Miután Kónya Péter FRDÉSZ elnök megnyitotta a tagszervezetek vezető tisztségviselői számára szervezett kétnapos továbbképzést, Csizmár Gábor, az FMM államtitkára kapott szót. A politikus elmondta: a kormány különösen nagy kihívások előtt áll. Ezek közé sorolta az államháztartás hiány helyreállítását, az évek óta elhalasztott reformok beindítását, illetve a nyolcezer milliárd forintnyi uniós pénzek korrekt felhasználását. A hiányt a bevételek növelésével, illetve a kiadások csökkentésével lehet elérni, ezért is lehet azt érzékelni, hogy a reformok valamilyen formában mindenkit érinteni fognak – mondta az államtitkár. Sem a nyugdíjakhoz, sem a szociális támogatásokhoz, így a családtámogatáshoz sem, valamint az uniós források hazai felhasználáshoz sem fog hozzányúlni a kormány. A szaktárcák, a kormány tárgyalni szándékozik a szakszervezetekkel, ám jelenleg még nincs kiforrott álláspontja a kormányzatnak. Amint készen lesznek ezek az elgondolások, azonnal az illetékes érdekegyeztető fórumok napirendjére fog kerülni a téma.

Az államtitkár kiemelte: megkezdődött a Munka Törvénykönyve teljes átvilágítása. Ezzel összefüggésben mind a négy jogállási törvény is átalakul majd. A bérbiztonság és a munkahelyi biztonság javítása miatt egy-egy kisebb csomag már 2006-ban a módosítások asztalára kerül. A jogállási törvényekben a teljesítménykövetelmények is megjelennek majd, emellett át kell tekinteni a merev bérrendszerből adódó anomáliákat is. Amikor a köztisztviselői és a főtiszti kar megszüntetését jelentette be az államtitkár, a küldöttek tapsoltak. Ám amikor a szolgálati nyugdíjrendszer átalakításáról beszélt, akkor már nemtetszést nyilvánítottak a megjelentek. Akik nem rendelkeznek jelenleg 20 év szolgálati viszonnyal, azok számára differenciált kivezetést javasolt az államtitkár. Hozzászólása végén Csizmár Gábor újra felhívta a figyelmet a tárgyalási szándékra, majd az esetleges 3-4 éves átfogó megállapodási lehetőségre is kitért.

Kónya Péter az elmúlt időszakról szólva elmondta: hiába tárgyalnak, hiába adnak át szakértői javaslatokat, azokat a másik fél, a kormányzat képviselői nem veszik azt figyelembe. Mindez demonstrációs feszültséget, bizonytalanságot teremet a fegyveres és rendvédelmi szféra dolgozói körében. A korlátozott érdekérvényesítési lehetőség miatt az FRDÉSZ azt kéri a kormányzattól, hogy a Hszt. és a Hjt. módosítása csak a szövetség tagszakszervezeteivel történő egyeztetések után történik meg, akkor lehet megállapodás, akkor nyitott lesz a szövetség a reformokra. Érdemben kell vitatkozni, aztán kell megállapodásra jutni – tette hozzá az FRDÉSZ elnöke.

Most a hozzászólásokból idézünk: 

Holecz Gábor, a VPFSZ elnöke: a bevált rendszereket müködnek, nem szabad azokat lesöpörni az asztalról. 

Mészáros Géza, Hosz elnök: a kedvezőtlen hírek gerjesztői nem ismerik a totális szervezetek müködését. Az eltelt idő után járó illetmény a munkavégzés hatékonyságára jótékony hatással van. A Magyar Honvédségben érvényben lévő teljesítményrendszer müködőképes, a megváltoztatása nem biztos, hogy a vélt hatást fogja elérni, A mérkőző felek számára ne a partvonalról kiabálja be valaki, hogy a szabályok megváltoztak! Taps hangzott fel akkor, amikor a Hosz elnöke azt hangsúlyozta, hogy a különleges közszolgálati státusz megváltoztatása elfogadhatatlan azok számára, akik már a rendszer tagjai. Az újonnan belépők pedig az új szabályzókat látva választhatják a különleges közszolgálati pályát.

A kormány kellő támaszai a fegyveres és rendvédelmi szféra tagjai, bennünket többszörösen ,,borotválnak”, de miért? Azért, mert különleges közszolgálati viszonyt látunk el? Különböző aspektusokat egyezséggé kell formálni.

Katus Károly, a határőrök Rendészeti Védegyletének elnöke: A kormányzati oldalról megfogalmazott érdekegyeztető szándék komoly, tervezett, vagy csupán kommunikációs fogás? Kritikus leszek: az elmúlt fél évben a kormányzat nem vette komolyan a szakszervezeteket, nem akar időben tárgyalni az érdekvédelmi szervezetekkel. A leghüségesebb, legsegítőkészebb támasza a kormánynak éppen a fegyveres és a rendvédelmi szféra, hagyjanak bennünket békén, mert ez a rendszer müködik.

Pongó Géza, az FRSZ főtitkára: A rendőrséggel kapcsolatban szükségesek a további pénzügyi források. Olyan morális helyzet van jelenleg a rendőrségnél, ami nem megengedhető. A kialakult politikai és morális helyzetben nem az utcán, hanem a tárgyalóasztaloknál kell találkozni, ám ehhez garanciára van szüksége a szféra tagjainak. A rendőrségnél jelenleg is él a teljesítményrendszer, csupán pénzügyi forrás nincs hozzá. A nyugdíjrendszerhez csak garanciákkal szabad hozzányúlni. A fegyveres és rendvédelmi szféra állománya tájékozatlan, ennél is nagyobb a baj, ha dezinformációk jelenek meg.

Talabér Zoltán, a PVDÉSZ elnöke: Morálisan megbillent a szféra egzisztenciája. Szükséges a müködési feltételeken és a bérezésen javítani.

Kajsza Zoltán, a HTFSZ elnöke: Nem látjuk a folyamatos kormányzást. A tüzoltók túlmunkájának első féléves bérezése a mai napig nem történt meg, a második félév költségei be sincs tervezve, emellett az árvízi túlórákért járó pénzeket sem kaptuk meg. Az igen nagy türelmünk végére értünk, jelenleg nem látjuk, hogy a döntéshozók mit vállalnak mindebből.

Csizmár Gábor államtitkár: többet kellene találkoznunk egymással, hogy megértsük egymást. Az érdekegyeztetésnek akkor van eredménye, ha egyik fél sem győz, hanem kompromisszum születik. Az államtitkár szerint ne demonstrációs, hanem tárgyalási készültségben legyen a szféra. Csizmár Gábor egyetértett azokkal a felvetésekkel, amelyek azt fogalmazták meg, hogy a müködő rendszereket nem szabad lesöpörni az asztalról. A kommunikáció idegesítő szervezetlenségével ő is egyet értett. A nyugdíjrendszert mindenképpen meg kell változtatni, hamarosan a kormány elé kerül az a menetrend, mely minden tárcaközi érdekegyeztető fórumon megjelenik. A fórumok közötti jó összhangra, a felek kompromisszumkészségére, egyetértésre van szükség.  

Ezt követően a 2007-es költségvetés tervezetéről és a jövő évi bérpolitikai intézkedésekről, a Hszt, Hjt, tervezett módosításáról, a szolgálati nyugdíj tervezett változtatásairól

dr. Petrétei József rendészeti és igazságügyi miniszter beszélt. Ahhoz, hogy változásokat lehessen elérni, politikai akarattal és a költségvetés helyreigazításával indokolt reformokra van szükség! Minden részterület azt mondja, hogy további finanszírozásra van szükség, csak azt nem mondja meg senki, hogy a kormány honnan adjon ezekre fedezetet. Ezt követően a miniszter is a költségvetési egyensúly helyreállításának szükségességéről szólt. Az egyensúly megtartásának előfeltételeként fogalmazta meg a küszöbön álló reformokat. Petrétei József kiemelte: redisztribúcióra, költségvetési kiigazítás szükségeltetik. A reformok szubjektív eleme a bizonytalansági tényező, igazán ez frusztrálja az embereket. Senki nem akarhatja a költségvetés összeomlását, az ország gazdasági csődjét, így a bekövetkezendő változások elkerülhetetlenek. A konvergencia-program megteremti az EU-s források érkezésének feltételeit, Magyarországon ésszerü projektekre kell fordítani a pénzt, így előidézhető a látványos fejlődés. A jövő évi költségvetési tervezés jelenleg is zajlik, a két fontos elem: a kiadások csökkentése és a bevételek növelése. Ezt követően a rendőrség és a határőrség integrációjáról, majd a jelenlegi struktúra átszervezéséről beszélt. A feladat és a forma deregulációjának nevezte a szférában szükséges, 2008-ig tartó, szaktárcához tartozó reformok véghezvitelét. Az Államreform Bizottság napjainkban tekinti át a rendőrség feladatait, illetve a forrásoldalt, valamint a jogtisztaság érdekében az érvényben lévő törvényi rendelkezéseket – mondta a szakminiszter. A Hszt. és a Hjt. módosításáról elmondta, hogy még nem kezdődött el a munka, csupán elképzelések vannak. Az Államreform Bizottság szakmai előkészítő munkát végez, a kormány ezt követően dönt majd. A színvonal javítása érdekében érvényesíteni kell a teljesítmény-elvet, a pótlék-rendszer átalakítását és a civilesítést. Kormánydöntés csupán arról született, hogy a változások nem érinthetik a jelenleg már minimálisan 20 év szolgálati idővel rendelkezőket. Az általam vezetett minisztérium rendkívül fontosnak tartja a szakszervezetekkel történő egyeztetést. Záró gondolataiban azt fogalmazta meg dr. Petrétei József, hogy folyamatos konzultációra, tárcaközi érdekegyeztetésre, kompromisszumos megoldásokra van szükség.        

Kónya Péter hangsúlyozta, hogy az FRDÉSZ partner kíván lenni, de a zajló érdekegyeztetések nem érdemiek, a rossz gyakorlat, a retorika szintje ma már nem elegendő, a kormány érdemben nem veszi figyelembe a szakértői megoldási javaslatokat. Ám a legkorlátozottabb érdekérvényesítési lehetőség és a testületek morális válásága miatt is a szférának valódi garanciákra van szüksége.

Az alábbiakban a felszólalásokból idézünk: 

Kajsza Zoltán, a HTFSZ elnöke: a tüzoltók havi 240 órás munkaideje körül kialakult anomáliákról, majd visszás törvénytervezetek előkészületeiről kérdezte a szakminisztert.

Bebes Tibor, a Rendészeti Védegylet főtitkára: a kialakult helyzetben, a reformok végrehajtásához nagyon erős támaszra lenne szüksége a kormányzatnak. A felszólaló a három határőr-igazgatóság felszámolásának időszerüségét kérdőjelezte meg.

Mészáros Géza, a Hosz elnöke: Nem szerencsés, ha azt mondjuk, hogy a közszféra rendbetételét mondjuk a reformok feltételének. Együtt, még hatékonyabban kell lobbizni a fegyveres és rendvédelmi szféra tagjaiért.     

Pongó Géza, FRSZ főtitkára: a szakszervezetünk nem reformellenes, de ahhoz, hogy érdemben, a szakma érdekében tárgyalhassunk, folyamatos információra és párbeszédre van szükség. Az elmúlt napok tragikus eseményeire áttérve szakmailag szükséges bizottsági vizsgálatra hívta fel a figyelmet.

Holecz Gábor, a VPFSz elnöke: a VPOP 40 milliárdos többletbevételt szedett be az elmúlt időszakban. Mindez csak úgy várható el, ha a jövőben nem csorbítják az állomány szerzett jogait. Nálunk is többletfeladatok jelentkeznek, ám a forrásoldalt a mai napig sem kaptuk meg!

Talabér Zoltán, a PVDÉSz elnöke: a jövedelem a megélhetés alapja, a teljesítményértékelés bevezetésével nem lehet elvenni egyik kollégától a másik részére a pénzét.

Dr. Juhász György, a VPFSZ alelnöke:  nem egymástól kell elvenni a pénzt. A bünözésben akkora pénz van, hogy az mindent megoldhat. Óriásik azok a pénzek, melyek az adócsalásból fakadnak.

Hegyes András, a BVDOSZ elnöke: a láthatóság, az átláthatóság kérdése nagyon fontos, akárcsak a feladatorientált költségvetés.

Dr. Petrétei József, az IRM vezetője: személyemben vállalok garanciát, hogy úgy döntés nem lesz, hogy nem folytatunk érdekegyeztetést. Sokkal fontosabb, hogy a konfliktusokat tárgyalásos úton oldjuk fel, ugyanakkor nyomatékot is adhatnak, demonstrálhatnak. A tüzoltók munkaidejével kapcsolatban: a fedezetet a költségvetés nem teremtette elő, változás csak akkor lesz, ha normatív lesz a finanszírozás. A határőrség leszervezésében érintettek ügyében a társszervezeteknek is felelősége van. Nem a közszféra, a politika a felelős a mai helyzetért. A közszférában nem történt rendszerváltás. Az adóellenőrzés mai rendszere nem alkalmas az eltitkolt jövedelmek felderítésére. Legfontosabb, hogy beszéljünk a problémákról.

Sajtótájékoztatón történt

A helyi sajtó képviselői előtt Kónya Péter FRDÉSZ elnök kiemelte: a kormányváltást követően leállt az érdekegyeztetés. Most viszont jó irányban haladnak az ügyek; a szakpolitikusok nyíltak a tárgyalásokra, ám sok kérdésben csak javaslatok vannak. Ezt követően az egyes tagszervezetek elnökei a testületeket és szervezeteket érintő ügyek menetéről számoltak be a helyi sajtó képviselői előtt.