Követendő érdekvédelem

Európai hadsereg-európai érdekvédelem

Magyarországon a politikai rendszerváltás hajnalán vált lehetővé, hogy a polgárok önkéntes alapon, szabad elhatározásból, érdekeik képviseletére és védelmére egyesületeket és más érdekvédelmi szervezeteket hozzanak létre. Ezt az Alkotmány 1989-ben végrehajtott átfogó módosítása, valamint az ugyanabban az évben elfogadott, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény tette lehetővé.

A katonák és más fegyveres testületeknél szolgálók számára azonban a szocialista rendszerben kiadott Szolgálati Szabályzat továbbra is tiltotta az alulról szerveződő egyesületek létrehozását és laktanyán belüli müködését. Néhány bátor katona 1990-ben úgy gondolta, hogy a katona is ember, nem másodrendü állampolgár, és dacolva a szabályzattal megkezdték egy országos érdekvédelmi szövetség megszervezését, egyidejüleg az alkotmánybírósághoz fordultak a szolgálati szabályzat vonatkozó pontjainak megsemmisítése érdekében. Miután az alkotmánybíróság kimondta a rendelkezések alkotmány ellenességét, egyúttal megsemmisítette azokat, 1991-ben 56 egyéni tagból és 7 helyi egyesületből megalakult a Katonák Érdekvédelmi Szövetsége.

A HM politikai és főleg katonai vezetése mindent megtett a szervezet ellehetetlenítése, a szervezők megfélemlítése érdekében, így megpróbált felülről irányított, államilag szervezett „érdekvédelmi” szervezetet is létrehozni és müködtetni. A Szövetség azonban talpon maradt, tagsága, ha lassan is gyarapodott, nemzetközi támogatással kialakította müködési struktúráját.

A Szövetség 1995-ben az érdekvédelmi munka hatékonysága javítása érdekében egyéni tagokból álló szakszervezetté alakult át, átalakította szervezeti struktúráját, tagdíjfizetési rendszerét, egyúttal felvette mai nevét, a Honvédszakszervezetet. A HM ekkor már a tiltás helyett inkább a „türés” pozíciójára helyezkedett, hiszen az időben már közel 2000 tagja volt a szervezetnek és egyre ismertebbé és népszerübbé vált mind a katonák, mind a civil közvélemény körében.

Több éves küzdelem és lobbizás után a parlament 1996-ban elfogadta a szolgálati törvényt, amely tisztázta a katonák jogállását, szabályozta a katonák, mint különleges jogállású állami tisztviselők jogait és kötelezettségeit, megállapította a járandóságaikat, és rögzítette az érdekképviseleti szervezetek müködési feltételeit a hadseregben. A törvény kezdetben a hadseregen kívül az egyéb fegyveres testületekre (rendőrség, határőrség, pénzügyőrség stb.) is vonatkozott, 2003-tól azonban külön törvény él a honvédségre vonatkozóan, de az megtartotta a korábbi alapvető vívmányokat.

Mik azok a főbb jogok, és jogosultságok, amelyeket a törvény garantál az érdekképviseletek számára?

1.                     Először is alapvető jogként megerősíti a katonák egyesüléshez és érdekképviselethez való jogát. Alapelv, hogy ez az alkotmányos alapjog csak az alkotmányban és a honvédelmi törvényben rögzített válsághelyzetekben, nemzetközi missziókban, és csak a szükséges mértékig korlátozható.

2.                     A parancsnokok számára együttmüködési kötelezettséget ír elő az érdekképviseletekkel, valamint rögzíti, hogy a müködés feltételeit a munkáltató köteles biztosítani. A tisztségviselők munkaidő-kedvezményt vehetnek igénybe az érdekvédelmi tevékenység elvégzésére, melynek felhasználásáról a szakszervezet dönt. Ezen belül mód van arra, hogy a tisztségviselők –katonai jogviszonyuk megtartása mellett- függetlenített státuszban lássák el feladatukat.

3.                     Rögzíti az érdekképviseleti szervezetek kollektív érdekvédelmi jogait, jogosítványait. (konzultációs jog, tájékozódás és tájékoztatás joga, véleményezési és javaslattételi jog, egyes kérdésekben kifogásolási (vétó) jog, az állami szervek és a bíróságok előtti képviseleti jog).

4.                     Sztrájkjoggal a katonák nem rendelkeznek, ugyanakkor legmarkánsabb érdekérvényesítő eszközként nagygyülést, demonstrációt szervezhetnek.

5.                     Lehetőség van a más érdekképviseleti szervezetekhez, hazai és nemzetközi konföderációkhoz való csatlakozásra.

6.                     A törvény nevesíti, hogy a miniszter a vezérkari főnök bevonásával érdekegyeztető fórumot (tanácsot) köteles müködtetni, és a tárca szintü szociális párbeszédet ezen fórumon kell lebonyolítani a hadseregben müködő érdekvédelmi szervezetekkel.

Ez a jogszabályi háttér 1996 óta adott számunkra, a szakszervezet egyik fő feladata ennek valós tartalommal való megtöltése volt az elmúlt években. Az érdekegyeztetés rendszerének hadseregszintü, általános müködtetésére a Honvédszakszervezet -együtt az egyéb érdekvédelmi szervezetekkel- megállapodást kötött a miniszterrel, amely garantálja, hogy minden katonai alakulatnál, parancsnokságon, hivatalban a törvény szerint müködjön a szociális párbeszéd. Mára a HOSZ a 10.000 főt is meghaladó tagságával megkerülhetetlen, véleményformáló tényezőjévé vált a honvédelmi ágazatnak. A tárca vezetése és a katonákat képviselő érdekvédelmi szervezet mára partneri viszonyt alakított ki, kölcsönösen tiszteletben tartva a másik fél kompetenciáit, egyúttal erősítve mind a hadseregen belüli bizalmi légkört (a parancsnokok és a beosztottak között), mind a hadsereg társadalmi beágyazódását, elismertségét. Szövetségben a rendőr, a tüzoltó, a vám, a büntetésvégrehajtási, katasztrófavédelmi és nemzetbiztonsági szakszervezetekkel tagjai vagyunk a LIGA országos konföderációnak (amelynek egyik nemzetközi partnerszervezete éppen a lengyel Szolidaritás) és az EUROMIL-nek.

A HOSZ alapszabálya kimondja, hogy a katona egyenruhás állampolgár, aki nem jogfosztott, másodrangú tagja a társadalomnak, hanem aktív alakítója mind a hadseregen belüli, mind a civil társadalomban zajló folyamatoknak.

Magyarország fiatal európai demokrácia, még fiatalabb NATO tag és EU-s tagállam. Ennek ellenére úgy gondoljuk, hogy nem kell szégyenkeznünk a katonai érdekvédelem területén elért eredményeink, és általában a katonák állampolgári és emberi jogaiért folytatott tevékenységünk miatt. Tapasztalataink szerint a párbeszéd egyértelmüen pozitív hatással bír mind a hadseregen belüli, mind a széleskörü társadalmi folyamatok vonatkozásában. Éppen ezért érthetetlen számunkra, hogy számos európai és Európán kívüli államban, melyek közül nem egy a demokrácia bölcsőjének vagy védelmezőjének vallja magát, tilalmazott a katonák, ezen belül is főleg a még aktívan szolgálók számára a szervezett érdekvédelem lehetősége. Úgy gondoljuk, hogy a 21. század fordulójára az európai katonák mindenhol megértek már arra, hogy beleszólhassanak sorsuk alakulásába, hogy semmilyen vélt vagy valós indok alapján ne korlátozzák alapvető emberi és állampolgári jogaikat. Csak így van erkölcsi alapja a nemzeti és nemzetek felett álló kormányoknak és más szervezeteknek arra, hogy továbbra is életük feláldozását, maximális teljesítményt várjanak el a katonáktól a világ bármely pontján teljesítendő missziókban. A HOSZ ezért dolgozott a múltban és a jövőben is mindent megtesz ennek érdekében.

Köszönöm a figyelmet!