2024. 11. 11. hétfő
Márton
: 406 Ft   : 377 Ft Benzin: 583 Ft/l   Dízel: 614 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

A magyarországi koronavírus helyzet munkajogi összefüggéseiről

2020. 03. 25., 12:22

Az elmúlt napokat, és heteket sajnálatos módon a koronavírus okozta veszélyhelyzettel kapcsolatos történések uralják...

Előreláthatólag még a közeljövőben is ez határozza meg a mindennapjainkat. A jelen bejegyzésemnek az a célja, hogy körüljárja a koronavírus helyzet munkajogi aspektusait, előrebocsátva azt, hogy határozott meggyőződésem szerint az államnak közbe kell avatkoznia, elsődlegesen jogalkotás útján, hogy ne járjon beláthatalan következményekkel a foglalkoztatásban a vészhelyzet.

 

 

1. Munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek

Elsődlegesen azt kell kiemelni, hogy a veszélyhelyzet fogalmát a munkajog nem ismeri. Önmagában az, hogy kialakult egy ilyen helyzet a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket nem függeszti fel. Ennek alapján tehát a munkáltatót foglalkoztatási és bérfizetési, míg a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség terheli.

 

2. A munkáltató foglalkoztatási és berfizetési kötelezettsége

Amennyiben a munkáltató a beosztás szerinti munkaidőben nem tud eleget tenni a foglalkoztatási kötelezettségének, akkor köteles a munkavállalónak ún. állásidőt fizetni. Az állásidő az Mt. 146. § (1) bekezdése alapján megegyezik a munkavállaló alapbérével. A munkáltató az állásidő fizetési kötelezettsége alól csak abban az esetben mentesül, ha a foglalkoztatási kötelezettségének elháríthatatlan külső ok miatt nem tud eleget tenni. Az, hogy mi minősül elháríthatatlan külső oknak, egyedileg kell vizsgálni, általánosan nem lehet azt meghatározni, hogy mi esik ebbe a körbe, illetve mi az ami nem. Ami tény, hogy önmagában a koronavírus jelenléte miatt, nem lehet megtagadni az állásidőre járó bér megfizetését, ha a munkáltató nem tud foglalkoztatni. Meg kell vizsgálni, hogy adott esetben a munkáltatónak volt-e lehetősége arra, hogy az okot elhárítsa, amennyiben a válasz igen, akkor a bérfizetési kötelezettsége fennáll. Amennyiben az a válasz, hogy az okot nem tudta elhárítani, akkor nem terheli bérfizetési kötelezettség.

Gyakran felmerül a kérdés – hozzám is több ilyen megkeresés érkezett –, hogy mit tehet ilyen esetben a munkáltató.

 

3. Fizetés nélküli szabadság

Számos munkavállaló fordult hozzám, hogy a munkáltató fizetés nélküli szabadságra akarja küldeni. Nagyon fontos ebben a körben, hogy egyoldalúan ilyen jog a munkáltatót nem illeti meg, a fizetés nélküli szabadságban a feleknek meg kell egyezniük. Amennyiben ilyen megegyzési szándéka a munkavállalónak nincs, akkor erre „rákényszeríteni” sem lehet.

 

4. Otthoni munkavégzés lehetősége

Szintén gyakori kérdésként jelentkezik az ún. „home office”. Azon munkakörök vonatkozásában, ahol lehetőség van az otthoni munkavégzésre, mindkét fél számára megnyugtató megoldás lehet, ha a munkáltató és a munkavállaló abban állapodnak meg, hogy a munkvállaló átmenetileg otthonról végzi a munkát. Ez azért is lehet praktikus mindkét fél számára, mert a munkáltató így tudja biztosítani az egészséget nem veszélyeztető munkafeltételeket, míg a munkavállaló tud munkát végezni, nem marad jövedelem nélkül, és adott esetben még a gyermekének a felügyeletét is el tudja látni. Fontos e körben kiemelni azt, hogy a 2020. március 19. napján hatályba lépett 47/2020. (III.18.) Kormány rendelet alapján ebben a körben a munkáltató egyoldalúan is dönthet, és elrendelheti az otthoni, illetve a távmunkavégzést.

 

5. Különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elharíthatatlan ok

A fentiekhez hasonlóan gyakori kérdés az, hogy ha a munkavállaló a gyermeke felügyeletét, figyelemmel az óvodák és iskolák bezárására nem tudja ellátni. Erre sajnálatos módon a hatályos munkajogi szabályozás nem nyújt megfelelő megoldást. Ugyan az Mt. szerint a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatti távolmaradás a munkahelytől igazolt távollétnek mindősül, azonban ezen időszakra munkabér nem illeti meg a munkavállalót, és ebben az időszakban a biztosítási jogviszonya is szünetel. Minderre figyelemmel amennyiben, ez az állapot hosszabb időtartamban áll fenn, az adott esetben megélhetési nehézségeket is okozhat, és nem alkalmas arra, hogy a problémát megoldja.

A fentiekben megpróbáltam a legfontosabb kérdéseket röviden, tömören és közérthetően körbejárni, hogyha az olvasók közül valaki ilyen helyzetbe kerül, akkor legyen támpontja a döntés előtt.

 

Forrás: www.liganet.hu

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Honvédszakszervezetet a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 07. 25., 13:35
A Magyar Közlöny 2024. évi 69. számában 2024. június 28-án kihirdetésre került a honvédek jogállásáról szóló 137/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet (Hjkr.)
2024. 10. 21., 14:02
A Honvéd Érdekképviseleti Szervezet megtartotta a soron következő elnökségi ülését...
2024. 07. 05., 08:25
Megszületett a kétoldalú megállapodás a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet Között A hivatalos aláírási ceremóniára július 1-én 14:30-kor került sor a Honvédelmi Minisztérium Manfred Wörner termében.
2022. 07. 19., 11:59
A LIGA Szakszervezetek támogatásával a csatolt linken szereplő üdülési lehetőségeket érhetik el tajgaink a 2024-es évben. Ehhez mindössze rendszeres tagdíjfizetés és a tagkártya felmutatása szükséges.

  JETfly Magazin

Svédország védelmi minisztériuma 2024. november 9-én, szombaton jelentette be, hogy a brazil Embraer C-390 Millennium típusával kívánják megújítani szállító repülőgép flottájukat, búcsút intve a kiöregedő C-130H Hercules flottának.

  Háború Művészete magazin

A II. világháború csendes-óceáni hadszínterét kezdetben a japán flotta uralta. A Pearl Harbor utáni hónapok a nyugati szövetségesek számára valóságos vesszőfutást jelentettek, amelynek során számos hadihajót és tengerészek ezreit vesztették el.
Széchenyi 2020 europai szociális alap.