Hármas ünnep a barokamránál

Az államtitkár hangsúlyozta, a magyar kormány megerősíti az ország védelmi képességeit, amelynek fontos része a légierő fejlesztése. „Tavaly ünnepeltük a 75 éves szolnoki repülőtiszt képzést és a 101. Honi („Puma”) Vadászrepülő Osztály megalakulásának 80. évfordulóját. Ehhez méltóan 2024-et a légierő évének is nevezhetjük, hiszen az önálló magyar légierő elmúlt egy évszázada alatt nem volt olyan lehetőség a szakterület fejlesztésére, mint tavaly. Honvédségünk légierő elrettentő erejét a svéd Gripen, a német-francia, spanyol, brit koprodukciós Airbus helikopterek, a norvég NASAMS légvédelmi rakétarendszer alkotja” – mondta Kutnyánszky Zsolt.

Az államtitkár kiemelte, jól képzett, elhivatott szakemberek nélkül azonban a legdrágább haditechnikai eszközök sem elegendőek, ezért tartották fontosnak, hogy a légierő pilótái és műszaki szakemberei jelentős illetményfejlesztésben részesüljenek.

A magyar kormány és a honvédség törekvései pedig nem hiábavalóak, hisz a NATO legnagyobb légierő gyakorlatán, az áprilisban rendezett Ramstein Flag 2025 gyakorlaton a magyar pilóták ismét bizonyították világszínvonalú felkészültségüket.

Az államtitkár beszélt arról, hogy a jövőre gondolva a Honvédelmi Minisztérium elindította az Ifjúsági Pilóta Programot annak érdekében, hogy a 14-18 éves korosztállyal megismertessék és megszerettessék a repülést.

„Elsődleges célcsoport a Honvéd Kadét Programban résztvevők, ugyanakkor várunk mindenkit, akit érdekel a repülés és elkötelezett a honvédelem ügye iránt. Biztos vagyok benne, hogy a kecskeméti intézetnek az Ifjúsági Pilóta Program kapcsán is lesz feladata” – jelentette ki.

Nemcsak az önálló katonai repülőegészségügy megalakulását ünnepelték azonban Kecskeméten, hanem az első magyar űrhajós űrrepülésének 45. évfordulóját is. Ez alkalomból Kutnyánszky Zsolt gratulált Farkas Bertalan nyugállományú dandártábornoknak és megköszönte, hogy napjainkban is részt vesz az űrkutatás népszerűsítésében.

Az államtitkár kiemelte, hazánk első kutató űrhajósának népszerűsége ma is töretlen, amit az is bizonyít, hogy még egy kisbolygó is viseli a nevét: ez a „240757 Farkasberci” kisbolygó.

„Farkas Bertalan 1980-as űrrepülése hazánk számára történelmi siker volt, de egyben a Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató Intézet (ROVKI) orvosszakmai felkészítő munkájának kiemelkedő teljesítménye is. Az akkor elért tudományos eredmények és az akkoriban itt szolgálatot teljesítő szakemberek mind a mai napig irányt mutatnak az utódoknak, és tisztelettel kell adóznunk teljesítményük előtt” – hangsúlyozta Kutnyánszky Zsolt hozzátéve, hogy a hamarosan útnak induló második magyar űrmisszió résztvevőinek felkészítése, a speciális magasságélettani vizsgálatok, illetve az 5500 méteres magassági oxigénhiányos vizsgálatok is itt, Kecskeméten történtek. Utóbbiak a TBK-70 barokamrában, amelynek részleges modernizációja idén februárban befejeződött.

Prof. dr. Grósz Andor nyugállományú orvos dandártábornok felidézte az MH Egészségügyi Központ Repülőorvosi-, Alkalmasságvizsgáló és Gyógyító Intézet és annak elődintézményeinek történetét, amelynek személyzetét az elmúlt 60 évben egy cél vezérelt: biztosítani a legmagasabb szintű orvosi ellátást és alkalmasságvizsgálatot azok számára, akik hazánk légterét és biztonságát védik.

A barokamrát érintő modernizációról, az itt folyó kutatásokról, és azoknak a NATO repülőorvosi gyakorlatában betöltött szerepéről dr. Szabó Sándor András ezredes, a Magyar Honvédség repülő főszakorvosa, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Repülő- és Űrorvosi Tanszékének tanszékvezető docense, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem magántanára tartott előadást.

Negyvenöt éve annak, hogy Farkas Bertalan nyugállományú dandártábornok a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén elindult a világűrbe. Magyarország első űrhajósa felidézte ROVKI-beli emlékeit: azt a vizsgálatot, amikor kiderült, hogy alkalmas vadászpilótának, illetve a magyar űrhajósjelöltek kiválasztási folyamatát.

„Az évforduló alkalmából úgy döntöttünk, hogy az MH EK Repülőorvosi-, Alkalmasságvizsgáló és Gyógyító Intézet aulájában kialakítunk egy parancsnoki falat – mondta köszöntőjében dr. Fejes Zsolt Dezső ezredes, az MH Egészségügyi Központ parancsnoka, a Magyar Honvédség egészségügyi főnöke. – Ezekkel a portrékkal emlékezünk azokra az elődökre, akik hitükkel, szakmai tudásukkal, motivációjukkal a tudományt, és a Magyar Honvédséget szolgálták, és biztosították az intézet évtizedeken átívelő fennállását. Remélem, ez a fal még legalább 60 évig gazdagodni fog újabb kiváló kollégák képeivel, és minden itt elhaladó érezni fogja azt a büszkeséget, amit én magam folyamatosan érzek az intézettel kapcsolatban.”

Az ünnepi állománygyűlésen részt vett dr. Czermann János, a Honvédelmi Minisztérium humánerőforrásért felelős helyettes államtitkára és dr. Ferencz Orsolya Ildikó, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Űrkutatásért felelős miniszteri biztosa, valamint az MH Egészségügyi Központ Repülőorvosi-, Alkalmasságvizsgáló és Gyógyító Intézet és elődintézményeinek volt vezetői.

Az állománygyűlés résztvevői működés közben is megtekintették az idén részleges felújításon átesett TBK-70 barokamrát. Az új, digitalizált irányítópulttal végzett első vizsgálatot Kutnyánszky Zsolt államtitkár indította el.

60 éve ugyanaz a feladat

Az önálló katonai repülőegészségügy története 1965-ben kezdődött az addig egységes polgári és katonai repülőegészségügy szétválásával. A terület gyors fejlődését bizonyítja, hogy 1970-ben átadták a TBK-70 típusú barokamrát, amely mind a mai napig egyedülálló hazánkban. Működését a folyamatos korszerűsítések biztosítják: az ünnepi állománygyűlésen adták át az új, digitalizált vezérlőpultot.

A folyamatos fejlődés mellett rendszeresen új kihívások is megjelentek az intézet életében. 1977 júniusa és decembere között a Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató Intézetben (ROVKI) zajlott a hét magyar űrhajósjelölt kiválasztása. Közülük végül Farkas Bertalan és Magyari Béla 1978 és 1980 között a Gagarin Űrhajós Kiképző Központban szovjet kollégáikkal együtt végezhették el a további felkészülést. Farkas Bertalan 1980-as űrrepülése a ROVKI orvosszakmai felkészítő munkájának kiemelkedő teljesítménye volt, ami számos tudományos eredmény, vizsgálati módszer és készülék megszületéséhez is hozzájárult.

A TBK-70 barokamra kiépítése az 1960-as évek végén európai szinten is kiemelkedő fejlesztés volt a repülőegészségügy területén. Az Európában azóta is jelentős szakmai, illetve technikai értékű rendszer képes a teljes repülő-hajózó állomány kötelező éves repülőalkalmassági vizsgálata során a NATO szabványban meghatározott és Magyarország által kötelezően elfogadott hypoxiás protokollok végrehajtására.

A Magyar Honvédség ezen egyedülálló, speciális képessége nélkülözhetetlen, ám a modernizációja elkerülhetetlen volt. Ugyan maga a két kamra, amelyet a kiskunfélegyházi CHEMIMAS cég öntöttvas technológiával épített, szerkezetileg ma is ép, idén részleges modernizáción esett át.

Az alacsony nyomású barokamra rész 20 kilométerig, a nagymagasságú explozív (robbanásszerű nyomáscsökkenést, azaz a vadászgépen a kabintető lerobbanását imitáló) barokamra rész 30 kilométer magasságig megfelelő légritkítást tud létrehozni. A kamra évtizedek óta szolgálja a Magyar Honvédség repülő-hajózó, ejtőernyős és búvár állományát a különböző felszállási profilok végrehajtásával, a nyomásváltozás és oxigénhiány elleni eljárások kiképzési és minősítési célú alkalmazásával, kutatási projektekkel, melyhez az egyetemi hátteret 2000 óta a Honvédelmi Minisztérium és a Szegedi Tudományegyetem között kötött oktatási és kutatási együttműködés alapján a Repülő és Űrorvosi Tanszék biztosítja.

További fotók a linkre kattintva érhetőek el!