Napirend előtt a Hosz által felvetett kérdések

Idejében rendhagyó módon, mintegy másfél órán keresztül folyt a napirend előtti kérdéseket megvitatása a felek között, amire azért került sor, mert a Honvédszakszervezet – az aktuális helyzettel kapcsolatban több napirend előtti kérdést juttatott el a tárcához. A tapasztalatok szerint a Magyar Honvédség már folyamatban lévő, valamint tervezett átalakításával, illetve a személyi állomány jogállásának sajátosságait, speciális juttatásait érintő módosítási szándékokkal kapcsolatban nem történt meg sem a parancsnoki, sem a beosztott állomány kellő tájékoztatása. Így a katonák szinte kizárólag a sajtóból – nem egyszer ellentmondóan - értesülnek az alakulatukat, vagy az őket érintő tervekről, döntésekről. Ebből kifolyólag az érintetteknek nem volt módjuk véleményük és javaslataik kifejtésére, megtételére. A HÉF-en választ vártak arra, hogy mely szervezeti szinteken, hogyan, milyen tartalommal kapott tájékoztatást az állomány a sorsát meghatározó kérdésekről. A feladatrendszerre, szervezeti felépítésre, létszámra és a szolgálatvállaló helyzetére vonatkozó módosítások, döntések előkészítése során mely vezetési szintek, a katonai, szakmai vezetők mely köre került bevonásra? Mikor és hogyan tervezi a HM és az MH vezetése a szóban forgó változtatások érdemi egyeztetését az érdekvédelmi szervezetekkel? Az eddigiek során mit képviseltek, milyen javaslatokat tettek, tesznek a tárca részéről delegált szakértők – a nyugdíjjal, az illetményrendszerrel, a jogállás lényegét jelentő törvényi módosításokkal összefüggésben - a kormányzati szintü előkészítő bizottság(ok)ban? A katonák ismét csak a sajtóból értesültek arról, hogy a csapattagozat létszáma akár háromezer fővel is növekedhet. Ugyanakkor senki nem cáfolta a tárcalétszám hat-hétezres csökkentéséről szóló híreket. Milyen célkitüzések vannak a HM és az MH összlétszámára vonatkozóan, azt hogyan kívánja a tárca megvalósítani?Szekeres Imre honvédelmi miniszter a napokban jelentette be, hogy a jelenleg érvényben lévő feltételekkel és kondíciókkal vonulhatnak nyugállományba a húsz év szolgálati viszonnyal már rendelkező szolgálatvállalók. A Hosz joggal feltételezi, hogy a konkrét részadat (húsz év) mögött koncepció is áll. Milyen elképzelései vannak a tárca vezetőinek szolgálati nyugdíjjal kapcsolatban, mikor kezdődnek meg a szakértői tárgyalások az érdekvédelmi szervezetekkel?A Honvédszakszervezet időben megküldte a Hjt .módosítására vonatkozó javaslatait, amelyben többek között a személyi állomány élet – és munkakörülményeinek javítása, juttatásainak és járandóságainak pontosítása, finomítása, a szolgálatteljesítés módozatainak és idejének az EU normákhoz való közelítése is szerepel. Milyen változtatásokat tervez a tárca, mikor kezdődnek meg az ezzel kapcsolatos szakértői tárgyalások?A parlamenti választások előtt a tárca és a Honvédszakszervezet között folyó tárgyalások eredményeképp egyes – egyeztetés alatt álló - ügyekben döntési helyzet alakult ki. Mikor- illetve hogyan - foglal állást a miniszter a szolgálati időpótlék és a készenléti jellegü beosztások kérdésében, mikor nyilvánít véleményt a szakmai szervek kompetenciáját meghaladó további kérdésekben?A 2006 tavaszán, az árvízi védekezésekben résztvevő személyi állomány juttatásaival kapcsolatban a tárca, illetve a Honvédszakszervezet eltérő álláspontot képviselt és képvisel. A probléma megoldása összefügg a módosítás alatt álló 3/2002 HM rendelet vonatkozó szakaszaival. Mivel a rendelkezésre álló adatok ellentmondóak, a szakszervezet hivatalos és részletes tájékoztatást kért az igénybevétel elrendelésének és juttatások megállapításának, kifizetésének részleteiről.Az írásban megküldött kérdéseket Szincsák Gyula, a Honvédszakszervezet alelnöke szóban is kiegészítette. Hangsúlyozta: a kérdések és felvetések a honvédségben kialakult valós gondok alapján fogalmazódtak meg. Ezzel összefüggésben idézte egyik alakulatunk törzsfőnökét: A helyzet drámai, csak azt nem lehet eldönteni, tragédia, vagy komédia zajlik. A parancsnokok tanácstalanok, mit mondhatnak, mit mondjanak az állománynak. Ennyi kétségek közt hánykódó katonája - szakaszvezetőtől a tábornokik - pedig régen lehetett a honvédségnek. Emellett helyenként a müködés anyagi- technikai feltételei csak igen nagy erőfeszítések árán biztosíthatók. Az érdekvédők szerint a problémát kizárólag az őszinte, nyílt, valódi párbeszéd enyhítheti, mivel. nincs olyan szakasza a döntéshozatalnak, amelyről érdemi tájékoztatás ne lenne adható. A Hosz továbbra is hangot ad a katonák – szolgálati úton nem megjeleníthető - véleményének, érdekeinek, és ezt megoldási javaslataival együtt tolmácsolja a honvédelmi tárca vezetésének. Az alelnök elmondta azt is, hogy a szolgálati nyugdíj területén tapasztalható bizonytalanság azt eredményezheti, hogy a jól képzett, tapasztalt katonák elért kondícióik elvesztésétől tartva, tömegesen távozhatnak a Magyar Honvédség kötelékéből. De ugyanez a veszély fenyeget a fiatalabb korosztályok, valamint a szerződéses állomány elbizonytalanítása folytán is. Mindezek kétségessé tehetik a kitüzött célok elérését, a professzionális haderő kialakítását. A Hosz részéről szóba került még a missziók rendszeres látogatásának igénye is, amelyre a katonai vezetés korábban többször is partnerséget vállalt.

A Honvédszakszervezet által felvetett kérdésekre Iváncsik Imre, a minisztérium államtitkára adott választ. Elmondta, hogy a felelős párbeszéd szereplői (Hosz, HODOSZ, BEOSZ, illetve a honvédelmi minisztérium és a vezérkar vezetői) és keretei adottak – ezt bizonyítja a HÉF megújuló müködése is. A konkrét kérdésekre reagálva így fogalmazott:- Mindig az elöljáró kötelessége a parancsnokok kellő informálása a pillanatnyi helyzetnek, érvényes jogszabályoknak megfelelően. Ha ez esetenként nem így van, akkor az tényleg gond. A honvédségen belül sok változás várható, így bizonyos fokig természetes az állomány nyugtalansága, az, hogy egyesek féltik egzisztenciájukat. Ami viszont garanciát jelenthet: a Honvédelmi Minisztérium mindenhol biztosítani kívánja a megfelelő tájékoztatást. A miniszteri látogatások is részben ezt a célt szolgálják. A tárca vezetésének nincs tudomása arról, hogy csapatszinten bárhol is gondot jelentene a feladatok végrehajtásához szükséges anyagi- technikai feltételek előteremtése. A tervezett törvényi és szervezeti változásokról is szólt az államtitkár: Folynak az előkészítő tevékenységek, sok múlik azon, hogy lehet-e a korábban megfogalmazott ambiciózus szintet tartani, vagy újabb szintet kell meghatározni – a dandár vagy zászlóalj kérdésre hamarosan választ kaphatunk. Addig azonban, amíg a konkrét ügyekben nincs kellően kiérlelt elgondolás, nem bocsátható egyeztetésre. Az átalakítás koncepciójának kimunkálása több szinten zajlik, s rövidesen megismerhetik az érdekvédők is a tárca állásfoglalását, amelyek után megkezdődhet az érdemi egyeztetés. A Hjt. módosítása is várható a közeljövőben, itt sem maradnak el az érdekvédő szervezetekkel való egyeztetések. A minisztérium egyetért abban, hogy a katonák a továbbiakban is a magas szintü kötelezettségvállalással arányos juttatásokban részesüljenek. Így a kormányzati szintü előkészítő munkában a tárcától résztvevő szakemberek ennek megfelelően tevékenykednek. Pontosan ezt a törekvést szemlélteti a honvédelmi miniszter kormányülésen tett kezdeményezése a szolgálati nyugdíjakkal kapcsolatban, amelynek teljes rendszere még nem állt össze.Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács októberi ülése után felgyorsulnak majd az egyeztetések, s ígéretet tehetek arra, hogy a tárca érdekeit a további területeken is felelősen képviseljük majd a kormányzati és országos fórumokon.A haderő létszámáról szólva elmondta: Elképzelésünk szerint huszonnégy-huszonötezer fős lesz a HM és az MH együttes létszáma, amelybe várhatóan magába foglalja majd a Honvédkórház mintegy ezerhatszáz fős dolgozói kollektívája is. A csapatok létszámának fejlesztését nem csak az egyes szervezetek átsorolásával, hanem a jelenlegi 70-80 %-os feltöltöttség közel 100 %-ra történő emelésével kívánja a vezetés elérni.Az árvízi védekezésben gyakorlatilag a honvédég összes szervezete érintve volt. Tevőlegesen 9.421 fő vett részt a munkálatokban. A tárca vezetőinek tudomása szerint a járandóságok megállapítása, majd a túlszolgálatok, a pótlékok kifizetése, a szabadnapok kiadása szabályszerüen megtörtént. A tárca azonban jogszabályi lehetőségek hiányában nem tudta figyelembe venni a Hosz korábbi javaslatait. Az képzett és gyakorlott katonák, szakemberek megtartása érdekében áll a tárcának, aminek megoldására keressük a lehetőségeket. Szincsák Gyula az államtitkár válaszát megköszönve felhívta a figyelmet arra, hogy a Hosz már a tervezetek véglegesítése előtt is igényli a tárca elképzeléseinek megismerését. Hiszen csak annak birtokában tudja álláspontját kialakítani, javaslatait megtenni. Az árvízi juttatásokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy az alapprobléma megoldása vezetői döntést igényel. Tehát, elfogadhatónak tartja e a tárca vezetése az - egyébként nem kellően egyértelmü - jogszabály olyan alkalmazását, miszerint a több munkát kevesebb juttatással ellentételezi? A valóságban ugyanis ez alakult ki.A napirendi kérdések tárgyalása a nyugállományú katonák körében végzett szociológiai felmérés tapasztalatairól, az azokból adódó további feladatokról szóló tájékoztatóval vette kezdetét. A Dobai Pál nyá. alez. (ZMNE) által felvázolt anyag több, a nyugállományúakat érintő kérdés megoldásában, pl. a nyugdíjas otthon ügyében adhat jelentős segítséget.A Honvéd Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár helyzetéről és szolgáltatásairól Szenes Zoltán, ügyvezető igazgató tájékoztatta a fórumot. Többek között kiemelte az Hosz- al való stratégiai együttmüködés fontosságát, valamint azt, hogy a müködés stabil, a kellő biztonsággal végzett befektetések jó hozamai továbbra is az élmezőnyben tartják a pénztárat. Az igazgató szólt a szolgáltatások minőségét javító fejlesztésekről, és egyes honvédségi fenntartású egészségügyi intézményre vonatkozó elképzelésekről is.A Honvédelmi Érdekegyeztető Fórum Palásti Ferenc ddtbk. előterjesztésében tájékoztatót hallgatott meg a HM központi munkába helyezést elősegítő bizottságának 2006-2007 évi feladatairól, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium között megkötött stratégiai együttmüködésről. A téma tárgyalásakor Szincsák Gyula hangsúlyozta: a fórumon már elhangzott: rövid időszakon belül, több ezer főnek kell kiválnia a honvédség kötelékéből. Ugyanakkor, ismert okokból a sem köz-, sem a magánszféra nem várja tárt karokkal a katonákat. Sajnos úgy tünik, a gondok megoldásában a tárca ismét magára marad, holott a leépítések a kormányzati döntések megvalósításának részét képezik. Éppen ezért a hadsereget elhagyók esélyeinek növelése érdekekében a jelenleginél magasabb szintü állami felelősségvállalásra, intézményi megoldásokra lenne szükség.Both István nyá. ezds., lakásfelügyeleti és építéshatósági osztályvezető előterjesztésben ugyancsak a HÉF napirendi pontjai között szerepelt a lakáscélú támogatások bővítéséről szóló előterjesztés is. A jogi akadályok feloldásával hamarosan az 52 évnél fiatalabb hivatásos tisztek is igényelhetik a munkáltatói kölcsönt. A Hosz alelnöke hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy a Honvédszakszervezet is kezdeményezője, támogatója volt a diszkriminatívan ható korlátozások megszüntetésének. Így a tárca szakmai szervei által kidolgozott beterjesztést örömmel fogadja. Ugyanakkor azt is elmondta, a megfelelő források hozzárendelésével a gátakat a pénzügyi oldalon is fel kell számolni, mert jelenleg az ésszerütlenül hosszú várakozási idők nem egyszer lehetetlenné teszik a kiválasztott ingatlanok megvásárlását. a kiemelten foglalkozik a lakáskérdéssel, hiszen ez a pályaválasztásban is fontos szerepet kap. A korhatár eltörlése fontos lépés, hiszen valójában a HM számára a kölcsön a legolcsóbb konstrukció, a pénz ugyanis előbb utóbb visszaforog. Ez a lépés azonban csak egy szelet, egy olyan szegmens, amelyet az e téren jelenlévő feszültségek megszüntetése érdekében további lépéseknek – így a HÉF által már tárgyalt, a vállalkozói tőkét is bevonó bérlakás, lakáslízing programoknak – kell követni. A tárcánál végrehajtott és tervezett létszámcsökkentésről Dr. Lakatos László mk. vőrgy., tervezési és koordinációs főosztályvezető tájékoztatta a fórum résztvevőit. Ennek kapcsán a Hosz részéről több észrevétel és kérdés fogalmazódott meg. A vonatkozó utasítás (96/2006) a HM szervezetek átalakításának előkészítése kapcsán feladatokat határoz meg a felelős vezetők részére, de nem szól az ott szolgálatot teljesítő személyi állománnyal kapcsolatos szándékokról. Ennek ismerete nélkül nem egyszerü feladat a személyügyi eljárások rendjére vonatkozó javaslat kidolgozása. A Hosz alelnöke hiányérzetének adott hangot a tájékoztató - a tervezett átalakításokat ismertető – részével összefüggésben. A csapattagozat átalakításáról több információt várnak az érdekvédők a tárcától. A legnagyobb kedvezmény elve és a humánus, a szolgálatvállaló érdekeit végsőkig figyelembe vevő megközelítés csak a HM átalakításában érintettekre vonatkozott, vagy a csapatoknál szolgálókra is érvényes? Lesznek e az elvek MH szinten rögzítve? Hogyan, milyen kritériumok alapján vizsgálják a továbbfoglalkoztatás lehetőségét a személyügyi és vezető szervek, parancsnokok? Milyen súllyal jelentkeznek az előmeneteli szabályok, a teljesítményértékelések eredményei? – hangzottak a kérdések. A munkaadói oldal válaszai alapján körvonalazódtak a szándékok: az átszervezések során minden szolgálatvállaló számíthat arra, hogy egyedi mérlegelés alapján, a számára legkedvezőbb megoldás születhet meg. A beosztásba helyezés lehetőségét továbbra is több szintü személyügyi eljárás segíti, amelyben az eddigi gyakorlat szerint jelennek meg az előmeneteli kritériumok.A szervezési változásokkal összefüggő jogszabályi változásokról Dr. József Péter, HM jogi főosztályvezető elmondta, hogy jelenleg több száz joganyag aktualizálása, harmonizálása folyik, ami azonban nem jelenti az anyagok érdemi módosítását. A szabályzók lényegi változtatása ennek során is a szakmai szervekkel közösen, az érdekegyeztetés rendszerében történik. A Hosz alelnöke hozzászólásában problémaként a határidők feszítettségét említette, amit ebben az időszakban már- már természetes állapotként kell elfogadni. Elmondta még, hogy a jogi főosztály együttmüködési készsége eredményesen járul hozzá az egyeztetési folyamatok gördülékeny lebonyolításához, egyedül a javaslatok fogadtatásának visszajelzése marad el, ami viszont lényeges a Hosz szemszögéből. A szakszervezet azonban a Hjt- hez és a HM rendeletekhez benyújtott több fontos szakaszervezeti kezdeményezés (pl.: szolgálati időpótlék, készenléti jellegü beosztások, stb.) sorsáról a döntéshozó honvédelmi minisztertől várják a választ.A fórum a felsorolt napirendek mellett meghallgatta Vámos Nóra, a HM kommunikációs és toborzó főosztályvezető-helyettesének tájékoztatóját az 1956-os Emlékévvel kapcsolatos tárcaszintü kommunikációról.