Demokratikus keretek és önkorrekció

A kétnapos budapesti konferencián nagy érdeklődés várta Kiss Péter miniszter felszólalását.

Erősen befolyásolja a jelenleg történtek a következő két emberöltő Magyarországát. A most választott eszköz standard lehet. Nem szabad hagyni, hogy ultimátumot adjon az ellenzék a demokratikus intézményrendszer számára. A rendszerváltás és az EU-tagság éppen arról szól, hogy alkotmányos keretek között kell megoldani az ügyeinket. Vitázni nem, hogy szabad, kell is, ám a két kérdést össze kell egyeztetni – mondta bevezetőjében a szakminiszter.

A szakszervezetek felelősen nyilatkoztak, a kormánynak befogadó magatartást kell nyújtani, lehet korrigálni azt, ami szándékában megerősíthető. A legfontosabb a politikai konszolidáció kérdése. Békének kell lenni, hiszen, ha békétlenség van, elveszíthetjük a lehetőségeket.

A kormány külön fórumokat, külön kereteket kell, hogy teremtsen az önkorrekciókra. Az érdekegyeztetésben helyet foglalók számára szeretném világossá tenni, hogy a konvergencia-program módosítása az országnak lenne rossz. A kormány tagjai készek direkt tárgyalásokat is folytatni – tette hozzá, majd rátért előadása témájára, arra, hogy mit is gondol a kormány nyugdíjrendszerről.

A hosszú távú elképzelésekről elmondta: 2014-2015-ben a Ratkó-korosztály elmegy nyugdíjba. A mai rendszerben nem kifizethetőek a nyugdíjak. Az aktívak - inaktívak, a nyugdíjasok és a befizetők száma arányaiban változik meg. 515 milliárd forinttal egészíti ki ma az állam a befizetéseket. Mindez, illetve ennek emelkedése nem tartható fenn, ez nyilvánvaló.  

dilemma: a minimális nyugdíj kérdése

dilemma: a felosztó-kirovó rendszer helyett mást válasszunk-e? A tőkeszámla-logika vagy a pontrendszer-logika közül az utóbbi fogadható el. A nyugdíjpont megállapítása normatív módon történne.

dilemma: a korhatár kérdése: 2015-ig legalább 5 évvel kell emelni a korhatárt! Az elv csak egy lehet: a várható élettartam közelít a nyugat-európaihoz, úgy kell közelíteni a korhatárt is ehhez! Hatévente másfél évet emelkedik a várható élettartam. Nem menekülni kell a nyugdíjba, hanem az aktív élet fenntartása legyen a távlati cél!

dilemma: a helyettesítési ráta: az aktív fizetésekhez képest mennyi a nyugellátás?Nálunk ez most 64%, de ez nagy csalás, mivel az aktív korú fizetés sok esetben nem annyi, amennyi! Ahogy szükül a feketegazdaság, úgy ez 50-60%-ra húzható le!

Rövid távú ügyek: az emberek 94%-a korhatár előtt megy nyugdíjba. A nők 57, a férfiak átlag 60 évesen mennek nyugdíjba.

Korkedvezményes nyugdíj: október közepére a kormány leteszi a javaslatait. Aki, amit megszerzett, azt érvényesítheti. A fegyvereseknél, aki elérte a 20 év szolgálati viszonyt, az eredetileg meghatározott 25 év után vonulhat nyugállományba.

Az újonnan belépőkre nincs kedvezmény. Olyan rendszert akar a kormány, ami elismeri a megszerzett jogokat, a várományt, illetve az átzsilipelés lehetőségét. Két hét múlva a teljes kidolgozott rendszer odakerül az érdekegyeztetés asztalára.

Vagy nyugdíj vagy munkavállalás - ez az eldöntendő kérdés!

A rokkant nyugdíj megállapítás terén van a legnagyobb korrupció. 170-400 ezer forint közötti a rokkantosítás ára. Nem megszüntetjük a rokkant nyugdíjat, hanem rehabilitációs rendszert vezetünk be. Jóval kevesebbe fog kerülni mindez. A legjobb rendszerek mindig szuverenitást biztosítanak - mondta Kiss Péter.

Pongó Géza, az FRSZ főtitkárának kérdéseire válaszolva Kiss Péter miniszter elmondta: nem lehet megvalósítani azt, hogy ne emelkedjen a nyugdíjkorhatár. Aki nyugdíj korhatár előtt megy nyugdíjba, az dönt: vagy a nyugdíját, vagy a fizetését veszi fel. A kettőt együtt nem viseli el az ország.