Tájékoztatás a bírósági eljárásokban igénybe vehető költségkedvezményekről

3. § (1) A feleket – ha törvény, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy nemzetközi megállapodás számukra tárgyi költségmentességet nem biztosít – jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül költségfeljegyzési jog (tárgyi költségfeljegyzési jog) illeti meg a következő perekben: a) az apasági és a származás megállapítása iránti egyéb per;b) a szülői felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása iránti per;c)---d) a gyermek elhelyezésével és átadásával, valamint a kapcsolattartással összefüggő per;e) a törvényen alapuló tartással kapcsolatos per, ideértve a tartásdíjnak a kötelezett járandóságait folyósító szervtől vagy más személytől való behajtása, a tartásdíj megszüntetése vagy összegének megváltoztatása, a tartásdíjra irányuló végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti pert, továbbá a határon átnyúló tartási ügyben a tartásra kötelezett adatainak beszerzése iránti eljárást is;f) a munkaviszonnyal, a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonnyal, más szolgálati viszonnyal, valamint a szövetkezeti tagsági viszony alapján létrejött munkaviszony jellegü jogviszonnyal kapcsolatos per (a továbbiakban: munkaügyi per), kivéve azokat a munkaügyi pereket, amelyekben a feleket tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg;g) a bányakár megtérítése iránti per;h) büncselekménnyel a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott kár megtérítése iránti igény érvényesítése.(2) Tárgyi költségfeljegyzési jog esetén a feleket – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a Pp. 85/A. §-ában foglalt kedvezmények illetik meg.(3) A tárgyi költségfeljegyzési jog a vértulajdonság-vizsgálat és a származás megállapításához szükséges más orvosszakértői (élettani) vizsgálat költségének előlegezése alól nem mentesít.

A tárgyi költségfeljegyzési jogos perekben a bíróság az eljárást befejező határozatában a felet, a pernyertesség-pervesztesség arányában kötelezi az állam által előlegezett költségek és a feljegyzett illeték megfizetésére.A fél csak akkor mentesül a költségek viselése alól, ha a bíróság a részére teljes személyes költségmentességet engedélyezett (részleges költségmentesség esetén a mentesülés is legfeljebb részleges lehet).

Költségmentesség:

A felperes a per megindításától az elsőfokú eljárást befejező határozat meghozataláig, az alperes legkésőbb a fellebbezés előterjesztésével egyidejüleg költségmentesség engedélyezését kérheti. A költségmentesség az alábbi kedvezményeket jelenti:

a/ illetékmentesség,b/ mentesség az eljárás során felmerülő költségek (tanú- és szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsi díj, pártfogó ügyvéd díja, helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb.) előlegezése és – ha a törvény másként nem rendelkezik – megfizetése alól,c/ mentesség a perköltség-biztosíték letétele alól,d/ pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti igény, ha azt törvény lehetővé teszi.

Ha a fél jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagyona a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon kívül nincs, részére költségmentességet kell engedélyezni. Költségmentességben kell részesíteni továbbá – jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül – azt a felet is, aki rendszeres szociális segélyt kap. E feltételek hiányában a bíróság költségmentességet kivételesen akkor engedélyezhet, ha a fél egyéb körülményei alapján megállapítható, hogy a fél létfenntartása veszélyeztetett.

Illetékfeljegyzési jog ( kivonat az Itv-ből):Itv. 59. § (1) Akit illetékfeljegyzési jog illet meg, mentesül az illeték előzetes megfizetése alól. Ilyen esetben az fizeti az illetéket, akit a bíróság erre kötelez.60. § (1) Ha az illeték előzetes megfizetése a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene, mentesíteni lehet az illeték előzetes megfizetése alól, különösen, ha a lerovandó illeték a fél és a házastársa, valamint vele egy háztartásban élő, általa eltartott gyermekei előző adóévben elért egy főre eső adóköteles jövedelme 25%-át meghaladja.61. § (1) Az a fél, akinek eltartásáról szülője köteles gondoskodni, vagy aki házastársával együtt él, csak akkor részesíthető az illetékfeljegyzési jog kedvezményében, ha ennek feltételei mind a félre, mind a vele együttélő személyre nézve fennállnak.(2) Nem részesíthető az illetékfeljegyzési jog kedvezményében a fél, ha perlekedése rosszhiszemünek vagy már előre teljesen eredménytelennek látszik, úgyszintén akkor sem, ha mint engedményes lép fel és valószínü, hogy az engedményezés az illetékfeljegyzési jog kedvezményével való perlés lehetővé tételét célozta. …..(4) Nem lehet illetékfeljegyzési jogot engedélyezni:a) a házasság felbontására irányuló kereset esetén; b) a cégeljárásban;c) az 54. §-ban említett eljárásokban.62. § (1) A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg:a) a munkaügyi perben, ha az a munkavállaló szándékos vagy súlyos gondatlan károkozásával, valamint a vezető állású munkavállaló polgári jog szabályai szerinti kártérítési felelősségével kapcsolatban indult; továbbá a végkielégítés iránti per a törvény alapján járó összegen felüli részében, ha az a minimálbér hússzorosát meghaladja;b) a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott, illetve a vagyonában bekövetkezett olyan kár megtérítése iránti igény esetén, amikor a személy élete, testi épsége vagy egészsége is veszélyeztetve volt;c) a büncselekményből – ide nem értve a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott kárt –, valamint a szabálysértésből származó kár megtérítése iránti igény esetén;d) a házassági perben, kivéve a házassági bontópert, valamint a házassági perben érvényesített vagyonjogi igényt;e) a névviselési jog megszüntetése iránti perben;f) a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perben;g) a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti perben;h) a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti eljárásban;i) a munkaviszonyból származó munkabér- és egyéb követelésre tekintettel indított felszámolási eljárásokban, valamint a csőd-, a felszámolási és a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása alatt a vagyonfelügyelő, a felszámoló, illetve a pénzügyi gondnok által indított bírósági eljárásokban;j) a találmány és a használati minta feltalálója, az újító, az ipari minta, a topográfia szerzője, valamint a közremüködő által a találmánnyal, a használati mintával, az újítással, az ipari mintával, a topográfiával, a know-how-val, illetve a közremüködői díjjal kapcsolatban indított polgári peres és nemperes (végrehajtási) eljárásban;k) a lakásszövetkezetet a tagjával és a nem tag tulajdonosával, valamint a társasház közösséget a tulajdonossal szemben üzemeltetési és felújítási, illetve közös költség megtérítése iránt indított eljárásban;l) a büntetőeljárással összefüggésben az állammal szemben felmerült kártalanítási igény érvényesítése iránt indított perben;m) az olyan kártérítési perben, amelyet a fél a per tisztességes lefolytatásához, illetve ésszerü időn belül történő befejezéséhez füződő alapvető jogai megsértése miatt indít;n) magánszemély lakástulajdonát elidegenítő szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perben;o) külön törvényben meghatározott referenciaadat-szolgáltató és központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás ellen, a központi hitelinformációs rendszerbe történő adatátadás és kezelés miatt, illetőleg a referenciaadatok helyesbítése vagy törlése iránt indított perben;p) a hivatalbóli bejegyzéssel nyilvántartásba vett, hibás adatokon alapuló vagy más okból hibás bejegyzések kijavítása iránti eljárásban, valamint abban az eljárásban, mely annak megállapítására irányul, hogy valamely hatóság vagy bíróság nem tett eleget a cégjegyzékbe hivatalbóli bejegyzéssel nyilvántartásba kerülő adat megküldésére vonatkozó kötelezettségének;r) a közigazgatási eljárás során hozott végzés felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárásban;s) a választási bizottság határozatának felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárásban,s) a szabálysértéssel okozott kár megfizetésére kötelező végrehajtási eljárásban.(2) Az (1) bekezdés a)–c) és g)–h), továbbá l) pontjaiban említett perek esetén, ha az összegszerüség megállapítása a bíróság mérlegelésétől függ és a kereset nem volt nyilvánvalóan eltúlzott, részleges pervesztesség esetén a bíróság a fél illetékfizetésre való kötelezését mellőzheti.(3) Az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott, a munkaviszonyból származó munkabér- és egyéb követelésre tekintettel indított felszámolási eljárás esetén az illeték viseléséről a bíróság az eljárást megszüntető vagy a felszámolást elrendelő végzésében dönt.