Amerikai pilótaképzésre mennek a magyar hallgatók

Lázár Gréta, hallgató főtörzsőrmester harcászati repülőgépvezetőként szeretne a Magyar Honvédségben szolgálni, és egyre közelebb kerül ehhez az álmához, hisz ő az egyike az USA-ba utazó két pilótajelöltnek. Hazánk repüléstörténetében voltak már külföldi pilótaképzésben részt vevő női pilóták, Gréta azonban úttörő a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán (NKE HHK) 2018-ban elindított állami légijármű-vezetői szakirány hallgatói között, hisz nőként elsőként végezheti el ezt az amerikai pilótaképző tanfolyamot (Undergraduate Pilot Training – USA). A HHK 2023-ban illesztette be képzésébe ezt a tanfolyamot, amely a szinte „nullkilométeres” jelöltekből önálló repülésre képes pilótákat farag.

A Lázár név Szolnokon, az Ittebei Kiss József hadnagy Helikopter Bázison nem ismeretlen. Gréta nagyapja helikopterpilótaként szolgált, édesapja, Lázár Tibor Zoltán őrnagy pedig az MH Kiss József 86. Helikopterdandár Ejtőernyős Kiképző Részleg részlegvezetője. Ő vezeti többek között a pilótajelölt hallgatók ejtőernyős kiképzését is, így Gréta és a bátyja is tőle tanulták az ejtőernyős ismereteket. Ugyanis a Lázár családban mindkét gyerek pilóta lesz: Tibor idén záróvizsgázott ugyancsak a légijármű-vezetői szakon, augusztus 20-án avatják tisztté és kezdi meg szolgálatát. A tervek szerint szállító-repülőgépre kap majd szakfelkészítést.

Grétát nemcsak jógaoktató édesanyja, de az édesapja is igyekezett lebeszélni a katonai szolgálatról, illetve a katonai pilóta hivatásról, de látva eltökéltségét, ma már az egész család támogatja. „Katonacsaládból származom, viszont amikor a szőke, kék szemű kislány bejelentette, hogy ő pilótának jelentkezik, volt egy-két szemforgatás, de ma már mindenki azt mondja, hogy nagyon nekem való ez a hivatás. Látják azt is, hogy mennyire élvezem, így mindenki támogat benne” – mondja a hallgató főtörzsőrmester.

Légijármű-vezetők képzése az NKE HHK-n

Ha valaki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző kar, állami légiközlekedési alapképzési szak, állami légijármű-vezetői szakirányára jelentkezik, csak akkor kezdheti meg a képzést, ha a Repülőorvosi Bizottság úgy dönt, alkalmas a hivatásra. A Kecskeméti Repülőkórházban négynapos vizsgálat vár a jelentkezőkre. Ha az általános orvosi vizsgálatok (vérvétel, látás- és hallásvizsgálat, fizikai állóképesség felmérése) során mindent rendben találnak, gerincröntgent és pszichológiai vizsgálatot készítenek, majd különböző készségeket felmérő reakcióidő-, memória- és koncentrációs feladatok jönnek.

Az utolsó a barokamra-vizsgálat. Ennek során folyamatos orvosi felügyelet mellett a jelentkezőt 5500 méteres magassági körülmények közé ,,repítik fel”, ahol speciális légzéstechnikát alkalmazva kell a tudatát és gondolkodási képességét megőriznie. Az tehát, hogy valakiből lehet-e pilóta, nem csak az egyénen múlik. Egy-egy – akár rejtett – veleszületett probléma is meghiúsíthatja az álmokat.

Amennyiben a Bizottság katonai pilótának alkalmasnak találta a jelentkezőt, akkor következhet a felsőoktatási felvételi eljárás szokásos folyamata, melynek végeredményeként kerülhet a jelentkező az Egyetem állami légiközlekedési szakának állami légijármű-vezetői szakirányára. A képzés első időszakában Budapesten, a Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campuson az alapvető katonai ismereteket sajátítják el. Nyolc hét után leteszik a hallgatók a katonai esküt, és belevágnak egy 12 hetes, úgynevezett Egységes Gyalogostiszti Felkészítésbe.

A második félévben már természet- és társadalomtudományi, valamint katonai vezetői alapozás történik, amibe beletartozik a matematika, fizika, mechanika, katonai ismeretek, katonai vezetői ismeretek, jog, illetve állampolgári és egyéb, az egyetem által meghatározott elméleti tananyagok. Ezt követően költöznek át a hallgatók Szolnokra, ahol megkezdődik a repüléstudományi alapozás, és az ejtőernyős kiképzés. Nyolc bekötött, illetve egy tandemugrást kell végrehajtaniuk a hallgatóknak. Akik sikeresen vették ezt az akadályt, azok harmadévben – az egyetemi elméleti oktatás mellett – megkezdhetik a gyakorlati kiképzési repüléseiket is.

A pilótajelöltek repülési gyakorlata 25 órás válogató és előképzési modullal kezdődik. Ebben a szakaszban eldől, hogy a jelöltből harcászati repülőgép-, helikopter-, vagy szállítórepülőgép-vezető lehet. A kiválasztás után azok, akik a forgószárnyas gépen fognak továbbtanulni, az úgynevezett „Mókuskán”, az AS 350–en repülnek tovább. A repülőgépvezető hallgatók a Magyar Honvédség Zlin típusú gyakorló gépein repülnek. Azok, akiket harcászati repülőgépvezető beosztásra terveznek, néhány év múlva már a Kecskemétre idén érkezett L-39 Skyfox sugárhajtóműves kiképző és könnyű harci repülőgépen folytathatják kiképzésüket. Ma azonban ehhez még az amerikai tanfolyamot kell elvégezni.

Undergraduate Pilot Training – USA

A másfél éves tanfolyam egy tízhetes angol nyelvi kurzussal kezdődik, ami az English Comprehension Level (ECL) vizsgával zárul. Ez a teszt az amerikai védelmi minisztérium elsődleges mérőeszköze az angol nyelvet nem anyanyelvként beszélők általános angol nyelvtudásának felmérésére. Csak a sikeresen vizsgázók vehetnek részt a pilótaképző programban.

Ezt követően három kiképzési fázisban, három különböző típusú repülőgépen sajátítják el a „szakmai fogásokat”. „Először a Diamond DA-20 légcsavaros repülőgépen repülünk majd, utána a T-6 Texan II turbólégcsavaros repülőgépen. A végén pedig T-38C Talon, utánégetővel rendelkező sugárhajtóműves típussal folytatódik a képzés” – mondja el Lázár Gréta, hozzátéve, hogy mindegyik géptípusnál először földi, vagyis elméleti képzést kapnak, utána következik a repülés.

A Diamond DA-20 gépet az úgynevezett Initial Flight Training (Kezdeti Repülési Fázis) használja – ennek a leghosszabb, alapozó modulnak a része az úgynevezett cross-country flying, ami jelentős távolságot, több mint 50 tengeri mérföldet fed le a felszálló repülőtértől a célállomásig. Ennek során felmérik, hogy a hallgatók mennyit fejlődtek a repülés megtervezésében, a kommunikációban, illetve döntéshozatali képességeikben. Az Initial Flight Training vizsgarepüléssel zárul, és csak sikeres „checkride” után léphet tovább a résztvevő.

A T-6 Texan II turbólégcsavaros repülőgépen körülbelül száz órát (körülbelül 8 hónap) kell repülni ahhoz, hogy a pilótajelölt megkapja az amerikai szárnyakat és pilótává avassák.

Ezután az utolsó, harmadik fázis következik a legendának számító repülőgéppel, a T38-C Talon, utánégetővel rendelkező sugárhajtóműves típussal. Ez a géptípus az 1960-as évek elején kezdett repülni, azonban a folyamatos fejlesztéseknek és felújításoknak köszönhetően a típus a mai napig ,,élharcos’’ az amerikai pilótaképzésben.

A fázisok alatt folyamatosak a számonkérések, tesztek, vizsgák szimulátoros és valós vizsgarepülések formájában. Ha nem sikerül egy vizsga, akkor nagyon fel kell készülni a következőre, mert sajnos a legtöbb esetben csak egy javítási lehetőség áll a pilótajelölt rendelkezésére.

„A tanfolyam sikeres elvégzése után a felsőoktatási követelményeknek megfelelően következik a szakdolgozatírás és a záróvizsga. Ezután nagyon szeretnék harcászati pilótaként szolgálni a Magyar Honvédségben” – mondja Lázár Gréta.