a költségvetés és az adórendszer konkretizálódása után az országos fórumon meg kell kezdeni a 2017. évi bértárgyalásokat.

Forrás: liganet.hu