2024. 02. 27. kedd
Ákos, Bátor
: 389 Ft   : 358 Ft Benzin: 583 Ft/l   Dízel: 614 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

A Hosz javaslata a Hjt. módosítására

Hosz  |  2006. 07. 03., 16:38

A Honvédszakszervezet a beérkezett vélemények és az utóbbi időszakban tapasztalt és jelzett problémák alapján a jogállási törvény, illetve a hatályos rendeletek módosítására a következő javaslatokat küldte meg a honvédelmi tárca illetékesei részére a 2001. évi XCV. törvény módosítására...  

1.     A 2001. évi XCV. törvény módosítására:

a)     Javasoljuk a Hjt. szolgálatteljesítési időre vonatkozó fejezetének harmonizálását az általános hazai munkajogi normákhoz, illetve a hatályos (2003/88 EK) EU irányelvhez, valamint a vonatkozó bírósági döntésekhez.

A jelenlegi szabályzás hiányosságaiból fakadó feszültségek kerüljenek feloldásra. A MH hivatásos és szerződéses katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény mind az általános munkajogi normáktól, mind az érvényes EU irányelvektől eltérő, azoknak ellentmondó módon szabályozza a szolgálatteljesítés különböző formáit, ehhez kapcsolódva a szolgálatteljesítési idő és a járandóságok viszonyát, mértékét. Álláspontunk szerint az itt tapasztalható eltérések jórészt indokolatlanok, nem veszik figyelembe a szolgálatvállalók méltánylandó érdekeit. Így a többlet munkavégzés vagy egyáltalán nem, vagy csak aránytalan mértékben kerül ellentételezésre, miközben sérül az azonos munkáért azonos bér, valamint a több munkáért több illetmény elve is. A rendes szolgálatteljesítési időtől való eltérés önkényes, nem a feladat előre nem tervezhető és elháríthatatlan jellegéből fakad, hanem kizárólagosan a munkaadó költségeinek csökkentését szolgálja.

        A heti maximális szolgálatteljesítési időbe a túlszolgálatok, valamint a 24 órás őr- és ügyeleti szolgálatok is kerüljenek beszámításra.

-         A 24 órás őr- és ügyeleti szolgálatok után járó szabadnapok visszaállítása (a Hjt. 92.§ (3) bek. 2003. 07. 01-jét megelőzően hatályban levő megszövegezését támogatjuk), vagy a napi 8 óra feletti rész túlszolgálatként kerüljön elszámolásra.

-         A készenléti jellegü beosztások esetében a szolgálatteljesítés ideje (heti) közelítsen az általános értékhez (40 óra), az attól való eltérés megállapodás (HÉF) tárgyát képezze.

-         Kerüljön tisztázásra a (lakáson ill. laktanyában elrendelt) készenléti szolgálat tartalma, viszonya a szolgálatteljesítés (munkavégzés) más eseteihez. A készenléti szolgálat alatt a rendes szolgálati időt meghaladó, vagy a szabad és pihenőnapon végzett munka túlszolgálatnak minősüljön.

-         A heti 40 óra szolgálatteljesítési időtől csak az előre nem látható, nem tervezhető, és nem befolyásolható körülmények esetében legyen eltérés. Javasoljuk az ezen felüli eltérések - pl.: béke kiképzés (heti 60 óra) felkészítés – megszüntetését.

-         Kerüljenek konkretizálásra és szabályzásra a rendkívüli szolgálatteljesítés esetei. (Katasztrófa-elhárítás, katonai békemüveleti, hadmüveleti- harcászati alkalmazás, )

-         Illetménypótlék (müszakpótlék) bevezetését javasoljuk a délutáni illetve éjszakai váltásban teljesített szolgálatteljesítés esetére (hasonlóan a Munka Törvénykönyve 146.§-hoz)

-         Az elmúlt időszak árvízvédelmi munkálatainak tapasztalatai alapján javasoljuk, hogy a Hjt. 92.§ (3) bekezdésében biztosított szabadnapok, illetve a 3/2002. HM rendeletben biztosított készenléti pótlék kerüljön harmonizálásra.

b)    Javasoljuk a szolgálati időpótlék bevezetését.

Álláspontunk szerint a hivatásos és szerződéses állomány tagja a szolgálati viszonyban töltött idő nagyságával arányos, az illetményalap százalékában meghatározott növekvő mértékü szolgálati időpótlékban részesüljön.

A szolgálati időpótlékra jogosultság szempontjából kizárólag − a kedvezményesen számított szolgálati idő nélküli − ténylegesen hivatásos és szerződéses állományban eltöltött időt figyelembe vételét tartjuk célszerünek.

A szolgálati időpótléknak, mint az illetménypótlékok új elemének célja, véleményünk szerint:

a katonai szolgálatban ténylegesen eltöltött idő, a pályán maradás, a követelmények teljesítése érdekében, az állomány tagja részéről kifejtetett tevékenység és áldozatvállalás;

az azonos vagy különböző beosztások során megszerzett és alkalmazható általános katonai és szakmai tapasztalat;

valamint a honvédséghez való kötődés, a honvédség társadalmi küldetése iránti lojalitás, elkötelezettség elismerésében fogalmazható meg.

A szolgálati időpótlék szükségességét leginkább a haderő reformmal összefüggő változások - a vezetési rend vertikálisan szükülő keresztmetszete, a beosztások számának csökkenése - tették időszerüvé. Így az előmeneteli lehetőségek szükülésével, következményként az előmeneteli rendszer müködési zavaraival a katona állomány részéről felerősödött a szenioritás, (az előzőekben felsorolt célzattal történő) differenciáló szempontként való megjelenítésének igénye. A szervezeti célok megvalósulásával összhangban kezelhető, sőt erősítheti azok elérését. Jelentős feszültséget generált a személyi állomány körében, hogy a Hszt. hatálya alá tartozók esetében 2006. 01. 01- től bevezetésre került, ami folytán a pályán, ill. beosztásban eltöltött idő két formában is elismerésre kerül.

c)     Javasoljuk a katonának adható lakhatási támogatások módosítását.

Javasoljuk a lakbértámogatás és albérletidíj hozzájárulás (részbeni) folyósításának lehetőségének megteremtését a szerződéses katonák számára, valamint a nős szerződéses katonák a honvédség rendelkezése alatt álló szállón, gyermekesek részére családi szállón történő elhelyezésének lehetővé tételét.

A családos szerződéses katona számára a lakóhelyétől távol lévő helyőrségben történő szolgálatvállalás, valamint a helyőrségváltással együtt járó előmenetel, áthelyezés, beosztásba helyezés komoly akadályokba ütközik a lakhatási lehetőségek korlátozottsága miatt. A probléma akkor is fennáll, ha a honvédség (a szervezet) érdekei kívánják meg a helyőrségváltást. Az utóbbi időszakban lezajlott átszervezések során ez jól kitapinthatóvá vált. Több helyőrségben a szabad szálló kapacitások, vagy az üresen álló legénységi körletek minimális átalakításával létrehozandó férőhelyek kihasználása részben megoldást nyújtana. A javasolt módosítás a szerződéses katonák életkörülményeinek javítása mellett, növelné a honvédség munkaerő-piaci vonzerejét, megtartó képességét, végső soron elősegítetné a minőségi állomány kialakítását.

Kezdeményezzük a hivatásos tisztek esetében a munkáltatói kölcsön igénybe vételét akadályozó korlátozások megszüntetését.

A jelenlegi szabályzás - a mobilitás fenntartását célul tüzve – a hivatásos tisztek számára nem teszi lehetővé, hogy 52. éves koruk előtt a kamatmentes munkáltatói (lakásvásárlási, építési) kölcsönt igénybe vegyék. A tények ellenben azt mutatják, hogy nincs közvetlen okozati összefüggés a mobilitás és a saját tulajdonú ingatlannal való rendelkezés között. Ezt alátámasztják a napi és heti munkába járásra (különélésre) vonatkozó számszaki adatok. Ezzel szemben az érintett állománykategória hátrányos megkülönböztetésben részesül, mivel a lakhatási megoldásokat elősegítő – a fiatal kort és gyermeknevelést prioráló - állami támogatásokat a kölcsön nélkül nem képes igénybe venni a honvédség több munka és szolgálatvállalói csoportjához hasonlóan. (Gazdaságilag is kedvezőbb megoldás az állomány lakásvásárlását visszatérítendő kölcsönnel segíteni, mint szolgálati lakásokat építeni.)

d)    Javasoljuk a vezetői illetménypótlék (Hjt. 111.§) kiterjesztését a II. besorolási osztályba tartozó egyes beosztásokra (zls., tts.) is.

A katonai szervezetek állománytáblájában számos olyan zászlósok, vagy  tiszthelyettesek által betöltött beosztás található,  amelyegyes területeken az I. kategóriával analóg feladat, felelősség és  hatásköröket jelenít meg. Feladataikat az adott szervezetnél önálló területen, beosztottaik szolgálati elöljáróként, közvetlenül a szervezeti elem egyszemélyi (vagy átruházott) felelősséggel bíró vezetőjének  irányításával, felügyeletével látják el. (vezénylő zászlósok, különböző részlegvezetők)

Így esetlegesen ugyanazon beosztási szintü, de szervezeti szempontból önálló felelőséggel nem rendelkező társaiknál nagyobb követelményeknek, terhelésnek vannak kitéve, aminek ellentételezése viszont a juttatások terén nem jelenik meg. A pótlék kiterjesztése azon kívül, hogy anyagi elismerést jelentene az érintettek számára, erkölcsileg is emelné beosztásuk értékét. Ezzel párhuzamosan az előmeneteli rendszer müködésére is jótékony hatással bírna, hiszen ugyanazon illetmény mellett sokan nem kívánnak több gondot a vállukra venni.

e)     Javasoljuk a felmentésnek a szolgálatra méltatlanná válás (59.§ (2) bek. c) pontjában szabályozott eset) megállapítását eljárási rendjének meghatározását.

Jelenleg az 59.§ (6) bek. c) pontja alapján az állományilletékes parancsnok úgy állapíthatja meg a szolgálatra való méltatlanságot (magatartásával a Honvédség müködéséhez szükséges közbizalom fenntartását súlyosan veszélyezteti), hogy annak semmiféle eljárási rendje nincs. Nincs definiálva a közbizalom, ennél fogva jelenleg úgy is kimondható annak megsértése, hogy bármiféle büntetőeljárás vagy fegyelmi eljárás megelőzné azt. A Hszt. hatálya alá tartozók esetében a 11/2006. BM rendelet III. része szabályozza a méltatlansági eljárást.

f)      Javasoljuk a teljes illetmény visszatartására vonatkozó előírások (117.§ (1) módosítását.

A teljes egészében visszatartott illetmény („a teljes illetményt vissza kell tartani a közügyektől eltiltást, a szolgálati viszony megszüntetését vagy a lefokozást kimondó bírói ítélet kihirdetésétől, illetve fegyelmi határozat kézbesítésétől azok jogerőre emelkedéséig”) utólagos kifizetése („a visszatartott távolléti díjat kamataival utólag ki kell fizetni, ha a fegyelmi vagy büntetőeljárás felmentéssel zárul”) álláspontunk szerint méltánytalan. A gyakorlatban ugyanis előfordul, hogy a felsorolásban szereplő első fokú bírói ítéletet vagy fegyelmi határozatot követő másodfokú döntés nem felmentéssel, hanem jóval csekélyebb súlyú szankcióval zárul. Tekintettel arra, hogy az első- és másodfokú döntés között igen hosszú idő is eltelhet, az állomány tagja ezen idő alatt illetményben nem részesül, és még munkanélküli ellátást sem vehet igénybe (hiszen szolgálati viszonya még fennáll)!

g)     Javasoljuk a szolgálati panasz beadása határidejének (217.§) meghosszabbítását.

A szolgálati panasz benyújtásának 30 napos határideje indokolatlanul rövid, nem teszi lehetővé az érdeksérelem esetében a panaszjog gyakorlását.

h)     Javasoljuk a mulasztás igazolásának (223.§ (5) bek.) lehetővé tételét.

A 223.§ (5) bek. törlésével legyen lehetőség a bírósághoz fordulás esetén a mulasztás igazolására.

i)       Javasoljuk, hogy a helyi tömegközlekedési költség (124.§ (2) minden szolgálatvállalónak és azonos mértékben járjon.

A jelenlegi szabály szerint munkába járáshoz, valamint a szolgálatteljesítéshez szükséges és igazolt helyi tömegközlekedési költség részben vagy egészben megtéríthető, ami helyőrségenként, alakulatonként más és más gyakorlatot eredményez, így indokolatlanul hátrányosan különböztetik meg az állomány egyes részeit.

j)       Javasoljuk az előmeneteli rangsor szerepének (89.§ (3) erősítését.

A hatályos rendelkezés szerint az előmeneteli bizottság rangsorolással javaslatot tesz a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak a magasabb rendfokozattal rendszeresített beosztás betöltésére és az előléptetésre, aki akár a sor legvégén álló előmenetele mellett is dönthet. Eben a formában a pontszámokkal kifejezett teljesítményértékelésnek, az abból származó rangsornak nincs értelme, emellett sérti az állomány igazságérzetét.

Megoldást jelent, ha a bizottság által kialakított rangsortól a jogkört gyakorló elöljáró külön jogszabályban meghatározott módon és mértékben térhet el.

k)     Javasoljuk, hogy különös körülmények fennállása esetében a szerződéses állomány tagja is váljon szolgálati nyugdíjra jogosulttá.

Abban az esetben ha a szerződéses katona a számára maximálisan meghatározott időt (15, ill. 20 év) leszolgálta, és más fegyveres szervnél ht, állományban eltöltött szolgálati idejével együtt jogviszonya a 25 évet eléri, váljon jogosulttá szolgálati nyugdíjra. Megoldást jelentene a 203.§ (1) módosítása.

l)       Javasoljuk a külszolgálaton tartózkodó katonák országgyülési képviselő választásokon való részvételének egyértelmü szabályzását a Hjt. 28.§ (2) bekezdésének megfelelően.

Választások idején többször is felmerült ez a problémakör -, mivel a külföldön, müveleti területen szolgálatot teljesítő ideiglenes katonai szervezetek állományának választójog gyakorlása egyes helyeken, így a balkánon csak körülményesen oldható meg, Afganisztánban pedig, figyelembe véve, hogy külképviselet csak a szomszédos államban van, nem megoldható.

m)  Javasoljuk megfontolás tárgyává tenni, hogy abban az esetben, amennyiben a szerződéses szolgálati viszony létesítése az illetmény nélküli szabadságon lévők (GYES, házastárs külszolgálata) pótlására történik, az adott beosztás ellátására szóló szerződéses állományba vételnél a Hjt. 41.§ (3) bekezdésben foglalt 5, illetve 3 éves időkorláttól el lehessen térni.

n)     Javasoljuk a vezénylés (2.§. (22) bekezdés) fogalmának átdolgozását, elkülönítve a katonai szervezeten belüli, és a más szervezethez történő, illetve szervezeten kívüli feladatra vezénylés (pl. nyelvtanfolyamra) között.

Klasszikus értelemben vezénylés alatt azt értettük, amikor a katona – állományilletékessége megtartásával – más szervezet ellátási állományába került (élelmezés, szállás, költségtérítés, stb.) Megítélésünk szerint éles különbséget kell tenni a klasszikus szervezeten kívülre irányuló (hazai, külföldi vezénylés) és a szervezeten belüli vezénylés között

o)    Javasoljuk a minimális és maximális várakozási idők (84.§.(1) bek.) újragondolását, módosítását.

A jelenlegi várakozási idők alkalmazása a tapasztalatok szerint feszültségeket gerjeszt az előmeneteli rendszerben és a pályafutás tervezésében. A várakozási idők megítélésünk szerint – főleg az alacsony rendfokozatoknál -  rövidre szabottak

2.     A hatályos HM rendeletek terén:

a)    Kezdeményezzük a törvénymódosítási javaslatokban szereplő kérdések által érintett rendeletek, utasítások vonatkozó szakaszainak módosítását.

b)    A 3/2002 HM rendelettel kapcsolatban

·       Kezdeményezzük a készenléti szolgálatban lévők esetében a rendes szolgálatteljesítési időn túl történő munkavégzés túlszolgálatként való kezelését, a 26.§ (3) ilyen értelmü módosítását.

Álláspontunk szerint a készenléti díj kizárólag a katona lakáson, vagy (helyőrségen belüli, vagy kívüli) laktanyában való rendelkezésre állását (munkára – annak azonnali megkezdésére - alkalmas állapotának, készenlétének fenntartását) ellentételezi, nem pedig a napi, vagy heti szolgálatteljesítési időn túli munkavégzést. A készenléti díj nem tekinthető valamiféle átalánynak az esetleges túlszolgálat díjazására. A rendelkezés sérti a többletmunkával arányos díjazás elvét, alkalmazásával extrém esetben készenléti díjazás fejében az állomány tagja korlátlan munkavégzésre kötelezhető. Ugyanígy méltánytalanságot eredményez akkor, amikor a túlszolgálat a készenlét alatt valósul meg, de nem a készenléttel kapcsolatos munkavégzésre irányul. (Pl.: az ügyeletes nyomozó, eredeti beosztásával kapcsolatosan teljesít túlszolgálatot.)

·        Az 1. számú melléklete rendezi az egyes katonai szervezetek illetménykiegészítés szempontjából történő besorolását. Kezdeményezzük a melléklet módosítását, a 35%- os illetménykiegészítésü szervezetek körének kiegészítését a következőkkel: MH Híradó és Informatikai Parancsnokság, MH Katonai Igazgatási és Adatfeldolgozó Központ, MH Kinizsi Pál Tiszthelyettes Szakképző Iskola, Budapest Helyőrség Parancsnokság. A felsorolt szervezetek jogállása, rendeltetése az MH –ben betöltött szerepe alapján érthetetlen módon nem került besorolásra a középszintü irányító szervek (parancsnokság, igazgatóság) és velük azonosnak tekinthető szervek közé, így az ott szolgálatot teljesítő állomány anyagilag indokolatlanul hátrányos megkülönböztetésben részesül.

·        Kezdeményezzük az oktatói pótlékra (54.§) jogosultak körének kiterjesztését az MH Kinizsi Pál Tiszthelyettes Szakképző Iskola oktatói beosztású állományára.

Jelen helyzetben az iskola oktatói beosztásban szolgálatot teljesítő katonái sem 1,2 szolgálati idő szorzóra sem oktatói pótlékra nem jogosultak, holott a velük szemben támasztott követelmények több szempontból magasabbak, mint a hasonló beosztású, de oktatói tevékenységet nem folytató állomány esetében. Ilyen körülmények között gondot okoz a minőségi állomány kialakítása és megtartása, tehát nehézségekbe ütközik a szervezeti érdekek érvényesítése is.

·        Kezdeményezzük repülőhajózó beosztásból külföldi szolgálatot teljesítő, de ott nem repülési feladatot ellátó állomány részére a repülési pótlék (9.§) folyósítását.

A Magyar Köztársaság szempontjából is kiemelt nemzetközi szerepvállalásokban (missziók, kontingensek, megfigyelő, stb.) résztvevő repülőhajózókat hátrányos megkülönböztetés éri, a nem repülési feladatokat ellátók más csoportjaival (pl. törzstartalék) szemben. A hatályos szabályzás alapján repülési pótlékukat a jelzett időszakra ugyanis nem folyósítják, így a hazai illetményük jelentős mértékben csökken. Szóban forgó katonák eredeti repülőhajózó beosztása megmarad, hazatérésük után folytatják repülési feladataikat, így helyzetük a tartalékban lévőkkel, vagy nyelvi képzésre vezényeltekkel közel azonos.

3.     Egyéb javaslatok:

·        Rendeletben javasoljuk a szerződéses állomány számára biztosított térítésmentes ebéd ellátás kiterjesztését a hivatásos állományra is. A juttatást ismereteink szerint jelenleg ÖLTP parancsnoki intézkedés biztosítja. A hivatásos állományt ezen a területen hátrányos megkülönböztetés éri, méltánytalannak tartjuk, hogy például ugyanazon alegységnél a szerződéses őrnagy kap, a hivatásos őrmester, pedig nem kap térítésmentes ebédet.

Budapest, 2006. június 28.

 

Tisztelettel: 

Mészáros Géza

elnök

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Honvédszakszervezetet a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:

Még több friss hír

2024. 02. 23., 10:44
Tájékoztatjuk Tisztelt Tagjainkat, hogy a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet szabályzói szerint a tagdíj mértéke változik. A befizetendő tagdíjak 2024. március 1.-től...
2023. 12. 15., 11:16
Tisztelt Tagunk! Ezúton szeretném Önt tájékoztatni, hogy a Honvédszakszervezet (HOSZ) a jogszabályi környezet változásaira reagálva, valamint a szervezet működésének folyamatos biztosítása érdekében új Alapszabályt fogadott el és hamarosan Honvéd Érdekképviseleti Szervezet (HÉSZ) néven folytatja tevékenységét.
2024-01-30 16:00:53
HÉSZ vezető tisztségviselők látogatása Székesfehérváron a MH Nagysándor József 51. Híradó- és Vezetésbiztosító Dandárnál.
2024-01-24 10:41:09
Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia katonai érdekképviseleti szervezetek találkozója Budapesten.

  JETfly Magazin

A Gripenek beépített tűzfegyvere, a 27 mm-es Mauser BK 27 revolver-gépágyú több európai harci gép fedélzetén is megtalálható. A története egészen a második világháborúig nyúlik vissza - vagy esetleg még tovább?

  Háború Művészete magazin

Széchenyi 2020 europai szociális alap.