Bérmegállapodás és ami mögötte van

Tavaly novemberben, amikor elkezdődtek a tárgyalások, a Kormány - a Konvergencia Programra hivatkozva - 0 %-os bérfejlesztést ajánlott a közszféra munkavállalóinak. A Kormány a 2007-es költségvetési törvényben mindössze a közalkalmazottak 2006. évi bérfejlesztésének áthúzódó hatásával, a soros előléptetésekből származó keresetnövekedéssel, a minimálbér emelésének keresetnövelő hatásával, valamint a rendőröknek előirányzott egyszeri céltámogatással tervezett. Ez összességében, a közszféra egészét tekintve 2,5% keresetnövekedést eredményez, amely önmagában még az ez évi infláció töredékét sem ellentételezte volna.

   Bár mindenki azt hitte, hogy a tárgyalásokat kimozdítja a holtpontról, amikor az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldala bejelentette, hogy a tárgyalások sikertelensége miatt felfüggeszti tevékenységét az OKÉT-ban és megalakítja az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottságot, mégsem így történt. Az első igazán érzékelhető elmozdulás akkor következett be, amikor a LIGA Szakszervezetek kezdeményezésére és vétóval való fenyegetésének hatására, az Országos Érdekegyeztető Tanácsban megkötött versenyszférára vonatkozó bérajánlásba belekerült, hogy a Kormány a közszférára vonatkozóan is ajánlja az 5,5-8% keresetnövekedést 2007-re.

   A tárgyalások menetében kiderült, hogy a Konvergencia Program (amelyben benne van, hogy 2 évig bérbefagyasztás lesz a közszférában) meglehetősen szük mozgásteret biztosít a Kormánynak, ezért különféle pénzügytechnikai megoldásokkal lehet csak biztosítani, hogy legalább az ez évi infláció kompenzálásra kerüljön.

   A szakszervezetek összefogása, a tagok aktivizálódása és nem utolsó sorban a LIGA Szakszervezetekhez tartozó versenyszférás szakszervezetek határozott szolidaritási fellépése, megállapodási kényszerbe hozta a Kormányt, ezért az utolsó tárgyalási fordulóra már lényegesen elmozdult a kezdeti ajánlatáról, így végül létrejöhetett egy kompromisszumokra épülő megállapodás.

   Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a szakszervezetek is jelentősen engedtek korábbi követeléseikből. Amíg a LIGA Szakszervezetek következetesen és határozottan képviselte a közszférás munkavállalókat, addig a közszféra legnagyobb létszámú konföderációja a SZEF és a SZEF meghatározó tagszervezetei a tárgyalások végére kimerültek és elbizonytalanodtak, hogy képesek lesznek-e egy sikeres sztrájk megtartására, ezért a ,,mindenáron” megállapodásra törekvés jellemezte a megnyilvánulásaikat, amely jelentősen rontotta a sztrájkbizottság tárgyalási pozícióit. A speciális helyzetben lévő LIGA Szakszervezetek – hiszen közszférás tagságának jelentős része nem rendelkezik sztrájkjoggal - sokszor magára maradt véleményével a sztrájkbizottságban.

   A megállapodás legnagyobb eredménye, hogy bár különböző pénzügyi manőverekkel 2 esetben is előrehozott 13.havi illetmény visszapótlása megtörténik, ugyanakkor a 13. havi illetmény intézményesen megmarad, és 2009-től visszaáll a régi decemberi kifizetési rendszer. Eközben 2007. július 1-től, másfél évig havonta kifizetésre kerülő 8,3% százalékos kereset kiegészítés biztosítja két évre az infláció kompenzálását, ráadásul a konvergencia program teljesülésének függvényében nyitva maradt további bérfejlesztésnek, illetve keresetnövelésnek a lehetősége, amelyet a szakszervezeteknek a 2008. évi és 2009. évi bértárgyalásokon kell majd kiharcolniuk.

  Nem elhanyagolható az sem, hogy a megállapodásban rögzítésre került: a kormány ajánlja, hogy a szektorális és ágazati érdekegyeztető fórumokon az OÉT megállapodás mértékének megfelelő bérfejlesztés elérése érdekében további tárgyalásokat kell folytatni. Az FRDÉSZ elnöke a megállapodás megkötését követően be is jelentette, hogy azonnal kezdeményezi a Szolgálati Jogviszonyban állók Érdekegyeztető Fórumának soron kívüli összehívását, annak érdekében, hogy az FRDÉSZ Elnöksége döntésének értelmében elérjék azt, hogy a fegyveres és rendvédelmi szférában az OÉT megállapodás felső értékének megfelelő keresetnövekedés valósuljon meg 2007-ben.