Zárul a Legyen a biztonság az első! című projekt

A szakszervezetek fókuszálva a munkabiztonság átfogó megközelítésére a honvédelmi ágazat aktuális és speciális kihívásai kezeléséhez kívántak hozzájárulni.  A tapasztalatokról, eredményekről írásos tájékoztatás készült a honvédelmi tárca és a honvédség vezetése részére. A projekt szempontjából is kedvező körülménynek mondhatjuk, hogy a kormány „Zrínyi 2026” néven átfogó haderőfejlesztési programot indított 2016-ban, melynek következtében számos technikai, technológiai fejlesztés történik a Magyar Honvédség haderőnemeinél, fegyvernemeinél, szervezeteinél. Ugyanakkor a projekt előkészítő lépései is rámutattak, hogy a honvédségben is érvényesült az a nemzetközi és hazai civil szemlélet és gyakorlat, miszerint a munkavédelem főként a munkahelyi fizikai és kémiai veszélyekre összpontosított. A hazai társadalmi szabályzás szemlélete is ezt helyezi a fókuszba. Az újabb megközelítések és uniós irányelvek a korábbiaknál szélesebb felfogásban értelmezik a biztonságos munkavégzés kérdését, melyet elveiben már kifejez a Munkavédelem Nemzeti Politikája (2016-22) is.

A projekt előkészítése tapasztalataival összhangban a koppenhágai kérdőív egyszerűsített szempontrendszerével végzett kutatásunk több olyan jelenségre rámutatott, amelyet célszerű részleteiben, mélységében is feldolgozni, illetve bizonyos kérdéseket tovább elemezni.  A honvédség történelmi ívű fejlesztési céljai is indokolják, hogy érdemben változzon a szemlélet és a korábbiaknál átfogóbb válaszok szülessenek személyi állomány alkalmazásához kapcsolódó kihívásokra. Különösen fontos tapasztalat, melyre az eddigi szervezetfejlesztések is rámutattak, hogy maguk a változások, szervezetben betöltött szereppel kapcsolatos módosulások is olyan tényezők, melyben erősödnek az egészséget terhelő pszichoszociális terhek, melyeket kezelni kell és erre fel kell készíteni a szakembereket.

Megerősítést nyert, hogy  nagyon fontos az állománnyal foglalkozó, érdekükben dolgozó szakmai szervezetek és az érdekvédők szemléletének formálása, problémamegközelítésük, munkamódszereik átalakítása. A kutatás és a projekt tapasztalatok megmutatták, hogy erősíteni kell a szolgáltató szemléletet, probléma-érzékenységüket csökkenteni a bürokráciát.   A megkérdezett állomány elvárásainakegyik kritikus eleme a kiszámíthatóság, tervezhetőség. Az állomány igényli a szervezeti rend és kiszámíthatóság erősítését. A szervezeti rendet, szabályozottságot és fegyelmet összhangba kell hozni a mai dinamikusabb működési igényekkel (és vezetési kultúrával).

Javasoltuk a tárca vezetése felé, hogy a személyi feltételrendszer átfogó újragondolása – a megváltozott feltételekhez való igazítása és annak láttatása az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szempontjából is kiemelt kérdés. A fejlesztési folyamatokba célszerű beépíteni annak kidolgozását, hogy mindegyik állománycsoport egyértelműen láthassa a hosszabb aktív életszakaszban a mozgását a pályahálóban és elkerülhető legyen a kiégés, megfáradás, továbbá egyensúlyban legyen a munka-pihenés.

Láthatóan jelentős fejlesztést vár az állomány a szervezeti kommunikációban, hangsúlyozottan a belső, formális információáramlásban, tájékoztatásban (hitelesség, időszerűség, tartalom), szervezeti tudásközvetés rendszerében, illetve a mai tudásbázisokhoz való hozzáférésben. A parancsnokok, a közvetlen vezetők meghatározó szereppel bírnak az értékközvetítésben, a közösség formálásban. Célszerű - átfogóbb változások előtt is - kapcsolódó tudásuk fejlesztése, ez irányú munkájuk szakmai segítése.

A bizonytalanság helyett a helyzettel való szembenézés kiemelt kérdése a honvédség fejlesztésének. Nem kerülhetők meg azok a válaszok, amelyek az állomány mai szerkezetéhez és perspektivikus megfeleléséhez kapcsolódnak, mert ezek nélkül a teljes állomány bizonytalan, nem csak a potenciálisan érintettek.

Úgy értékeltük a  projekt eredményei áttekintése során, hogy a megfogalmazott és javasolt fejlesztési folyamatokban fontos tevőleges és közvetítő szerepe lehet a honvédségi szakszervezeteknek. Jelentős tagságuk útján sajátos széleskörű kapcsolathálójuk van, melynek a LIGA Szakszervezetek révén külső társadalmi kapcsolódásai is vannak. A szolgálati utak mellett külön információs csatornáik vannak, melyeknek kedvezőbb a bizalmi indexe, mint a hivatali rendszereké.  A kutatás alapján az állomány tőlük is jelentős szemléletváltást vár, amit nem kerülhetnek meg. De tagságuk, vezetőszerveik felkészítésével, érzékenyítésével eszközrendszerük korszerűsítésével úgy a katonai vezetés, mint az állomány felé fontos missziót tölthetnek be. Különösen fontos ez a proaktív szerep addig, amíg katonai formalizált rendszerekben nem következnek be érdemi változások, nem jön létre erősebb szervezeti integritás, a honvédséget átható és a társadalom számára is érzékelhető értékközösség.

Forrás: Dr. Krizbai János