Honvédszakszervezet története

A KÉSZ tevékenységének első éveiben a saját legitimációjáért és társadalmi elfogadtatásáért küzdött, meglehetősen ellenséges közegben. A honvédelmi minisztérium és a honvéd vezérkar politikai és katonai vezetése részéről az alapítókat és követőiket nap, mint nap érték retorziók, fenyegetések, nyílt vagy burkolt nyomásgyakorlás egyszóval a KÉSZ az életéért és a fennmaradásáért harcolt. Az érdekvédelmi munka hatékonyságának javítása, a kollektív érdekvédelmi jogosultságok bővítése érdekében a KÉSZ 1995. szeptember 29-30-i Küldöttgyülése úgy döntött, hogy a katonák érdekvédelmének markánsabb megjelenítése céljából a Szövetség szakszervezetté alakul. A KÉSZ jogutódjaként létrejött a Honvédszakszervezet (Hosz), ezzel megalakult Magyarországon az első alulról szerveződő, kizárólag egyéni tagokból álló katonai érdekvédelmi szervezet, a mai napig egyetlen katonai szakszervezet. Az újonnan megalakult szakszervezet első és akkoriban talán legfontosabb feladata az volt, hogy sikerüljön az előkészítés alatt álló szolgálati törvényben (Hszt.) a katonák és a katonai érdekvédelmi szervezetek számára a lehető legkedvezőbb szabályozást, jogosultságokat, juttatásokat megjeleníttetni és megvédeni. Hosszú és fáradtságos szakszervezeti munkával, lobbyzással, a komoly politikai fenyegetettség és állandó nyomás ellenére sikerült egy korszerü, európai színvonalú szolgálati törvény parlament általi elfogadását elérni. Az 1996 évi XLIII. törvény egyidejüleg szabályozta a katonák jogállása mellett az egyéb fegyveres és rendvédelmi szerveknél szolgálatot teljesítő hivatásos állomány jogállását is. Ez a törvény csak rövid ideig volt érvényben a katonák vonatkozásában, hiszen 2001. decemberében a parlament elfogadta a hivatásos és szerződéses katonák jogállásáról szóló 2000. évi XCV. törvényt, a Hjt.-t. Az új törvényben nem kis nehézségek árán sikerült megőrizni a Hszt. vívmányait, gyakorlatilag érintetlenül maradtak a szakszervezeti jogok is, ugyanakkor egy teljesen új előmeneteli rendszer került bevezetésre a hozzá tartozó illetményrendszerrel együtt. A szolgálati törvény állapítja meg a hivatásos és szerződéses katonák jogait és kötelezettségeit, ezek között a kollektív érdekvédelmi jogokat is a hadseregben. A törvény értelmében a katonának érdekei képviselete és védelme céljából joga van érdekképviseleti, érdekvédelmi szervezeteket alakítania, illetve azokhoz csatlakoznia. A szakszervezeti jogosultságok a következők: tájékozódási jog, képviseleti jog, ellenőrzési és kifogásolási jog, egyetértési jog (az etikai kódex vonatkozásában). A szakszervezet céljainak elérése érdekében tiltakozó nagygyülést, demonstrációt is szervezhet, sztrájkjoga a katonáknak azonban nincs. A törvény a parancsnokok és vezetők jogait és kötelezettségeit is szabályozza az érdekvédelem vonatkozásában. Ennek keretében kötelesek többek között együttmüködni a szakszervezettel, tájékoztatást adni az állományt érintő ügyekben, a tisztségviselők számára munkaidő-kedvezményt biztosítani, helységet és lehetőséget biztosítani a szolgálati helyen, szolgálatteljesítési időben szakszervezeti rendezvények lebonyolítása céljából. Ezek azok az alapvető célok, amelyek megvalósítása érdekében a Honvédszakszervezet létrejött. A szakszervezet fő célja tehát tagjainak egyéni és kollektív munkavállalói érdekeinek képviselete és védelme, ennek kifejezésre juttatása a honvédelmi szférán belül, a hazai társadalmi és közéleti szervek, szervezetek felé, a széleskörü közvélemény előtt. A szakszervezet tevékenységi köre kiterjed a katonák, mint egyenruhás állampolgárok alapvető állampolgári, munkavállalói, szociális és kulturális jogainak és érdekeinek védelmére is. A szakszervezet taglétszáma dinamikusan növekedett, úgy, hogy a hadsereg létszáma az 1990-es évek eleji százezret is meghaladóról 25.000 főre zsugorodott. A tagsági díj mértéke a bruttó alapilletmény 0,6 %-a az aktív tagok számára, a nyugállományú tagok fix összeget fizetnek évente. A tagdíjbevételek szakszervezet éves költségvetésének alapja. A szakszervezet tagjainak jogvédelme érdekében jogsegély szolgálatot müködtet, társadalmi kapcsolatainak szélesítése érdekében közhasznú alapítványt, szolgáltatásainak bővítése és vagyoni helyzetének javítása érdekében gazdasági társaságot alapított. A Honvédszakszervezet a politikai és katonai vezetéstől függetlenül, együttmüködve a hazai és külföldi társszervezetekkel és más civil szervezetekkel, a párt és felekezetsemlegesség elvének tiszteletben tartásával végzi tevékenységét. A Hosz 1992 óta teljes jogú tagja a Katonaszövetségek Európai Szervezetének (EUROMIL), hivatalos együttmüködési megállapodás alapján partneri viszonyban áll Európa legrégebben alapított katonai szakszervezetével a holland AFMP-FNV-val, szorosan együttmüködik a Visegrádi Négyek tagállamainak katonai érdekvédelmi szervezeteivel. A Hosz a hazai szakszervezeti mozgalomban országos szinten a LIGA szakszervetek tagjaként tevékenykedik. A honvédelmi tárcán belül a katonák egyetlen reprezentatív érdekvédelmi szervezeteként a Hosz képviseli a hivatásos és szerződéses, valamint a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetségével (BEOSZ) együttmüködve közösen a nyugállományú katonák érdekeit a Honvédelmi Érdekegyeztető Fórum (HÉF) ülésein. A szakszervezet 2003 őszi kongresszusa jelentős szervezeti átalakulásokat hajtott végre, a szükséges Alapszabály módosításokkal együtt, ezzel is elősegítve a szervezet további erősödését és töretlen fejlődését. A Kongresszusi küldöttek arról döntöttek, hogy az új struktúrában Hosz elnöksége nyolctagú, melyen tagjai  - elnökből, 2 alelnökből, 4 képviseletvezető (szárazföld, légierő, logisztika, közigazgatás) és a nyugállományú tagozat képviselőjéből áll fel. A Hjt és a Hszt-ben rögzített, hon és rendvédelmi szerveknél lévő szakszervezetei jogosultságok a 2010-2014 kormányzati ciklus alatt jelentősen csorbultak. A munkáltatói tagdíj levonás megszüntetésével a tagsági létszám felére csökkent. A Hosz ezen időszak alatt nehéz, de fontos átalakulásokat hajtott végre. A Hosz döntéshozó szervei, Kongresszus és a Választmány egybe olvadt és az évente minimum egyszer összehívásra kerülő Küldöttgyülésé alakult. 2013. novemberében új döntéshozó testület új Alapszabályt és Szervezeti és Müködési Szabályt (SZMSZ) fogadott el.