2024. 12. 09. hétfő
Natália
: 411 Ft   : 389 Ft Benzin: 583 Ft/l   Dízel: 614 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Nincs társadalmi kontroll

2017. 02. 09., 12:16

Magyarországon az összes munkahelyi megbetegedések közel felét a stressz okozza. Ebben szerepet játszik, hogy nincs társadalmi kontroll a munkahelyi stresszel összefüggő kérdésekben. Helyzetjelentés a rest@work projekt 2017. február 3-i szemináriumáról.

A munkahelyi stressz felmérését és kezelését célzó nemzetközi projekt soron következő szemináriumára 2017. február 3-án került sor Párizsban a Gazdasági, Társadalmi és Környezetvédelmi Bizottság épületében.

A projekt partnerek a projektért felelős munkatárs és egy, a munkavédelemhez értő szakemberrel képviselték az egyes projekt országokat. Magyarországról az eseményen a LIGA Szakszervezetektől Miskéri László, a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének munkavédelmi tagozatának tagja és a LIGA Szakszervezetek munkavédelmi szakértője valamint Kelemen Melinda projektmenedzser vett részt. A francia partnerek részéről a francia szakszervezeti konföderációs partner, és az olasz szakszervezeti konföderáció, az UIL képviselői üdvözölték a résztvevőket.

Marco Lupi egy olasz, szövetkezet formában működő munkáltatókat tömörítő szövetség, a Confesal részéről ismertette a napirendet. A jelenlegi szeminárium a kutatás eddigi eredményeit hivatott megosztani. A kérdőíves felmérés célcsoportja kis és középvállalkozások munkaadói, munkavállalói és munkavédelmi képviselői alkották. Az érintett országok: Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Portugália, Románia, Magyarország, Litvánia és Görögország. Az előadó elmondta, hogy a vártnál nehezebben gyűjtötték össze a szükséges számú kérdőívet, elsősorban a munkaadói oldalon tapasztaltak nehézségeket (összesen 167 munkaadói kérdőívet kaptak vissza). Munkavállalói kérdőívből 855 érkezett be, még munkavédelmi részről szintén a vártnál kevesebb, 274 db. Ezek alapján készült az elsődleges elemzés, amit a szeminárium idején még nem sikerült véglegesíteni. Ennek oka nem csak az időbeli csúszás volt, hanem egyéb problémák is, például a kérdőívek fordítása sem volt megfelelő, ami értelmezési, így elemzési problémákhoz vezetett. Az előzetes eredmények alapján látható, hogy a válaszadók egy jelentős része nem ismeri az európai szabályozást. A részletes eredmények a következő hetekben várhatóak.

A következő napirendi pontban az országok képviselői összegezték a nemzeti fókuszcsoportos beszélgetés eredményeit. (Magyarországon január 4-én került sor a beszélgetésre, szakértők részvételével a LIGA székházban). Magyarországon jellemző, hogy nincs társadalmi kontroll a munkahelyi stresszel összefüggő kérdésekben. Ugyan a jogszabályi háttér adott és megfelelő, a gyakorlatban még bőven van mit tenni a munkahelyi stressz kötelező felmérése és annak kezelése területén. A munkáltatók sem igyekeznek a munkahelyi biztonság kérdésére fókuszálni és a hatóságoknak sincs meg az eszköze a teljes körű ellenőrzésre. Megfelelő adatbázis sem áll rendelkezésre a helyzet felmérésére. További probléma, hogy a kis-és középvállalatoknál foglalkoztatottak a foglalkoztatás biztonságának hiányából adódóan további stressznek vannak kitéve és a munka törvénykönyve sem munkavállaló-barát.

A francia tapasztalatok jóval másabb problémákra mutatott rá. A munkahelyi stressz felmérése rutinszerűen történik, nem jellemző a feketemunka Magyarországgal szemben. A szakszervezetek is elég jól el vannak látva jogosítványokkal, de nem csak a releváns hatóságok, hanem például a rendőrségen belül is megvannak a speciális szakértők, akik egy munkahelyi baleset esetén azonnal el tudják kezdeni a munkát. A francia kollégák elmondták, hogy kis és középvállalkozások esetében más jellegű stressz lép fel ezért máshogyan is kell azt kezelni, mint egy nagyobb vállalat esetében. Klasszikus példa például a kisboltok eladóinak tapasztalatai a vevőkkel. Ha az adott vállalatnak például fennmaradási kérdései vannak, a stressz is megugrik de annak kezelése másodlagossá válik. A helyzet egyébként nem rossz, már a távmunkában végzett munkavégzés szabályozása is terítékre került.

Spanyolországban szintén fejlett a jogi háttér és a gyakorlati oldal is jól működik. A fókuszcsoportos beszélgetés elsősorban azt járta náluk körül, hogy melyek azok a hatóságok, szervezetek akik a munkahelyi problémákat részlehajlás nélkül képesek kezelni. Léteznek munkavédelemmel kapcsolatos képzések, azonban Spanyolországban a munkaadók nehezen ismerik el a munkahelyi stressz meglétét, pedig kimutathatóan betegségekhez vezetnek egyes rizikófaktorok meglétei. A stresszhelyzetek akkor állnak elő legtöbbször, amikor a vállalkozás az üzleti céljait nem éri el.

Romániában a fókuszcsoportos beszélgetés résztvevői jól ismerték a munkahelyi stressz kérdéseit, de a teljesebb képkedvéért a helyi koordinátor mélyinterjúkat is végzett. A munkahelyi pszichoszociális stresszt leggyakrabban az okozza, hogy az abban érintettek rosszul szervezik a munkát, illetve hogy a kis- és középvállalkozások az ország gazdasági helyzetének jobban ki vannak téve, valamint hiányzik a megfelelő vállalkozói kultúra is. A munkaadók nincsenek hozzászokva, hogy a munkavédelmi kérdések között kezeljék a munkahelyi stressz kérdését. A szakszervezet hajlamos szervezési problémáknak tulajdonítani a munkahelyi stressz kérdését, a munkaadók (HR) pedig inkább egyéni problémának látják, azt ezért a két álláspont nehezen közelíthető.

Litvániában a munkáltatóknak szintén nem elsődleges a munkavállalóik stressz elleni védelmének kérdése, elsősorban egyéni problémaként tekintenek rá. Stresszhelyzet gyakran jelentkezik, ha a munkavállalónak új feladattal kell szembesülnie. A munka törvénykönyve a közelmúltban szintén a munkavállalóra nézve kedvezőtlenül változott. A fókuszcsoporton több kérdés is felmerült, például a munkahelyi kamerák kérdése, amely adatvédelmi problémákat is felvet. Léteznek ugyan munkahelyi stressz kezelésre meditátorok, akik jól esetben szakirányú pl. pszichológusi végzettséggel rendelkeznek és függetlenek, de ez nem bevett gyakorlat.

Görögországban már évek óta nincs megfelelő adatbázis a munkahelyi, illetve általában munkavédelmi kérdések elemzéséhez. A válság következtében megugrott a feketefoglalkoztatás és a szociális ellátórendszer sem működik úgy, mint korábban. A munkahelyek kevésbé biztonságosak és hosszútávúak, mint a válságot megelőzően, ezért a stressz kérdése különösen aktuális, ugyanakkor kevés figyelmet kap. A jogi háttér adott, a gyakorlati implementáció nem megfelelő. A depresszió, az öngyilkosságok száma és a munkahelyi balesetek száma az elmúlt évben megnövekedett, a legtöbb ember annak is örül, hogy legalább munkahelye van, ahol ha problémája van, azt inkább nem említi.

Portugáliában szintén megfelelő a jogi háttér. A portugál kultúrában nem ismeretlen a stressz, de nem is része a mindennapoknak az arról való diskurzus. A szakszervezetek szerint a jogi háttér lehetne alaposabban szabályozott és több elemet tartalmazhatna a megelőzésről. A munkavállalónak és munkaadónak is tudnia kellene a stressz kérdését megfelelően kezelni, de nehezen tudják az okokat beazonosítani, ezért az egyik legfontosabb feladat lenne a stressz felismerése és eredetének azonosítása. A szakszervezetekhez való csatlakozás nem általános, ezért a szervezetek által nyújtott munkavédelmi képzés sem érhet mindenhol célba.

Általánosságban elmondható a fókuszcsoportos beszélgetések alapján, hogy a kis-és középvállalkozások esetében stresszfokozó faktor, hogy nehéz összehangolni a magán –és munkaidő egyensúlyát, gyakran egy megrendelője van a vállalkozásnak, ezért függ tőle a cég fenntarthatósága, különösen stresszes lehet, ha az adott megrendelő külföldön, esetleg másik földrészen van és eltérő a munkabeosztása, illetve a kisebb cégek jobban ki vannak téve a technológiai változásoknak és az eredményező munkahelyi bizonytalanságnak.

A napirend következő pontján panelbeszélgetés szerepelt, Antonia Cammorata (Európai Bizottság), Malgosia Milczarek (EU OSHA, Európai Munkahelyi biztonság és Egészség Ügynökség) a Spanyol Munkaügyi Intézet képviselője és Felszeghi Sára (munkaegészségügyi szakértő) részvételével. A panelbeszélgetés témája a munkahelyi stresszkezelés és ezáltal a munkatermelékenység javítása volt. Az Európai Bizottság képviselője ismertette, hogy a Bizottság számára kiemelt témakör a munkahelyi stressz, illetve munkahelyi biztonság kérdése. Az OSHA előadója a stresszel kapcsolatos definíciót ismertette és elmondta, hogy a legtöbb tényező már korán felismerhető, ami konkrét betegségekhez vezet, ezért igen fontos azok korai azonosítása. A nem munkahelyhez szorosan tartozó stresszfaktorok is kihatnak a munkavégzésre, ezek vizsgálatára is érdemes odafigyelni. Egy, az Egyesült Királyságban végzett felmérés szerint a munkából betegség miatt kieső napok száma több mint 40 %-a munkahelyi stresszre vezethető vissza. Az, hogy milyen módon kezelik a pszichoszociális rizikókat a különböző országokban, nagymértékű különbségek tapasztalhatóak. Ahol vannak országos intézkedési és helyi vállalati tervek, ott hatékonyabbak a tényleges gyakorlati válaszok, ebből a szempontból a stressz felismerése és kezelése nem tér el a többi munkahelyi rizikó- vagy veszélyfaktor kezelésétől. A munkavállalói részvétel és a megfelelő munkaügyi vezetés ebből a szempontból lényeges. Sokat számít például ha a munkaadó lehetőséget biztosít jógaórákra, relaxációs technikákra. A Spanyol Munkaügyi Intézet munkatársa elmondta, hogy a munkahelyi stressz elsősorban a munkahely hiányában érhető tetten. Felmérésekre hivatkozva elmondta, hogy a munkahelyi stressz (ideértve a munkahelyi zaklatást is) egyértelmű kapcsolatban van az egyén egészségügyi állapotával. Az Intézetnek élő együttműködési megállapodása van a szakszervezetekkel, amely a munkahelyi stresszt a munkavállalók erőteljesebb részvételi gyakorlatával próbálja kezelni. Felszeghi Sára szakértő elsőként a kutatáshoz szólt hozzá: Magyarországon egyedülállóan a foglalkozás-egészségügyi szakértő az, akinek a stresszel kapcsolatos felmérés a feladata lenne. Selye János szavait idézve, stressz nélkül nincs élet, „harcolj vagy menekülj” folyamatokat alapoz meg. Azonban fontos a jó stresszt és a rossz stresszt megkülönböztetni. A rossz stressz problémájával sokáig nem foglalkoztak, szerencsére ez a helyzet változott. Magyarországon az európai helyzethez hasonlóan az összes megbetegedések közel felét a munkahelyi stressz okozza, a leginkább a menedzserek illetve a vállalkozók, akik ki vannak ennek téve. A leginkább stresszes korosztály a fiatal pályakezdők és a negyvenen felüliek. A stressz hatásai összeadódnak az idő során, amelyek mozgásszervi panaszokhoz, daganatos megbetegedésekhez vezetnek végső soron. A gazdaságra való kihatása jelentős, hiszen a nemzetgazdaságra is teher nehezedik, mivel a fokozott stressz következtében előálló betegségeket kezelni kell. Ennek értelmében a stressz leghatékonyabb kezelése a gyakorlatban a megelőzés. Ennek eszközei például az addiktív szerek csökkentése (dohányzás, alkohol, gyógyszerek), megfelelő étkezés és stresszkezelő technikák (mozgás, jóga, relaxáció).

A szeminárium további, a projektet érintő kérdésekkel folytatódott. A projektet lezáró konferenciára 2017 tavaszán, előreláthatólag május 12-én kerül sor. A megbeszélés a projektmenedzsment tagjainak délutáni egyeztetésével ért véget.

Kelemen Melinda

Forrás: www.liganet.hu

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Honvédszakszervezetet a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:

Még több friss hír

2024. 03. 01., 12:35
Örömmel tájékoztatjuk önöket, hogy 2024. július 1-től a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet minden egészségpénztári tagsággal rendelkező tagjának rendszeres támogatást biztosít.
2024. 07. 25., 13:35
A Magyar Közlöny 2024. évi 69. számában 2024. június 28-án kihirdetésre került a honvédek jogállásáról szóló 137/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet (Hjkr.)
2024. 10. 21., 14:02
A Honvéd Érdekképviseleti Szervezet megtartotta a soron következő elnökségi ülését...
2024. 07. 05., 08:25
Megszületett a kétoldalú megállapodás a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet Között A hivatalos aláírási ceremóniára július 1-én 14:30-kor került sor a Honvédelmi Minisztérium Manfred Wörner termében.
2022. 07. 19., 11:59
A LIGA Szakszervezetek támogatásával a csatolt linken szereplő üdülési lehetőségeket érhetik el tajgaink a 2024-es évben. Ehhez mindössze rendszeres tagdíjfizetés és a tagkártya felmutatása szükséges.

  JETfly Magazin

Egy hely, ahol találkozik a legmodernebb haditechnika az örök klasszikusnak számítóval: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar állami légiközlekedési szakán nem csak pilótákat képeznek, hiszen a merev- és forgószárnyasok üzemeltetése és karbantartása legalább annyira fontos, mint azok vezetése.

  Háború Művészete magazin

A II. világháború csendes-óceáni hadszínterét kezdetben a japán flotta uralta. A Pearl Harbor utáni hónapok a nyugati szövetségesek számára valóságos vesszőfutást jelentettek, amelynek során számos hadihajót és tengerészek ezreit vesztették el.
Széchenyi 2020 europai szociális alap.